2010. december 11., 12:082010. december 11., 12:08
Két napirenden kívüli pont tette érdekessé a szombaton Marosvásárhelyen lezajlott Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) idei utolsó ülését. A résztvevők főként Markó Béla bejelentését várták, hogy vállal-e vagy sem újabb mandátumot az RMDSZ élén. Hamarosan kiderült: nem. Ebből pedig rögtön arra lehetett következtetni, hogy a februári tisztújítás alkalmával az eddig „bejelentkezett” Eckstein-Kovács Péter ellenfele a Markó Béla jobbkezeként és utódjaként emlegetett Kelemen Hunor lesz.
Ugyanakkor a Frăţia szakszervezeti tömb Maros megyei vezetősége által a Kultúrpalota bejáratánál szervezett tiltakozó akció keltette fel a sajtó és a járókelők figyelmét. A politikusok nem voltak kíváncsiak a tüntetők véleményére, a skandálások és a füttykoncert még azokat is elkedvtelenítette káros szenvedélyüktől és a palota előcsarnokában tartotta, akik máskor egyik cigiszünetet a másik után tartják a bejárati lépcsőkön.
Markó Béla korszaklezárási bejelentéséig a teremben is, de főként az előcsarnokban folytak a találgatások: indul, nem indul, ha nem indul, akkor ki indul… Szombaton délelőtt fél 11-kor még az eddigi egyetlen RMDSZ-elnökjelölt, Eckstein-Kovács Péter sem tudott ezekre a kérdésekre pontos választ adni. Traian Băsescu tanácsosa – akiről az RMDSZ SZKT-ról szóló tegnapi sajtóközleménye említést sem tesz – viszont sejtette, hogy Kelemen Hunorral és nem Markó Bélával kell megmérkőznie a februári kongresszuson.
| Rendkívül hangos és fáradhatatlan szakszervezeti tüntetőcsoport fogadta a szombati SZKT-ra érkezőket. A Kultúrpalota bejáratától alig tíz méterre, molinókkal, plakátokkal és hangosbemondóval berendezkedett mintegy ötvenfős csoportosulás legsűrűbben a „Gyertek ki!” felszólítást skandálta. Ez egyrészt a rögtönzött és azonnali párbeszédre való felhívást, másrészt a kormányból való kivonulás követelését feltételezte. A gyűlésre szállingózó politikusok egyike sem vetett különösebb figyelmet a Marosvásárhelyen első ízben két nyelven tiltakozó szakszervezetisekre. Annak ellenére, hogy az SZKT közel egyórás késéssel kezdte meg munkálatait, a Kultúrpalota emelvényéről Markó Béla kijelentette, hogy a teremben lévőknek fontos politikai döntéseket kell meghozniuk, ezért sem neki, sem másnak nincs ideje és módja a tüntetőkkel tárgyalni. „Teljesen természetesnek tartom, hogy a szakszervezetek hangot adjanak elégedetlenségeiknek. Nekünk azonban senki nem jelezte a párbeszéd szándékát” – tette hozzá. A tüntetők egy korábbi ígéretet szerettek volna számon kérni az RMDSZ-vezérektől. Hasonló helyzetben, szintén Marosvásárhelyen a szövetség országos elöljárói a nyáron megfogadták, amenynyiben a demokrata-liberális (PDL-s) partnereik további gazdasági megszorító intézkedéseket próbálnak elfogadtatni, az RMDSZ kilép a kormányból. „Az RMDSZ vezetői hazudtak, nem tartották be a szavukat. Mi több, szavazatukkal maguk is hozzájárultak az újabb megszorító intézkedések meghozatalához” – nehezményezte Călin Orlando Cociş, a Frăţia szakszervezeti tömb Maros megyei elnöke. „Feláldoztatok románokat és magyarokat egyaránt” – állt az egyik magasba emelt táblán. Látván, hogy a kormánykoalíció tagjai semmibe veszik a tiltakozókat, Cociş egy adott pillanatban megjegyezte, hogy a szövetség politikusai azért nem hajlandóak kilépni a Kultúrpalotából, mert attól tartanak, hogy megfáznak és a romániai egészségügyi rendszer nem teszi lehetővé a kezelésüket. |
A bennfentesek ezt már rég tudták, de maguk az érintettek is titoktartási fogadalmat tehettek, hisz egyikük sem volt hajlandó időnap előtt nyilvánosságra hozni szándékait. Aztán Markó bejelentése után Eckstein-Kovács volt az első, aki a plénum előtt megismételte korábbi szándékát. „Nem könnyű Markó Béla utódjának lenni – mondta később a sajtónak. – Kelemen Hunor egyben fiatal és tapasztalt ellenjelölt, akinek előnye is, meg hátránya is, hogy Markó Béla támogatja”. Gondolatmenetét kifejtve Eckstein-Kovács Péter elmondta, hogy értékelésében Kelemen, akárcsak Markó, az SZKT-küldöttek bizalmát élvezi, de a területi szervezetek kissé elhidegültek tőle.
„Nyissuk ki újra az ernyőt!” – tanácsolta kollégáinak az államelnöki tanácsos, aki fő erényének a kommunikációs készséget tartja. „Szükség van a fiatal nemzedékre is, hisz állandóan újulni kell, de a megújulást belül kell keresni. Úgy érzem, ehhez van elég erőnk és erőforrásunk is” – nyilatkozta a szünetben Kelemen Hunor volt ügyvezető elnök, akiben sokan a Markó-politika folytatóját látják.
Közben odabent Markó Béla valóban meghozott egy fontos politikai döntést, bejelentvén, hogy februártól nem vállal újabb elnöki mandátumot. Beszédében kifejtette: az elmúlt húsz év legnagyobb eredménye, hogy a szövetség mindvégig tisztességgel, szavatartóan, következetesen együtt tudott működni a romániai demokratikus pártokkal, de a magyarországi politikummal is az erdélyi magyar közösség érdekében. Rámutatott: az utóbbi idők kormányzati döntései – a közalkalmazottak fizetésének csökkentése, a gyes átalakítása – és az ezek mentén kialakult belső viták azt példázzák, hogy az RMDSZ-en belül ideológiai sokszínűség van.
Ezzel szemben a nemzeti ügyként kezelt oktatási törvény kapcsán teljes egyetértés volt: álláspontja szerint mindez azt bizonyítja: az RMDSZ-t, akárcsak a kezdetekkor, ma sem az ideológiák, hanem a magyar identitás kérdései, a nemzeti kérdés, a különböző autonómiaformák megteremtéséért folytatott küzdelem tartja össze, és az RMDSZ-nek a jövőben is szövetségként kell léteznie, vitákkal, éles véleményütköztetésekkel együtt. Bárki akar ráhúzni egy ideológiát az RMDSZ-re, az valójában párttá akarja szakítani a szervezetet – mondta, majd hozzátette: a Kárpát-medencei magyar pártalapítási kísérletek tanulsága az, hogy a magyarság mindenhol meggyengül, veszít befolyásából.
Leszögezte: irritálja és zavarja az a sokszor hallható bírálat, miszerint az RMDSZ már mindenkivel volt szövetségben Romániában. Hozzátette: Magyarországon is rosszallják egyesek, hogy az RMDSZ minden magyarországi demokratikus párttal képes volt kialakítani jó politikai viszonyt. „Az elmúlt húsz év legfőbb tanulsága az, hogy az RMDSZ minden demokratikus erővel együtt tudott működni a romániai magyarság érdekeiért, és ez Magyarország viszonylatában is így van” – hangoztatta a szövetségi elnök. Markó Béla későbbi felszólalásában emlékeztetett: Romániában és külföldön egyes személyiségek azt tekintik legfőbb bűnének, hogy nem engedett beleszólást számukra az RMDSZ életébe.
A leköszönni készülő elnök ugyanakkor üzenni kívánt az EMNT-nek és mindazoknak az RMDSZ-es tisztségviselőknek, akik szimpátiával tekintenek az új magyar párt alapítására. Markó úgy fogalmazott, „kísértet járja be Erdélyt, a pártalapítás kísértete”. Rámutatott, akik most pártot akarnak alapítani, azok már korábban is megpróbálták. „Megpróbálták egyébként az RMDSZ-en belül is. Miért nem érvényesítették a politikai akaratukat az RMDSZ-en belül? Aztán kiléptek az RMDSZ-ből, megalapítottak egy pártot, de azt is kiütötték a kezükből. Hányszor kell próbálkoznia valakinek ahhoz, hogy rájöjjön, erre nem alkalmas: nem alkalmas arra, hogy erdélyi magyar politikát műveljen, amely politikának az alapja a tolerancia és nem az intolerancia? Mindenkinek joga van pártot alapítani, csakhogy ez nem jogi, hanem erkölcsi, politikai, távlati kérdés” – szögezte le Markó Béla.
| A román parlamenti pártok vezetői sajnálkozásuknak adtak hangot Markó Béla „visszavonulása” kapcsán, az ellenzéki alakulatok ugyanakkor politikai irányváltásban reménykednek az RMDSZ háza táján. Ioan Oltean, a szövetséggel együtt kormányzó Demokrata-Liberális Párt (PDL) alelnöke szerint Markó nemcsak az RMDSZ-ben, hanem a koalícióban is befolyással bíró, egyensúlyt teremtő politikus, és reméli, utódja ugyanilyen elismerést vív majd ki magának a román pártok körében. Radu Moldovan, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője úgy nyilatkozott: abban bízik, hogy az új vezető irányváltást – azaz a Boc-kormányból való kilépést – is hoz majd az RMDSZ politikájában. „Remélem, az alakulat új elnöke belátja, hogy az RMDSZ egy hozzá nem értő, gyilkos kormányt támogat, amely tönkreteszi Romániát. Nem hiszem, hogy a romániai magyarok meg vannak elégedve az RMDSZ jelenlegi politikájával” – jelentette ki Moldovan. Hasonlóképpen nyilatkozott az RMDSZ élén bekövetkező „őrségváltásról” Mihai Voicu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke is, aki szerint a liberálisokat nem annyira a leendő RMDSZ-elnök személye, hanem az általuk remélt irányváltás foglalkoztatja. „Bízunk benne, hogy az RMDSZ nem sokáig tart ki a jelenlegi hatalom mellett. Ha az alakulat vezetői meghallgatnák szavazóik véleményét, az irányváltás nem váratna magára” – állapította meg Voicu. Rostás Szabolcs |
Az RMDSZ élén eltöltött tizennyolc esztendőről szólva Markó elmondta, megválása az elnöki széktől semmiként nem jelenti a politikától, a közélettől és a szervezettől való búcsúzkodást. Visszaemlékezett, 1992–1993-ban, amikor megválasztották, az RMDSZ kettészakadni látszott, a táborok egyenlő arányban feszültek egymásnak. Éppen ezért egy olyan személyt kerestek az elnöki tisztség betöltésére, aki képes elfogadtatni magát a különféle táborokkal, és aki garantálni tudja, hogy az RMDSZ nem szakad szét. Kifejtette: büszke a mandátuma alatt közösen elért eredményekre, az anyanyelvű oktatás és a nyelvi jogok jelentős bővítésére, a magán- és közösségi javak visszaszolgáltatására és az erdélyi közéletben végbement jelentősen pozitív változásokra. Az SZKT-képviselők székeikből felállva tapsolták Markó Béla bejelentését, miszerint nem indul újabb mandátumért.
„Erős, következetes, szavahihető és önálló RMDSZ-t akarok, amely képes önmagát megújítani, megváltoztatni. Olyan szövetséget, amely meghallgatja az embereket, odafigyel gondjaikra, problémáikra. Meggyőződésem, ha egy befogadó szövetség maradunk, a magyar közösség egységét is meg tudjuk őrizni” – jelentette ki beszédében Kelemen Hunor. „Visszatekintve az RMDSZ elmúlt 20 évére, azt látom, hogy nem volt egy könnyű időszak, ez az utolsó esztendő volt azonban a legnehezebb – mondta az RMDSZ volt ügyvezető elnöke. – Nem a kormányzás miatt, nem azért, mert nem tettük a dolgunk, hanem a mélyülő válság hatására. Ebben a helyzetben szinte lehetetlen jó döntést hozni. Ennek ellenére mi, az RMDSZ kormányzati tisztségviselői igyekeztünk minden döntést úgy meghozni, hogy a szegényebb társadalmi réteget védjük, mert tudjuk, hogy az erdélyi magyarok nagy többsége vidéken él. Ezt vettük figyelembe, amikor döntéseket hoztunk, és azt látom, hogy az embereknek őszintén el kell mondani, mi áll a döntéseink hátterében.”
A politikus szerint az elmúlt években sokszor és sokan megpróbáltak belenyúlni az RMDSZ-be, kívülről és belülről is, azonban sikertelenül. „Az elmúlt években Markó Béla és Takács Csaba oldalán benne lehettem a szövetség vezetőségében, és itt azt láttam, hogy jó döntéseket közösen, érveket felsorakoztatva és megvitatva hozhatunk. Az RMDSZ minden hibája, problémája ellenére ezeket az értékeket meg kell őrizni. Azért van RMDSZ, mert az emberek ezt akarták 1990 óta.” Röviden ismertette néhány elképzelését is arra vonatkozóan, milyen változásokra van szükség. „2011 után az RMDSZ döntéshozó szerveit meg kell erősíteni.
Területi elnökök, önkormányzati vezetők, platformok képviselői ott kell legyenek a Szövetségi Állandó Tanácsban. Erős csapattal kell továbbmennünk, nagy hangsúlyt helyezve a társadalomszervezésre. Sok mindent végig kell beszélnünk a szövetség megújításáról” – mondta Kelemen. Nem kizárt egyébként, hogy megpályázza az elnöki tisztséget a külföldi útja miatt a miniparlament üléséről távolmaradt Frunda György szenátor és Borbély László miniszter is. A következő SZKT-ülést február 6-án tartják, az RMDSZ tisztújító kongresszusára február 26. és 27. között kerül sor Nagyváradon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
Valamivel éjfél utánra sikerült a tűzoltóknak eloltaniuk a Nagyváradhoz tartozó Biharpüspökiben található hulladélerakónál kiütött tüzet.
Utolsó útjára kísérték kedden a kolozsvári Házsongárdi temetőben a 71 éves korában, tragikus hirtelenséggel elhunyt Takács Csabát. Az RMDSZ egykori ügyvezető elnökétől többek között Kelemen Hunor jelenlegi és Markó Béla volt szövetségi elnök búcsúztatta.
Heves tűz tombol a Nagyváradhoz tartozó Biharpüspökiben kialakított hulladéklerakóban – a gomolygó füst miatt a közelben tartózkodókat Ro-Alert üzenetben figyelmeztette kedden a katasztrófavédelem.
Egyedülálló avar kori sírleletre bukkantak Temesvár közelében: a gazdag mellékletekkel és lóval eltemetett harcos nyughelye újabb fontos adatokkal szolgálhat a kora középkori Bánság történetéről.
Autóbuszokat, mikrobuszokat, valamint egyéb személy- és áruszállításra szolgáló járműveket állítanak meg a közlekedési rendőrök országszerte. Az egy hétig tartó ellenőrzéseket az Európai Unió valamennyi tagállamában egy időben
Hamarosan teljesen elkészül a Mária-út félezer kilométeres szakaszának kijelzése, előkészítése, – mondta el a Krónika megkeresésére Péterfi Attila Csongor, a Romániai Mária Út Egyesület vezetője.
Felmelegedés várható az egész országban a következő két hétben, a nappali hőmérséklet egyes térségekben eléri a 28 Celsius-fokot, az éjszakai minimumok helyenként 12-13 fokig emelkednek, május 6. után pedig szinte naponta lehet záporokra számítani.
Látogatottsági adatok