
Máté Gábor Kolozsváron: a tudatalatti folyamatokat a traumáink határozzák meg
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Közel másfél ezer ember volt kíváncsi a Kanadában élő Máté Gábor orvos, író kolozsvári előadásaira, amelyek keretében a szakember test és lélek egységéről, a generációkon keresztül átörökíthető traumákról beszélt.
2023. október 20., 16:552023. október 20., 16:55
2023. október 20., 17:032023. október 20., 17:03
A Budapesten született, családjával 1956-ban a tengerentúlra kivándorolt Máté Gábor olyan népszerű könyvek szerzője, mint A test lázadása – Ismerd meg a stresszbetegségeket, vagy a Normális vagy – Trauma, betegség és gyógyulás mérgező világunkban. A 79 éves orvos, író, pszichoterapeuta először látogatott Erdélybe, ahol két egymást követő előadás keretében fejtette ki nézeteit a hallgatóságnak.
Máté Gábor előadását (előadásait) Kádár Annamária pszichológus vezette fel, aki néhány rövid történettel, személyes élménnyel mutatott rá, napjainkban milyen gyakran tehetnénk fel a kérdést, hogy egy adott helyzet, hozzáállás, viszonyulás, viselkedésforma normális-e. A kanadai magyar szakember előadása bevezetőjében elmondta, nem állítja, hogy csak az igaz, csak az a jó, amit ő mond, a közönség soraiban ülőkre bízza, hogy mennyire vonatkoztatják magukra az elhangzottakat. Egyúttal azt is leszögezte, hogy ő sok évtizedes orvosi munkája tapasztalatait osztja meg, vizsgálatokkal is alátámasztható eredményeket.
A továbbiakban rámutatott, hogy az emberek döntései mögött mindig összetett motiváció áll, a tudatos, könnyen megfogalmazható magyarázat mellett tudatalatti tényezők is szerepet játszanak választásaink során.
Ha a trauma maga az esemény, a „rossz dolog” lenne, nem tudnánk dolgozni azon, hogy miként befolyásolja az életünket és döntéseinket, hiszen azok a múltban voltak, nem lehet meg nem történté tenni. De „szerencsére” a trauma az, ahogyan bennünk lecsapódik valami, ahogyan mi megéljük azokat, illetve ahogy „megéljük saját magunkat” a jelenben, és ezen lehet dolgozni. A függőségek kutatásával és kezelésével foglalkozó szakember azt is elmondta, hogy a trauma egy seb, ami fáj, ha hozzáérünk, illetve amin kemény heg képződhet, ami szintén nem jó, mert akkor rugalmatlan lesz. Máté Gábor elmagyarázta, ezt úgy kell érteni, hogy bár sokan úgy próbálnak megküzdeni a traumáikkal, hogy érzéketlenné válnak, ez nem megoldás, és épp az vezethet a megoldás felé, ha az ember „mer sebezhetővé válni”.
A szakember részletesen beszélt a gyerekkori traumákról, illetve a gyerekek szükségleteiről. Kifejtette, azontúl, hogy a gyerekkori traumákat sokszor olyan történések okozzák, amik „nem szabadna”, hogy megtörténjenek egy gyerekkel – például az egyik szülője meghal, esetleg alkoholista, a szülei elválnak, egy rokon bántalmazza –, olyan dolgok is nyomot hagynak a kiskorúban, traumát okoznak számára, mint a szülői figyelem hiánya, vagy a nem elegendő játék a szabadban. A gyerekek, amikor negatív hatások érik őket, magukat hibáztatják, magukban keresik a hibát, és egész életükre kihat, felnőttként is azért fognak küzdeni, hogy elismerjék, szeressék őket.
Hiszen például ha valaki, aki magát nem látja elégnek, például orvos lesz elsősorban azért, hogy a munkája során elismerést, hálát kapjon az emberektől, miközben egyre többet dolgozik, mert „sosem elég a dicséretből”, a saját gyerekeit elhanyagolja, és nekik nem adja meg a szükséges figyelmet.
hiszen ha valakinek volt egy bántalmazó édesapja, akinek meg akart felelni, akitől szeretetet várt, de nem kapta meg, akkor felnőttként ha egy hasonló embert talált, akkor megtesz majd mindent abban a reményben, hogy tőle kaphatja meg azt a szeretetet és figyelmet, amit gyerekkorában akart.
Kifejtette, hogy ezek a lelki sebek tapasztalatai, illetve számos kutatás alapján kihatnak a fizikai egészségünkre is, állhatnak autoimmun betegségek, függőségek hátterében. Máté Gábor kihangsúlyozta: ha sikerült megismernünk, megértenünk a traumáinkat, és a sebek begyógyítása által visszanyernünk az „EGÉSZségünket”, akkor a fizikai problémáink orvoslásának útján is fontos lépéseket teszünk.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
szóljon hozzá!