
Máté Gábor Kolozsváron: a tudatalatti folyamatokat a traumáink határozzák meg
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Közel másfél ezer ember volt kíváncsi a Kanadában élő Máté Gábor orvos, író kolozsvári előadásaira, amelyek keretében a szakember test és lélek egységéről, a generációkon keresztül átörökíthető traumákról beszélt.
2023. október 20., 16:552023. október 20., 16:55
2023. október 20., 17:032023. október 20., 17:03
A Budapesten született, családjával 1956-ban a tengerentúlra kivándorolt Máté Gábor olyan népszerű könyvek szerzője, mint A test lázadása – Ismerd meg a stresszbetegségeket, vagy a Normális vagy – Trauma, betegség és gyógyulás mérgező világunkban. A 79 éves orvos, író, pszichoterapeuta először látogatott Erdélybe, ahol két egymást követő előadás keretében fejtette ki nézeteit a hallgatóságnak.
Máté Gábor előadását (előadásait) Kádár Annamária pszichológus vezette fel, aki néhány rövid történettel, személyes élménnyel mutatott rá, napjainkban milyen gyakran tehetnénk fel a kérdést, hogy egy adott helyzet, hozzáállás, viszonyulás, viselkedésforma normális-e. A kanadai magyar szakember előadása bevezetőjében elmondta, nem állítja, hogy csak az igaz, csak az a jó, amit ő mond, a közönség soraiban ülőkre bízza, hogy mennyire vonatkoztatják magukra az elhangzottakat. Egyúttal azt is leszögezte, hogy ő sok évtizedes orvosi munkája tapasztalatait osztja meg, vizsgálatokkal is alátámasztható eredményeket.
A továbbiakban rámutatott, hogy az emberek döntései mögött mindig összetett motiváció áll, a tudatos, könnyen megfogalmazható magyarázat mellett tudatalatti tényezők is szerepet játszanak választásaink során.
Ha a trauma maga az esemény, a „rossz dolog” lenne, nem tudnánk dolgozni azon, hogy miként befolyásolja az életünket és döntéseinket, hiszen azok a múltban voltak, nem lehet meg nem történté tenni. De „szerencsére” a trauma az, ahogyan bennünk lecsapódik valami, ahogyan mi megéljük azokat, illetve ahogy „megéljük saját magunkat” a jelenben, és ezen lehet dolgozni. A függőségek kutatásával és kezelésével foglalkozó szakember azt is elmondta, hogy a trauma egy seb, ami fáj, ha hozzáérünk, illetve amin kemény heg képződhet, ami szintén nem jó, mert akkor rugalmatlan lesz. Máté Gábor elmagyarázta, ezt úgy kell érteni, hogy bár sokan úgy próbálnak megküzdeni a traumáikkal, hogy érzéketlenné válnak, ez nem megoldás, és épp az vezethet a megoldás felé, ha az ember „mer sebezhetővé válni”.
A szakember részletesen beszélt a gyerekkori traumákról, illetve a gyerekek szükségleteiről. Kifejtette, azontúl, hogy a gyerekkori traumákat sokszor olyan történések okozzák, amik „nem szabadna”, hogy megtörténjenek egy gyerekkel – például az egyik szülője meghal, esetleg alkoholista, a szülei elválnak, egy rokon bántalmazza –, olyan dolgok is nyomot hagynak a kiskorúban, traumát okoznak számára, mint a szülői figyelem hiánya, vagy a nem elegendő játék a szabadban. A gyerekek, amikor negatív hatások érik őket, magukat hibáztatják, magukban keresik a hibát, és egész életükre kihat, felnőttként is azért fognak küzdeni, hogy elismerjék, szeressék őket.
Hiszen például ha valaki, aki magát nem látja elégnek, például orvos lesz elsősorban azért, hogy a munkája során elismerést, hálát kapjon az emberektől, miközben egyre többet dolgozik, mert „sosem elég a dicséretből”, a saját gyerekeit elhanyagolja, és nekik nem adja meg a szükséges figyelmet.
hiszen ha valakinek volt egy bántalmazó édesapja, akinek meg akart felelni, akitől szeretetet várt, de nem kapta meg, akkor felnőttként ha egy hasonló embert talált, akkor megtesz majd mindent abban a reményben, hogy tőle kaphatja meg azt a szeretetet és figyelmet, amit gyerekkorában akart.
Kifejtette, hogy ezek a lelki sebek tapasztalatai, illetve számos kutatás alapján kihatnak a fizikai egészségünkre is, állhatnak autoimmun betegségek, függőségek hátterében. Máté Gábor kihangsúlyozta: ha sikerült megismernünk, megértenünk a traumáinkat, és a sebek begyógyítása által visszanyernünk az „EGÉSZségünket”, akkor a fizikai problémáink orvoslásának útján is fontos lépéseket teszünk.
Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
szóljon hozzá!