Fekete Karolina, a Csiky Gergely Főgimnázium tanítónője egyik kezdeményezője volt a faültetésnek
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Fát ültettek egykori iskolájában az aradi Wittmann Rudolf emlékére péntek délelőtt. A Csiky Gergely Főgimnázium 2015-ben érettségizett diákja tavaly októberben esett el az ukrán–orosz fronton, ahol önkéntesként harcolt az ukrán hadseregben – az aradi magyar iskolaközpontban a márciusi ifjaknak kijáró tisztelettel emlékeztek meg róla.
2024. március 15., 13:592024. március 15., 13:59
2024. március 15., 16:562024. március 15., 16:56
Az iskolaudvar félreeső szegletében, a kerítés mellett kapott helyet az a szomorúfűzfa-csemete, amely – a mellette lévő emlékplakettel együtt – a fiatalon kioltott életek tragédiájára, a nemzetek szabadságvágyára hívja fel a figyelmet. „A magyar nép megszokta, hogy a szabadságért harcolni kell, ezt viszonylag sűrűn csináltuk a történelmünk folyamán. Részünk volt egy hosszú török elnyomásban, megszoktuk, hogy a háborúskodás állandó, s amikor az elmúlt, jött a Rákóczi-forradalom, az ellenállások a 18. században, aztán a ’48-as forradalom.
Találó idézet – édesanyja szerint a fiatal katona mindig másokon akart segíteni
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A pedagógus hozzátette, csak egy-két évig tanította a fiatalembert, akit nagyon csendes diáknak ismert meg, de emlékezett rá, hogy az egyik órán, amikor a római hadseregről tanultak, jelentkezett, és kijelentette, hogy hivatásos katona szeretne lenni. Úgy is lett: érettségi után sikertelenül felvételizett a gyulafehérvári katonai akadémiára, ezért a Francia Idegenlégióba jelentkezett, ahonnan öt év szolgálat után szerelt le.
Hazatérése után próbált elhelyezkedni a civil életben – tudtuk meg édesanyjától, Wittmann Gizellától –, de nem találta a helyét, és amikor 2022 februárjában Oroszország megtámadta Ukrajnát, azonnal felvette a kapcsolatot korábbi ukrán légiós bajtársaival, hogy miben tudna segíteni. Kötszerekre, érszorítókra és egyéb felszerelésekre szervezett gyűjtést, de közönybe ütközött, ami elkeserítette, ezért úgy döntött, hogy személyesen megy segíteni, és önként jelentkezett az ukrán hadseregbe.
Szomorúfűz emlékeztet az iskola néhai diákjára
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Aradon temették el, és hogy elkísérhessék utolsó útjára, 25 bajtársa is eltávozást kapott, de azóta közülük is odavesztek már néhányan a harcokban – említette meg Rudolf édesanyja, aki a pénteki megemlékezésen nem kért szót, de a faültetés után a jelenlévő újságíróknak elmondta: köszöni az iskolának a szép gesztust, és a megható szavakat. „Látszik, hogy bár rövid ideig tanította, a tanár úr megismerte a fiamat, az ő szabadságvágyát és igazságérzetét. De nemcsak ő vágyott a szabadságra. Minden népnek joga van a szabadsághoz, szabadságban, békében kell élnie” – mondta a gyásztól megtört édesanya.
A tavaly decemberben állított köztéri plakátkompozíció jelenleg az aradi Szabadság (ma Avram Iancu) téren látható
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A megemlékezésen közreműködött az iskola elemi és általános osztályos diákokból álló kórusa, és jelen voltak az aradi március 15-i ünnepségre érkezett magyarországi pedagógusok és tanulók: a Szegedi SZC Móravárosi Szakképző Iskolából és a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium Harruckern János Szakképző Iskolájából. A fiatalok lélegzetvisszafojtva hallgatták a Rudolfot és rövid életét bemutató beszédet.
Egyik kezdeményezője volt a megemlékezés eme módjának. „Úgy gondoltuk, hogy egy élő fa, amely később a gyerekeknek árnyékot vagy egy megnyugtató pillanatot nyújthat, a legmegfelelőbb. A szomorúfűz pedig azt üzeni, hogy ez egy olyan szomorúság, ami sokáig meg fog maradni bennünk. Tompulni fog, de egy 27 éves életet elveszíteni, hatalmas tragédia” – magyarázta elérzékenyülve.
Az iskola folyosóján látható a 2015-ben végzett XII. A osztály érettségi tablója, az alsó sorban az utolsó Wittmann Rudolf
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Wittmann Rudolfnak tavaly decemberben a városháza mögötti parkban állítottak emlékül egy magyar, román és ukrán nyelvű plakátkompozíciót a Civil Arad elnevezésű egyesület kezdeményezésére, ezt idén januárban átköltöztették a Szabadság (mai Avram Iancu) térre, a Hős katona emlékműve mellé. A tervek szerint az orosz–ukrán háború végéig köztéren is marad.
{K1}
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!