
A kézdiszentléleki római katolikus erődtemplom és a felső-háromszéki „Szentföld” egy része madártávlatból
Fotó: Kocsis Károly
Sulyok Tamás köztársasági elnök a szombati csíksomlyói búcsún való részvételét követően hétfőn a felső-háromszéki Kézdiszentlélek római katolikus erődtemplomában vesz részt a községben hagyományosan pünkösdhétfőn tartandó búcsús szentmisén. T. Pál Ferenc kézdiszentléleki plébános a Krónika megkeresésére elmondta, a „Szentföldnek” nevezett, hitéhez erősen ragaszkodó Felső-Háromszék közössége számára hatalmas megtiszteltetést jelent a köztársasági elnök látogatása. Kézdiszentlélek 2400 római katolikust számlál, de a hétfői szentmisén várhatóan háromezren is részt vesznek majd.
2025. június 03., 08:032025. június 03., 08:03
Nagy megtiszteltetésnek érzi a Kézdivásárhelytől mindössze 7 kilométerre található Kézdiszentlélek és a környék hívő közössége, valamint a szentléleki római katolikus erődtemplom plébánosa, T. Pál Ferenc, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök a csíksomlyói pünkösdi búcsút követően a felső-háromszéki falu impozáns templomában is részt vesz a hétfői pünkösdi szentmisén.
Ide is ellátogat a magyar köztársasági elnök pünkösdkor. A kézdiszentléleki patinás erődtemplom a 15. század második felében épült gótikus stílusban
Fotó: Kocsis Károly
T. Pál Ferenc a Krónika megkeresésére elmondta,
A kézdiszentléleki patinás erődtemplom a 15. század második felében épült gótikus stílusban, a 18. század folyamán a elsőt barokk stílusban átalakították. A templomot több szögre épült védőfal veszi körül, amelynek négy sarkán egy-egy kör alakú bástya épült. A templom búcsúját régi szokás szerint pünkösd másodnapján tartják – ezen a hagyományos szentmisén vesz részt Sulyok Tamás.
Perkő vagy Perkő-tető a Répát-hegység legdélibb nyúlványa, Felső-Háromszék oltárhegye. Tengerszint feletti magassága 719 méter
Fotó: Tuchiluș Alex
ahová Szent István napján, augusztus 20-án zarándokolnak el nagyon sokan a környékről, de távolabbról is. T. Pál Ferenc úgy nyilatkozott, az egész környék számára hatalmas megtiszteltetést jelent Sulyok Tamás látogatása, ugyanis korábban a köztársasági elnökök leginkább Csíksomlyót tisztelték meg jelenlétükkel, így örvendetes, hogy most Kézdiszentlélek is figyelmet kap ily módon.
én magam úgy becsülöm, hogy a hétfői szentmisén lesznek háromezren, hiszen a falu, a község számára mindenképp felemelő érzés. Köztársasági elnök urat nagy szeretettel várjuk, szimbolikusan mondva »hazajön«, hiszen összetartozunk, egy nemzet részei vagyunk” – mondta T. Pál Ferenc. Kérdésünkre arról is beszélt, hogy Kézdiszentléleken a gyülekezet 2400 fős, a falu lakói kevés kivétellel mind római katolikusok – a cigányság zöme is.
A Kézdiszentlélek melletti Perkőn Szent István napján tartják hagyományosan a zarándoklatot
Fotó: Tuchiluș Alex
T. Pál Ferenc kitért arra, hogy mint mindenhol a Székelyföldön és Romániában,
A gyergyóalfalvi születésű T. Pál Ferenc immár 2013 óta szolgál Kézdiszentléleken, korábban Székelyudvarhelyen, majd Szászrégenben és Bögözben szolgálta a híveket. Mint mondja, immár nagy mértékben felső-háromszékinek érzi magát. Tizennégy évvel ezelőtt fejezték be az erődtemplom felújítását, az istenháza jó állapotban van.
Amint a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség honlapján a kézdiszentléleki templomról és plébániáról olvasható, az 1332. évi pápai tizedjegyzék szerint önálló egyházközség volt. Népességéről az első adat az 1567. évi adójegyzékből származik. A település lélekszáma a 19. század második felében és a 20. század 30-as éveiben volt a legnagyobb, amikor meghaladta a háromezret. Jelenleg megközelítőleg 2500 székely magyar és 350 magyar ajkú roma lakik Kézdiszentléleken.
A kézdiszentléleki templomot több szögre épült védőfal veszi körül, amelynek négy sarkán egy-egy kör alakú bástya épült
Fotó: Kocsis Károly
A falu lakóinak túlnyomó többsége római katolikus. Ezen kívül itt él még körülbelül 30 református és néhány unitárius. A cigányság vallási szempontból megosztott, jórészt római katolikusok, de vannak, akik a Jehova Tanúi közösséghez tartoznak. A 15. században épült kézdiszentléleki templom dísze az 1685-ből való főoltára, amely a Szentlélek eljövetelét ábrázolja. Jelentős átalakításon ment keresztül Balázs György plébános idejében, 1988-ban, amikor a templomot kereszthajóval bővítették.
A Perkőre tartó zarándokok tavaly augusztus 20-án
Fotó: Tuchiluș Alex
A kápolna építésének időpontját egyes történészek a korai középkorra, mások a 17. század végére, 18. század elejére teszik. A Felső-Háromszék minden pontjáról jól látható kápolna évszázadok óta összegyűjti a környező falvak katolikus híveit, hogy augusztus 20-án, Szent István napján együtt emlékezzenek és imádkozzanak, hitükben, magyarságukban és az egyházhoz való hűségükben megerősödjenek.
A kézdiszentléleki istenházát a 18., 19., 20. és 21. században is restaurálták
Fotó: Kocsis Károly
1978–84 között egy lakóház átalakítása, bővítése révén hozott létre templomot magának a faluközösség, s ezt Árpád-házi Szent Margit oltalmába ajánlotta. Kiskászonban található a Búcsújárók emlékháza (1996-tól). Kézdiszentléleken található még a Szent Klára Öregotthon: 18 férőhelyes. 1995-től működik, és a mallersdorfi ferences nővérek vezetik.

Felső–Háromszék Szentföldként aposztrofált részének erős bástyája a kézdiszentléleki római katolikus templom, amely ugyan csak az 1332-es pápai tizedjegyzékben szerepel első ízben, de az alapjait korábban lerakhatták.
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
Újabb két határrendészt vettek őrizetbe a Szatmár megyei halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Egyiküket 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték, miután felmerült a gyanú, hogy megpróbálta akadályozni az ügyészség nyomozását.
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Az illegális fakitermelés visszaszorítását célzó új alkalmazást fejlesztett ki egy erdélyi szakember.
A rendőrséghez és a kiberbiztonsági hatósághoz fordult a nagyváradi RER Vest hulladékgazdálkodási szolgáltató, miután egy ismeretlen személy jogosulatlanul hozzáfért a cég ügyfélszolgálati portáljának teljes adatbázisához.
szóljon hozzá!