2013. március 10., 08:322013. március 10., 08:32
Martonyi János szerinte a felvetés ez olyan képtelenség, hogy nem is kíván reagálni rá. Ugyanakkor rámutatott, a közösségi autonómiaformák elismerése nem gyengíti, hanem erősíti az adott államot, mert növeli a közösség otthonosságérzetét, és hozzájárul az ország stabilitásához.
A televíziós csatorna „Diplomata-útlevél” című félórás külpolitikai műsorát a magyar-román kapcsolatoknak szentelte: ennek keretében tűzték műsorra a magyar külügyminiszterrel bukaresti látogatása alkalmával kedden készített interjút.
Martonyi János a műsorban beszélt arról, hogy sokféle autonómia létezik, Magyarország például - kollektív jogként - elismeri a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját, másutt különböző területi autonómiák működnek. A lényeg az, hogy az illető közösség óhaját figyelembe vegye az adott állam: Magyarország pedig nem tehet mást, mint hogy támogassa a külhoni magyar közösségek törekvéseit - magyarázta Martonyi János.
A székely zászlóval kapcsolatban a magyar diplomácia vezetője elmondta, a túlfűtött érzelmek veszélyeztetik a két ország kapcsolatát, ezért önmérsékletet és megértést kért Bukarestben román tárgyalópartnereitől. Rámutatott: a jelképhasználat ügyét nagyon könnyű lenne megoldani. Nem növelné ugyan az anyagi jólétet, de nagyban javítana a hangulaton, a két ország viszonyában is, és a Romániában élő, jelentős lélekszámú magyar közösség berkeiben is - fűzte hozzá.
A román sajtó visszatérő kritikájára utalva a magyarországi politikusok részvételét a romániai választási kampányban Martonyi János természetes, európai gyakorlatnak nevezte. Emlékeztetett rá, hogy Victor Ponta miniszterelnök is kiáll a magyar szocialisták mellett, és szerinte normális dolog, hogy az európai pártcsaládok tagpártjai támogassák egymást.
Arra a kérdésre, valóban annyira megromlottak-e a magyar-román kapcsolatok, hogy már csak a „stratégiai partnerség értékes elemeinek megőrzése” maradt a külügyminiszter bukaresti látogatásának célja, Martonyi János azt mondta, nem akarja dramatizálni a helyzetet, de az indulatok felpörgése veszélyes lehet, és visszájára fordíthatja a magyar-román kapcsolatok eddigi eredményeit. A kételyek és gyanakvások leszerelésére egyedüli eszköz a párbeszéd, és bukaresti útja éppen a bizalom helyreállítását célozta - vélekedett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok