Magyarországi teológusok Kalotaszegen. Egyre több ajtó kinyílik a fiatal lelkipásztorok előtt

Bölcsföldi András lelkipásztor vezetésével budapesti teológushallgatók műsora a magyarfenesi református templomban •  Fotó: Makkay József

Bölcsföldi András lelkipásztor vezetésével budapesti teológushallgatók műsora a magyarfenesi református templomban

Fotó: Makkay József

Kalotaszegi falvakba látogattak a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem teológiai hallgatói. A missziós tevékenység céljából erdélyi gyülekezetekben megfordult magyarországi teológusok előszeretettel felkeresik a dél-erdélyi szórványtelepüléseket is. A diákokat vezető egyetemi lelkészt és több hallgatót is megszólaltattunk tapasztalataikról.

Makkay József

2023. november 20., 18:462023. november 20., 18:46

2023. november 21., 08:542023. november 21., 08:54

A budapesti Károli Gáspár Református Egyetem teológiai hallgatóinak egy csoportja járt az elmúlt hétvégén kalotaszegi falvakban ifjúsági missziós tevékenységen. A Bölcsföldi Andrással, a teológusok lelkipásztorával érkező fiatalok a Szilágy megyei Zsobokra, valamint a Kolozs megyei Körösfőre, Magyarlónára és Magyarfenesre látogattak el.

Az egyetemi évben 16 alkalommal meghirdetett teológiai napokon a fővárosi oktatási intézményben tanuló diákok magyarországi gyülekezeteken kívül határon túli egyházközségekbe is ellátogatnak.

Népszerűek a Gyulafehérvár környéki, dél-erdélyi szórványtelepülések, illetve a széki és a kalotaszegi gyülekezetek egyaránt.

Bölcsföldi András budapesti református lelkipásztor a Krónikának elmondta, hogy erdélyi útjaik személyes kapcsolatokon alapulnak. Főleg olyan településekre mennek szívesen, ahol teológus hallgatóik jó tapasztalatot szerezhetnek. „Szórványban azért szolgálunk szívesen, hogy a hallgatók lássák, milyen kihívásokat rejt az ilyen vidék a lelkipásztor számára. Van két református templom Gyulafehérvár környékén, ahol 15-20 évvel ezelőtti látogatásunk alkalmával azt mondtuk, ott mindennek vége. Ma azt látjuk, hogy mindkét templomban istentiszteletet tartanak. Ilyen egyházközségben tapasztalhatja meg a teológus, hogy a helyzet nem reménytelen” – fogalmazott portálunknak az anyaországi lelkipásztor.

Bölcsföldi András szerint

az egész Kárpát-medencében a helyi lelkésztől, esperestől, püspöktől, illetve a helyi közösségek vezetőitől függ, lemondunk-e valamiről, vagy hiszünk benne, hogy a közösség meg tud újulni.

Erre ma már számos jó példa van Magyarországon, Erdélyben, illetve a többi elszakított országrészekben is.

Benedek Ildikó Julianna falusi gyülekezetben szeretne lelkipásztorként szolgálni •  Fotó: Facebook/Benedek Ildikó Julianna Galéria

Benedek Ildikó Julianna falusi gyülekezetben szeretne lelkipásztorként szolgálni

Fotó: Facebook/Benedek Ildikó Julianna

Falusi gyülekezetbe vágyik

A magyarfenesi református egyházközségben – a szombati, ifjúsági foglalkozást követően – vasárnap délelőtt budapesti teológusok hirdették az igét, majd a helyi presbitériummal közös találkozón ismerkedtek a gyülekezettel, illetve a kalotaszegi falu múltjával és jelenével. A vendéglátó magyarfenesi lelkészházaspár – Lengyel István és Sarolta – vezetésével a gyülekezet immár több alkalommal is fogadta a budapesti teológusokat, akik bevallásuk szerint nagyon jól érzik magukat Kalotaszegen. Van közöttük néhány erdélyi hallgató is, többségük azonban magyarországi diák, akik most fedezik fel Erdélyt. Közéjük tartozik a balatonfelvidéki Benedek Ildikó Julianna is, aki a vasárnapi istentiszteleten hirdette az igét.

korábban írtuk

Amikor az iskolából a parókiára szöktek a gyerekek. Egy ötven évvel ezelőtt végzett kolozsvári lelkipásztor életútja
Amikor az iskolából a parókiára szöktek a gyerekek. Egy ötven évvel ezelőtt végzett kolozsvári lelkipásztor életútja

Aranydiplomát kaptak az ötven éve végzett lelkipásztorok a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézettől. Ferenczy Miklós kolozsvári református lelkipásztorral az elmúlt öt évtized kihívásairól beszélgettünk.

A harmadéves teológus hallgató portálunknak elmondta, hogy idén tavasszal járt először Erdélyben, és magyarfenesi szolgálata volt a legjobb prédikációs élménye.

Idézet
Nagyon megérintett, amikor a szószékre készültem, és a tiszteletes úr odahajolt hozzám, és azt mondta: áldást kívánok a szolgálatodra. Ez nagy erőt adott nekem”

– magyarázza a kalotaszegi faluban igét hirdető lány.

Benedek Ildikó gyerekkora óta lelkipásztori pályára készül. Noha a szülei vallásos emberek, jobban örültek volna, ha két húgához hasonlóan ő is orvosi, vagy valamilyen más egészségügyi pályára lép, de Ildikónak eltökélt szándéka volt a papi hivatás. A teológiai évek megerősítették benne, hogy jól választott.

A diákként újságírással is foglalkozó magyarországi hallgató elismeri, hogy nincsenek könnyű helyzetben a női lelkipásztorok, akiket nem minden gyülekezet lát szívesen. A balatonfelvidéki lány szerint azonban ma már egyre több területen sikerül elhelyezkednie a lelkipásztornak, így mindenki megtalálja számításait parókus lelkészként, különböző missziós tevékenységekben vagy a tanügyben.

,,Vidéki gyülekezetbe vágyom. 170 fős kis faluban nőttem fel, nekem az jelenti a biztonságot. Az igazi otthonom nem Budapest. Olyan faluba vágyom, ahol mindenkit megismerhetek!” – fogalmazza meg terveit Benedek Ildikó Julianna teológus hallgató.

Hosszú útkeresés után iratkozott a teológiára

Lengyel-Tokodi Anna ötödéves hallgató Magyarfenesről került Budapestre a helyi lelkészházaspár gyerekeként. Az odáig vezető út több kitérővel indult. Előbb a kolozsvári bölcsészkarra iratkozott, de két esztendő bőven elegendő volt ahhoz, hogy választásából kiábránduljon.

Lengyel-Tokodi Anna a kolozsvári egyetemi évek után lett budapesti teológushallgató •  Fotó: Facebook/Lengyel-Tokodi Anna Galéria

Lengyel-Tokodi Anna a kolozsvári egyetemi évek után lett budapesti teológushallgató

Fotó: Facebook/Lengyel-Tokodi Anna

,,Keresztény emberként nem éreztem jól magam. Azzal szembesültem, hogy a korombeliek közül nagyon sokan eltávolodtak Istentől, semmilyen egyházhoz nem tartoznak, mi több, sokan ellenségesek az egyházzal és a kereszténységgel szemben.

Idézet
Olyan sztereotípiákkal találkoztam, hogy aki hisz Istenben, és hívő ember, az a középkorban él”

– érvelt a Krónikának Lengyel-Tokodi Anna, aki az angol-német fordítói szakot hátrahagyva átiratkozott vallástanárképzőre. A gyülekezetben is sokszor foglalkozott a gyerekekkel, ezért ezt a szakot közelebb érezte magához.

Később egyéves magyarországi tanulmányútra adódott lehetőség a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán, ahol nagyon megtetszett az oktatás. Belekóstolt a teológiai életbe, és megismerte leendő párját, akivel azóta házasságot kötött. Férje Budapest környéki településen szolgál református lelkészként, így már nem volt kérdés, hogy Anna a magyar fővárosban folytatja tanulmányait.

,,Sok ajtó nyílik meg előttem. A bennünk levő hajlamok és tehetségek ráterelnek a megfelelő útra, amit a gondviselésre bízok. Vanak közöttünk nagyon jó prédikátorok, kiváló tanítási érzékkel megáldott kollégák, és olyanok is, akiknek a lelkigondozói munka megy nagyon jól. Mindannyiunk számára kialakul a jövő” – fogalmazott portálunknak Lengyel-Tokodi Anna.

A magyarfenesi református templom és gyülekezeti ház •  Fotó: Makkay József Galéria

A magyarfenesi református templom és gyülekezeti ház

Fotó: Makkay József

Sok lehetőség közül választhatnak

A magyarországi négy református teológia közül a budapesti a legfiatalabb. Míg a pápai, sárospataki és debreceni a reformáció évszázadában alakult, a budapesti képzés 1855-ben indult. Az egyház 1912-ben vásárolta meg a ferencvárosi régi dohánygyár épületét, ahol ma is működik a teológiai intézmény a Ráday utcában.

Bölcsföldi András szerint

a teológiai képzésre alapozva 30 évvel ezelőtt létrehozott Károli Gáspár Református Egyetem mintegy nyolcezres diáklétszámához képest a teológia 140 fős diáksága elenyésző, azonban a hittudományi múlt jelenti az egyetem lelkét és tartóoszlopát.

A budapesti teológus elismeri, hogy a lelkészképzés iránt Magyarországon is megcsappant a fiatalok érdeklődése. A mai tizen- és huszonéveseknek más az elképzelésük a papi hivatásról, mint a korábbi nemzedékeknek. A reális szükségletekhez képest kevesebb végzős így számos lehetőség között válogathat a ,,munkaerőpiacon”.

Az egyház inkább a gyülekezeti lelkészséget támogatja, erre van a legnagyobb igény. Közben a régi gyülekezetek mellett megjelentek a nagyvárosi agglommerációban életre hívott új egyházközségek is, ahol a munka gyakorlatilag nulláról kezdődött. Sok tehát a betöltésre váró lelkészi állás Magyarországon és Erdélyben egyaránt.

korábban írtuk

A keresztyén oktatás ügyéért össze kell fogni – Nagy Tibor Sándor lelkipásztor a  Református Pedagógiai Intézet munkájáról
A keresztyén oktatás ügyéért össze kell fogni – Nagy Tibor Sándor lelkipásztor a Református Pedagógiai Intézet munkájáról

A Református Pedagógiai Intézet fő célja, hogy a református oktatást elősegítse. Eszközöket, képzéseket és találkozókat, szakmai fejlődéshez szükséges hátteret biztosít – mondja Nagy Tibor Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi referense.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 18., szombat

Súlyos mulasztásokat tártak fel a Salromnál a parajdi bányakatasztrófa kivizsgálása során

A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).

Súlyos mulasztásokat tártak fel a Salromnál a parajdi bányakatasztrófa kivizsgálása során
2025. október 18., szombat

Iskolába ment a medve – szerencsére tanítás után

Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.

Iskolába ment a medve – szerencsére tanítás után
2025. október 17., péntek

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában

Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában
2025. október 17., péntek

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában

Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában
2025. október 17., péntek

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján

Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján
2025. október 17., péntek

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld

A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld
2025. október 16., csütörtök

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak

A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak
2025. október 16., csütörtök

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen

Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen
2025. október 16., csütörtök

Újjáépítési tervet követelnek Parajd számára, az állam cselekvésképtelenségét bírálják a civilek

Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.

Újjáépítési tervet követelnek Parajd számára, az állam cselekvésképtelenségét bírálják a civilek
2025. október 16., csütörtök

Halálra késelte egy férfi az élettársát az egyik erdélyi városban

Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.

Halálra késelte egy férfi az élettársát az egyik erdélyi városban