Maros megye: egy palota két leltáron

Marosvásárhelyen a rendszerváltás óta heves vita folyik arról, hogy a legjelentősebb ingatlanok a megyei vagy a vásárhelyi önkormányzat tulajdonában legyenek. Jelenleg a főtér, azaz a Rózsák tere 5. szám alatti, Apolló-palota néven ismert többemeletes ingatlan tulajdonjoga került terítékre.

Az épületben a népművészeti iskola működik, és itt bérel irodát több román párt megyei szervezete, valamint a Pro Europa Liga is. Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke a Krónikának elmondta, a marosvásárhelyi tanács szerint a megyei önkormányzatot az épületnek csak egy része illeti meg. „Amikor a törvényszéki pert elindítottuk, az egész épületet kértük, hiszen ez mindig egységes ingatlan volt – magyarázta a megyei tanács elnöke. – A törvény szerint azt az önkormányzatot illeti az épület, amelyhez az ingatlanban működő intézmény tartozik. A népművészeti iskola a megyei önkormányzat égisze alatt működik, így értelemszerűen az Apolló-palota a mienk.”

Mint mondta, 2002-től az Apolló bekerült a megye leltárába, ugyanakkor a városi leltárban is szerepel. „A prefektúra korábban megtámadta azt a kormányhatározatot, amely jóváhagyta ezt a leltár-lajstromot. A prefektus kérte, hogy az Apollót vegyék ki a megyei leltárból, 2007-ben azonban jogerős ítélet született arról, hogy az ingatlan a miénk marad” – tette hozzá Lokodi Edit Emőke. Elmondta továbbá, az épület alatt levő és a hozzá tartozó főtéri terület kisebb, mint ami az eredeti telekkönyvben szerepel, ezért újra telekeltetni kell az ingatlant. Ehhez megyei közgyűlési határozat volt szükséges, ami nemrég meg is született, ám csak azután, hogy heves vita zajlott a közgyűlésen a különböző pártokat képviselő megyei tanácsosok között.

A dolgot bonyolítja, hogy az Apolló-palota boltíves pincéje annak a Locativ Rt.-nek a tulajdonát képezi, amelynek egyetlen részvényese a marosvásárhelyi önkormányzat. „A pincehelyiségről a per során nem esett szó, mi nem tudtunk arról, hogy létezik ez a tágas pincehelyiség. Fogalmam sincs, hogy milyen alapon telekelték be a Locativ Rt.-nek” – állítja Lokodi Edit. Csegzi Sándor alpolgármester a Krónikának elmondta: rendkívül károsnak tartja az ingatlan tulajdonjoga kapcsán kialakult vitát. Véleménye szerint az Apolló-palota a városé, hiszen megépítése óta a települést, annak lakóit szolgálja.

A palota és Bolyai János, a sáros művész

Keresztes Gyula Marosvásárhely régi épületei című kötete szerint az eredetileg újbarokk stílusú Apolló vendégházat Teleki Sámuel, a Téka alapítója építtette 1820 körül azért, hogy halála után annak a jövedelméből fedezzék a könyvtár működési költségeit. Földszintjén üzletek működtek, első emeletén lakásokat lehetett bérelni, míg a másodikon táncterem volt – az úgynevezett Szála –, ahol vándorszínészek szerepeltek, bálokat tartottak. Itt többek között Déryné, Kántorné, Blaha Lujza és Jászai Mari is fellépett. Teleki Sámuel végrendeletét utódai nem tartották be, s 1923-ban az Apolló-palotát eladták.

Az új tulajdonos, Bürger Albert sörgyáros a lakások bérbeadását vélte jobb üzleti fogásnak, így az épületet átalakította, homlokzatát is megváltoztatta. Az MTA könyvtára kézirattárában őrzött Bolyai-anyagban Hints Dánielné azt is leírja, hogy a mindig elegáns, frissen borotválkozott Bolyai János annak idején ide járt hegedűkoncertet adni. Egy alkalommal – mivel nagy sár volt –, beleült egy cseberbe, aminek a fogantyúján átdugtak egy karót, és azzal vitette magát a koncertre. A helyi riskahordók azonban megcsúsztak, és kiborították a fess tiszt urat, így Jánosnak haza kellett mennie átöltözködni. A hangverseny plakátját ma is őrzik a könyvtár kézirattárában.