Magyar diákturizmus Erdélyben

Mint mondta, hely van bőven, így is gondjai vannak azzal, hogy a magyar tagozatnak 72 szakán betöltsék a helyeket.

A felsőoktatási intézményben jelenleg 80–100 magyarországi diák tanul, legtöbben a színművészeti, a bölcsész-, a közgazdaságtan-, a pszichológia- és a szociológiakaron, ezenkívül évente 200–250 diák hallgat át egy-egy félév erejéig. A rektorhelyettes szerint a BBTE az utóbbi években azért vált vonzóbbá a magyarországi diákok számára, mert a legtöbb szakon kizárólag magyar nyelven folyik az oktatás, míg korábban néhány tantárgyat magyar tagozaton is csak románul lehetett tanulni. Magyari ugyanakkor örömmel nyugtázta, hogy a kilencvenes évek gyakorlatától eltérően az erdélyi magyar diákoknak már alig egy-két százaléka tanul Magyarországon.

A rektorhelyettes közölte: a felvételikritériumok teljesen azonosak a hazai és külhoni jelentkezők számára, azonban a külföldi, így a magyarországi diákok is csak a tandíjköteles helyekre pályázhatnak, az államilag támogatott helyekre csak román állampolgárok juthatnak be. Hozzáfűzte: javasolta az oktatási minisztériumnak, hogy valamennyi uniós állampolgár azonos esélyekkel felvételizhessen.

A magyarországi, de más uniós országokból érkezett egyetemisták érettségi osztályzatait is egységes átszámítási algoritmussal feleltetik meg a romániai osztályozási rendszernek. Magyari szerint nemcsak az anyaországból, Spanyolországból is érkeznek szép számmal diákok, kiknek szülei vendégmunkásként az Ibériai-félszigeten dolgoznak, s ezért ott végezték el a középiskolát. A magyarországi diákok jelenlétét az is indokolja, hogy a BBTE számos programot bonyolít le anyaországi egyetemekkel, ilyen a jogi kar és a Pécsi Tudományegyetem magyar nyelvű Közösségi magánjog mesterképzője, tette hozzá.

Sapientia: a stratégia része

Nem veszik el a helyet a magyarországi diákok az erdélyiek elől – szögezte le lapunknak Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsváron működő Természettudományi és Művészeti Karának dékánja is. Mint mondta, a Sapientia mintegy kétezer fős diákságának alig egy-két százaléka érkezik az anyaországból, s szinte valamennyi szakon jelen vannak.

Felvételikor az érettségi osztályzatokat évek óta ugyanazzal a minisztérium által jóváhagyott átszámítással alakítják át, a feltételek mindenki számára azonosak. A Sapientián tandíjmentes helyre is bejuthatnak a magyarországi felvételizők. Tonk arról is beszámolt, hogy az egyetem marketingstratégiájának célja, hogy vonzza a kelet-magyarországi diákokat is, a határ menti településekről ugyanis Kolozsvár gyakran könnyebben és olcsóbban megközelíthető, mint Budapest.

Az egyetem csíkszeredai karain jelenleg mindössze két magyar állampolgárságú diák tanul, egyikük a mérnöki, másik a közgazdaság szakon – tudtuk meg Makó Zoltán docenstől, a csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánjától. „Mindketten Erdélyből származtak el, egyiknek az édesapja, másiknak az édesanyja román állampolgár” – magyarázta a dékán, aki szerint a két anyaországi diák ugyanúgy vizsgázik, mint a helyiek. Hozzátette, ha „teljesen” magyar vagy más állampolgárságú diák szeretne felvételizni, elképzelhető, hogy valamelyest különbözne a helyzetük a hazai jelentkezőkétől. A Sapientia marosvásárhelyi karán egyetlen anyaországi diák tanul. „Budapestről érkezett hallgatónk a bukaresti magyar nagykövet fia, aki más besorolásba esik” – magyarázta lapunknak Székely Gyula, a vásárhelyi kar dékánja.

Felvidéki diák a vásárhelyi színin

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem felvételi vizsgáira az utóbbi időben sokkal több magyarországi diák jelentkezik, mint a 90-es években. Ezek többnyire Erdélyben született, szüleikkel áttelepedett ifjak, akik kötődnek a városhoz vagy a régióhoz, esetleg valamelyest ismerik a román nyelvet is. Ez azért fontos – állítja Nagy Örs rektorhelyettes –, mert a gyakorlatok nagy része az állam nyelvén folyik. „Ha itt szeretnének rezidens vizsgára jelentkezni, akkor elengedhetetlen a román terminológia ismerete” – tette hozzá.

A magyarországi diákok számára nincsenek külön helyek fenntartva, a felvételin az erdélyiekkel szállnak versenybe, és ha jó eredményt érnek el, ők is ingyenes oktatásban részesülnek. Csak abban az esetben iratkozhatnak és juthatnak be felvételi nélkül, de fizetés ellenében, ha az angol nyelvű szakot választják. Nagy Örs szerint többen is vannak, akik ezt az utat próbálják járni.

A Művészeti Egyetemen sem lógnak ki a sorból az anyaországi fiatalok. A többek között koreográfiát, pantomimet és testnevelést oktató Szőke István szerint könnyű velük dolgozni, hisz egyikük sem próbál felsőbbrendűnek tűnni erdélyi társánál. A vásárhelyi színművészeti oktatás hírneve az idén nem csak magyarországi ifjak számára bizonyult vonzónak. Az elsőévesek között van egy felvidéki, Dunaszerdahelyről érkezett diák.

Egyenlő feltételek a PKE-n

Pontosan ugyanolyan feltételekkel jelentkezhetnek a külföldiek a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemre, mint a romániaiak – mondta el a Krónikának Mostis Gergő szóvivő. Megtudtuk: évente öt-hat magyarországi jelentkezik felvételire a felsőoktatási intézményben, általában a képzőművészet, illetve az idegen nyelv szakokra. Érthető módon főképp a határ menti térségekből, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkeznek a hallgatók.

Mostis Gergő szerint a jelenség fő oka, hogy Romániában az egyetemi tandíj jóval kisebb, illetve a megélhetés is jelentősen olcsóbb, mint Magyarországon. Mivel a PKE már megszerezte az intézményi akkreditációt, az itt szerzett diplomát Európa-szerte elfogadják, mutatott rá. A magyarországi jelentkezőknek éppúgy, mint a hazaiaknak, lehetőségük van tandíjmentes helyre bejutni, ösztöndíjat szerezni, illetve helyet kapni az egyetem kollégiumában, ha pedig tandíjköteles helyet szereznek, ugyanannyit fizetnek, mint bárki más. Az egyetlen különleges feltétel az, hogy a más országból érkezőknek hivatalos fordítást kell benyújtaniuk az érettségi diplomájukról.