2013. február 01., 09:102013. február 01., 09:10
Amint a prefektúra szűkszavú tájékoztatójából kiderül, több reklamáció érkezett hozzájuk, melyben arra panaszkodtak, hogy előnyben részesítik a magyar ajkú jelentkezőket a versenyvizsgákon, továbbá hogy a középkáderi posztok pénzért szerezhetők meg. Állítólag olyanok is voltak, akik a kórházi közbeszerzésekre panaszkodtak, kifogásolva a versenytárgyalások tisztaságát.
A sajtóközlemény szerint a prefektusi tanács következő ülésén tárják részletesen a nyilvánosság elé a tapasztalataikat. A nagykárolyi kórházat egyébként körülbelül két éve a városi önkormányzat adminisztrálja. A vádakkal kapcsolatosan Kovács Jenő polgármester elmondta, lehet, hogy évekkel ezelőtt volt etnikai diszkrimináció a kórházban, melynek az lett az eredménye, hogy a románul nem tudó páciensek nem tudták megértetni magukat a személyzettel, a szenátor gyanújával kapcsolatban pedig úgy nyilatkozott, hogy „erre nincs mit mondani, nem igaz”. „Örülök, hogy szétnéztek a kórházban, annak ellenére, hogy nem értem, Valer Marian milyen minőségében vonja felelőségre a nagykárolyi kórház vezetőségét – fejtette ki Kovács. – Talán összehasonlíthatnák az itteni állapotokat a megye többi kórházában fennálló helyzettel, hogy lássák: míg a megyei és az avasfelsőfalusi kórház tele van adóssággal, a nagykárolyi napirenden van a kifizetésekkel, és minden osztályon megvannak az alapvető gyógyszerek.”
Hozzátette: nagyon elégedett a kórház igazgatója, Elisabeta Rat munkájával. Valer Mariannak az utóbbi időben nem ez volt az egyetlen etnikai „színezetű” kirohanása – az e heti megyei tanácsülésen például nyilvánosan fejezte ki felháborodását amiatt, mert a krasznabélteki plébános kizárólag magyarul beszélt a svábok deportálásának emlékünnepén. Kilátásba helyezte ugyanakkor, hogy törvénytervezetet nyújt be annak érdekében, hogy kötelezzék a román nyelv használatát ilyen alkalmakkor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok