
Máté Gábor Kolozsváron: a tudatalatti folyamatokat a traumáink határozzák meg
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Közel másfél ezer ember volt kíváncsi a Kanadában élő Máté Gábor orvos, író kolozsvári előadásaira, amelyek keretében a szakember test és lélek egységéről, a generációkon keresztül átörökíthető traumákról beszélt.
2023. október 20., 16:552023. október 20., 16:55
2023. október 20., 17:032023. október 20., 17:03
A Budapesten született, családjával 1956-ban a tengerentúlra kivándorolt Máté Gábor olyan népszerű könyvek szerzője, mint A test lázadása – Ismerd meg a stresszbetegségeket, vagy a Normális vagy – Trauma, betegség és gyógyulás mérgező világunkban. A 79 éves orvos, író, pszichoterapeuta először látogatott Erdélybe, ahol két egymást követő előadás keretében fejtette ki nézeteit a hallgatóságnak.
Máté Gábor előadását (előadásait) Kádár Annamária pszichológus vezette fel, aki néhány rövid történettel, személyes élménnyel mutatott rá, napjainkban milyen gyakran tehetnénk fel a kérdést, hogy egy adott helyzet, hozzáállás, viszonyulás, viselkedésforma normális-e. A kanadai magyar szakember előadása bevezetőjében elmondta, nem állítja, hogy csak az igaz, csak az a jó, amit ő mond, a közönség soraiban ülőkre bízza, hogy mennyire vonatkoztatják magukra az elhangzottakat. Egyúttal azt is leszögezte, hogy ő sok évtizedes orvosi munkája tapasztalatait osztja meg, vizsgálatokkal is alátámasztható eredményeket.
A továbbiakban rámutatott, hogy az emberek döntései mögött mindig összetett motiváció áll, a tudatos, könnyen megfogalmazható magyarázat mellett tudatalatti tényezők is szerepet játszanak választásaink során.
Ha a trauma maga az esemény, a „rossz dolog” lenne, nem tudnánk dolgozni azon, hogy miként befolyásolja az életünket és döntéseinket, hiszen azok a múltban voltak, nem lehet meg nem történté tenni. De „szerencsére” a trauma az, ahogyan bennünk lecsapódik valami, ahogyan mi megéljük azokat, illetve ahogy „megéljük saját magunkat” a jelenben, és ezen lehet dolgozni. A függőségek kutatásával és kezelésével foglalkozó szakember azt is elmondta, hogy a trauma egy seb, ami fáj, ha hozzáérünk, illetve amin kemény heg képződhet, ami szintén nem jó, mert akkor rugalmatlan lesz. Máté Gábor elmagyarázta, ezt úgy kell érteni, hogy bár sokan úgy próbálnak megküzdeni a traumáikkal, hogy érzéketlenné válnak, ez nem megoldás, és épp az vezethet a megoldás felé, ha az ember „mer sebezhetővé válni”.
A szakember részletesen beszélt a gyerekkori traumákról, illetve a gyerekek szükségleteiről. Kifejtette, azontúl, hogy a gyerekkori traumákat sokszor olyan történések okozzák, amik „nem szabadna”, hogy megtörténjenek egy gyerekkel – például az egyik szülője meghal, esetleg alkoholista, a szülei elválnak, egy rokon bántalmazza –, olyan dolgok is nyomot hagynak a kiskorúban, traumát okoznak számára, mint a szülői figyelem hiánya, vagy a nem elegendő játék a szabadban. A gyerekek, amikor negatív hatások érik őket, magukat hibáztatják, magukban keresik a hibát, és egész életükre kihat, felnőttként is azért fognak küzdeni, hogy elismerjék, szeressék őket.
Hiszen például ha valaki, aki magát nem látja elégnek, például orvos lesz elsősorban azért, hogy a munkája során elismerést, hálát kapjon az emberektől, miközben egyre többet dolgozik, mert „sosem elég a dicséretből”, a saját gyerekeit elhanyagolja, és nekik nem adja meg a szükséges figyelmet.
hiszen ha valakinek volt egy bántalmazó édesapja, akinek meg akart felelni, akitől szeretetet várt, de nem kapta meg, akkor felnőttként ha egy hasonló embert talált, akkor megtesz majd mindent abban a reményben, hogy tőle kaphatja meg azt a szeretetet és figyelmet, amit gyerekkorában akart.
Kifejtette, hogy ezek a lelki sebek tapasztalatai, illetve számos kutatás alapján kihatnak a fizikai egészségünkre is, állhatnak autoimmun betegségek, függőségek hátterében. Máté Gábor kihangsúlyozta: ha sikerült megismernünk, megértenünk a traumáinkat, és a sebek begyógyítása által visszanyernünk az „EGÉSZségünket”, akkor a fizikai problémáink orvoslásának útján is fontos lépéseket teszünk.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
szóljon hozzá!