2013. január 09., 15:162013. január 09., 15:16
Az Adevãrul napilap internetes kiadásában tegnap azt írta: Jean-Adrian Andrei prefektus arra figyelmeztette az elöljárókat, hogy 2500 és 5 ezer lej közötti bírságot szabhatnak ki a hivatalukra, ha törvénytelenül függesztik ki más államok zászlóit.
A prefektus leszögezte: más államok lobogóját csak a törvényben megszabott feltételek mellett tûzhetik ki: így a magyart is csak a románnal együtt lehet kihelyezni, hivatalos látogatás alkalmával, vagy amikor nemzetközi konferenciát szerveznek a településen. Hozzátette, a magyar zászlót nem lehet állandó jelleggel kitûzni.
A prefektus a Mediafax hírügynökségnek elmondta, hogy a Hargita megyei polgármesteri hivatalok és közintézmények épületén Románia zászlaján kívül más lobogók is ki vannak függesztve, így a magyar zászló is, ennek ellenére 2002 óta nem róttak ki bírságot a hatóságok.
Az érintett polgármesterek újabb magyarellenes provokációként értékelték a felszólítást. Bíró László, Csíkmadaras polgármestere tegnap azt nyilatkozta, a piros-fehér-zöld, címeres lobogó a közösség szimbóluma, és ezért ragaszkodik annak használatához.
„Már 2006-ban, amikor kinevezett polgármestere lehettem ennek a településnek, úgy gondoltam, hogy a közösség szimbólumának ugyanúgy helye van a községházán, mint bármely más zászlónak” – fogalmazott érdeklõdésünkre Bíró László, Csíkmadaras polgármestere. A községvezetõ hozzátette, 2008-tól állandó jelleggel kitûzték a címer nélküli magyar zászlót az intézmény homlokzatára. „Érdekes módon 2011-ig senkit nem zavart a lobogó, tavalyelõtt decemberben viszont valakik észrevették, és próbáltak nacionalista ügyet kovácsolni belõle” – elevenítette fel a közelmúlt eseményeit a polgármester.
„Nem kértem egyebet, mint a törvény betartását” – jegyezte meg megkeresésünkre Hargita megye prefektusa. Jean-Adrian Andrei hangsúlyozta, a keddihez hasonló körlevél már többször is született az elmúlt években, semmi új keletû nincs ebben a történetben. A kormánymegbízott leszögezte, a közintézmények zászlóhasználatát is szabályozó törvény kizárólag az egyes államok lobogóira, illetve állami jelképeikre vonatkoztatható.
Ez nem érinti a székely zászlót, az egyes települések saját lobogóit, mint ahogy a madarasi polgármesteri hivatalon látható piros-fehér-zöld, címeres zászlót sem, hiszen utóbbi nem tekinthetõ Magyarország hivatalos zászlajának. „Engem már régen magyarellenesként könyveltek el. Ez nem igaz, nem vagyok magyarellenes. Azt azonban senkinek nem szabad elfelejtenie, az országban minden nemzetiség be kell hogy tartsa a törvényeket” – reagált az õt ért vádakra a prefektus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Látogatottsági adatok