
Kézdivásárhelyen sem loboghat a székely zászló: a brassói táblabíróság jogerős ítélete értelmében a városháza homlokzatáról és a főtéri Gábor Áron-szobor mellől is el kell távolítani a székely lobogókat.
2014. május 19., 18:022014. május 19., 18:02
Bokor Tibor polgármester a Krónika kérdésére elmondta, az indoklást nem kapta meg, annak ismeretében döntenek majd a következő lépésekről. „Azért is kíváncsian várom az értesítést, mert nem értem, mi alapján tiltják köztéren a zászló kitűzését. A városháza homlokzatáról még eltávolíttathatják, ha úgy értelmezik a törvényt, de köztérre nem vonatkozik tiltás” – fogalmazta meg az elöljáró.
A városháza homlokzatára kitűzött székely lobogó miatt még Codrin Munteanu kezdeményezett közigazgatási eljárást, majd utódja, a nemrég leváltott Dumitru Marinescu tavaly március 15-én a főtéri két óriászászló miatt is pert indított. A Kovászna megyei törvényszék idén márciusban alapfokon úgy döntött, a három zászlót el kell távolítani, sőt a Városháza felirat ügyében is a prefektúrának adott igazat.
A kézdivásárhelyi önkormányzat fellebbezett, majd az utolsó óvási lehetőséget is kihasználta, és élt a rendkívüli jogorvoslatot biztosító semmisségi panasszal is, de a május 7-ei halasztás után 14-én a fellebbezést visszautasította a bíróság, és a zászlók eltávolításáról döntött.
A román igazságszolgáltatás egyébként még egyetlen esetben sem adott igazat a székely zászlók, a magyar feliratok miatt beperelt önkormányzatoknak, sőt ha a döntést nem ültették azonnal gyakorlatba, pénzbírsággal is fenyegették a polgármestereket. Legutóbb a sepsiszentgyörgyi Erzsébet-parkban levő kétméteres székely zászló eltávolításáról hozott jogerős ítéletet a táblabíróság.
Bedő Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt sepsiszéki ügyvezető elnöke tiltakozásra szólította fel a magyar szervezeteket, pártokat. Bedő emlékezetett, hogy az indoklást, amiért közterületről le kell venni a zászlót, Sepsiszentgyörgy esetében sem hozták nyilvánosságra, ugyanakkor Romániában nincs olyan törvény, ami szabályozná az országban élő kisebbségek szimbólumhasználatát.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
szóljon hozzá!