A kastély visszaszolgáltatását rögzítő megfellebbezhetetlen ítéletet 2012 novemberében mondta ki a romániai legfelsőbb bíróság
Fotó: Both Ildikó
A galaci táblabíróság hétfőn másodfokon is jóváhagyta a székelyföldi Árkoson álló Szentkereszty-kastély visszaszolgáltatásának a felülvizsgálatát.
2019. november 25., 18:462019. november 25., 18:46
Az ötszöri halasztás után kimondott ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján hozták nyilvánosságra. Eszerint a táblabíróság megalapozatlannak találta a kastély örököseinek a hasonló, első fokú ítélet ellen benyújtott fellebbezését.
„Kizártnak tartom, hogy csak a bizonyítékok alapján született volna ez az ítélet. Minden bizonnyal a bíróság fölötti politikai vagy titkosszolgálati befolyásról van szó, hiszen teljes mértékben bizonyított az a tény, hogy a visszaszolgáltatást érvényteleníteni próbáló Árkosi Kulturális Központ rég elvesztette a törvényes jogát arra, hogy a felülvizsgálatot kezdeményezze” – nyilatkozott az MTI-nek Kincses Előd.
de a Dél-Afrikában, Spanyolországban és Portugáliában élő örökösök csak újabb pereskedések után, 2015-ben vehették birtokba és telekkönyveztethették nevükre a kastélyt és melléképületeit.
Az Árkosi Kulturális központ arra hivatkozva kérte a visszaszolgáltatási ítélet felülvizsgálatát, hogy olyan új, korábban beszerezhetetlen dokumentumok kerültek a birtokába, amelyek bizonyítják, hogy a kastély nem a kommunista államosítás során került a román állam tulajdonába, hanem már 1945-ben az Ellenséges Vagyonokat Ellenőrző és Kezelő Pénztár (CASBI) fennhatósága alá tartozott. Utolsó tulajdonosait ugyanis, az 1944 júniusában meghalt Szentkereszty Bélát és testvérét, Szentkereszty Erzsébetet a román állam 1945-ben „az országból hiányzó”, vélhetően elmenekült személyeknek tekintette.
Kincses Előd, az örökösök ügyvédje az MTI-nek korábban elmondta:
Elmagyarázta: a törvény értelmében a perújításhoz olyan új dokumentum kell, amelyet az ellenérdekelt fél visszatartott, vagy amelyet a perújítást kérelmező képtelen volt az eredeti eljárás során beszerezni. Az a joggyakorlat, hogy ha egy dokumentum az állami levéltárban található meg, akkor az nem alapozhatja meg a perújítási kérelmet, mert az eredeti per során is elérhető volt. Az ügyvéd azt is hozzátette, hogy a törvény szerint a vélt új dokumentumok megtalálása utáni egy hónapban lehet perújrafelvételt kérni, és bizonyított, hogy az Árkosi Kulturális központ képviselője már 11 hónappal a kereset benyújtása előtt tanulmányozta azokat az iratokat, amelyekre a központ hivatkozott a perújítási kérelemben. Kincses Előd szerint
Az árkosi egykori udvarházat az 1870-es években báró Szentkereszty Zsigmond és felesége, gróf Haller Anna bővítette kastéllyá, jelenlegi alakját báró Szentkereszty Béla, Háromszék vármegye főispánja alakította ki az 1890-es években. Az impozáns épületben 1982-ben a Román Kommunista Párt rendezett be vadászkastélyt Nicolae Ceaușescu diktátor számára. A rendszerváltozás után a Művelődési Minisztérium alárendeltségébe tartozó, 1994-ben létrehozott Árkosi Kulturális Központ kapott helyet benne.
Noha a perrendtartás alapján ezt nem tehetné meg, a galaci ítélőtábla hónapok óta halogatja az ítélethirdetést az árkosi Szentkereszty-kastély visszaszolgáltatása ügyében. A hét évvel ezelőtt kimondott restitúciós végzést az épületben működő kulturális központ támadta meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!