2009. április 01., 09:172009. április 01., 09:17
A MÁV lapunknak azzal indokolta az utastájékoztatásban bekövetkezett változást, hogy segíteni szeretné a nemzetközi járatokon utazók könnyebb eligazodását, és a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan a külföldi városok nevét az adott országban használatos módon hallhatják és láthatják az utasok, amely minden városra vonatkozik, nem csak a határon túliakra.
A MÁV-START kommunikációs osztálya közölte: a nemzetközi vonatok esetében a külföldi városok neve – igaz ez a határon túli, magyar névvel is rendelkező városokban közlekedő nemzetközi vasúti járatokra is – az állomások információs tábláin csak a külföldi névvel jelenik meg. Így például a pályaudvarokon az érkező és az induló vonatokról tájékoztató táblákon Bratislava, Wien, Rijeka vagy Štúrovo szerepel, nincs megjelenítve magyarul Pozsony, Bécs, Fiume vagy Párkány-Nána. Utazás előtt – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – a menetjegyváltásnál a jegyekre is a saját országban használatos városmegjelölés kerül az utazási okmányra, például Bécs esetében Wien. Megtudtuk, a társaság azért jeleníti meg a nemzetközi vonatok esetében a kijelzőkön kizárólag idegen nyelven a külföldi városokat, mivel a menetjegyeken, illetve menetrendben is így szerepelnek, és a nemzetközi vasútügyi előírások így szabályozzák.
„A tájékoztatás során, mivel nemzetközi járatokról van szó, a külföldi utasok miatt az utastájékoztatásnak ezt a formáját egységesen kell működtetni” – közölte a Krónikával a MÁV kommunikációs osztálya.
A vasúti társaság érvelése azonban sántít, mivel számos európai főváros esetében nem alkalmazták a „nyelvújítást”, így például Prága és Varsó kapcsán a magyar elnevezést, és nem a hivatalosat, azaz Prahát és Warszawát használják. Arról nem beszélve, hogy a MÁV újsütetű gyakorlata hasztalan is. Jelenleg ugyanis a magyarországi pályaudvarokon kizárólag magyar nyelven tájékoztatják az utasokat az induló és érkező járatokról, márpedig egy magyarul nem beszélő román állampolgár például csak a célállomás nevét érti a hangos utastájékoztatóból, azt viszont, hogy melyik vágányról indul, vagy van-e késése, már nem.
A magyar nemzetiségű utasoknak pedig – legyenek azok anyaországiak vagy határon túliak – ugyancsak értelmetlen Oradeát vagy Târgu Mureşt emlegetni, amikor pontosan tudják, hogy melyik városról van szó. Értelmetlennek és logikátlannak tartja a gyakorlatot Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor is, aki az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének havilapja, az Édes Anyanyelvünk hasábjain 2002-ben közölt írásában szóvá tette mindezt, akkoriban ugyanis szintén Cluj és Kosice volt hallható a pályaudvarokon.
„Ez egyszerűen szamárság. A magyar nyelvű szövegekben a települések magyar elnevezését kell használni, hiszen aki érti a tájékoztatást, az ezt ismeri, és nem a menetjegy alapján tájékozódik, egy román anyanyelvű személy pedig úgysem érti a szöveget. Ha angol nyelven tájékoztatnák az utasokat, akkor elhangozhatna a városok román neve, ellenkező esetben viszont az eljárás nem szolgálja a tájékoztatást” – nyilatkozta a Krónikának a Babeş–Bolyai Tudományegyetem nyelvészeti tanszékének vezetője.
Az eljárást övező felháborodás nyomán Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter néhány nappal ezelőtt arra kérte a MÁV-START Zrt. vezetőit: a magyar nyelvű hangos utastájékoztatásban a lehető legrövidebb határidőn belül térjenek át a határon túli történelmi magyar városok nevének magyarul történő közlésére a magyarországi pályaudvarokon. Tekintettel a vasúti társaság szolgáltatásait igénybe vevőkre, a tárcavezető szerint nem fogadható el az a gyakorlat sem, hogy kizárólag magyar nyelvű tájékoztatás legyen, ezért azt kérte a MÁV-tól, tegyenek hathatós intézkedéseket az idegen nyelvű hangos utastájékoztatás rendszerének mielőbbi bevezetése érdekében is.
Balogh-Fazekas Anita, a MÁV-START Zrt. szóvivője a Krónikának elmondta: a vizuális informálásban nem tervez változtatást a társaság, a hangos utastájékoztatási forma azonban áprilistól módosul. „A hangosbemondón keresztül a külföldi városok nevét – a határon túli, történelmi magyar névvel rendelkező településeket is – magyarul és idegen nyelven hallhatják majd az utasok” – válaszolta kérdésünkre a szóvivő, hozzátéve: a MÁV megrendelte az idegen nyelvű hangos utastájékoztatást is. Összehasonlításképpen: a székelyföldi vasúti állomásokon magyar nyelven is beharangozzák az érkező és induló vonatokat, a romániai nagyvárosok pályaudvarain pedig angol nyelvű utastájékoztató is elhangzik.
Széll Lőrinc eddigi alprefektus személyében magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében.
Milyen lehetőségek nyílhatnak a majdnem egy évvel ezelőtti parajdi bányakatasztrófa után a térség turizmusának tovább éltetésére? Parajd jócskán megcsappant idegenforgalmának potenciális lehetőségeiről dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.