Gondoskodni kell rólu(n)k. Rohamosan nő az idősek száma Romániában
Fotó: Pixabay
Sajátos az elöregedés folyamata Romániában: viszonylag rövid idő alatt óriási népességcsökkenést „sikerült elérnie” az országnak, ennek következtében pedig európai viszonylatban a „legöregebb” államok kategóriájába sorolható. Veres Valér szociológust a jelenség okairól és várható következményeiről kérdeztük. A szakember arra is kitért, mit kellene tenni a folyamat helyénvaló kezelése érdekében.
2021. február 01., 08:262021. február 01., 08:26
2021. február 01., 16:302021. február 01., 16:30
Az Országos Statisztikai Hivatal nemrég közzétett adatai szerint egy a négyhez a nyugdíjasok aránya a felnőtt lakosság körében Romániában. Becslések szerint ötven éven belül ez az arány akár meg is duplázódhat, 2070-re 100 fiatal lakosra 189 nyugdíjas juthat. Veres Valér szociológust arról kérdeztük, milyen okok húzódnak meg a folyamat mögött, és hogy mennyire hihetünk a becsléseknek. Az elöregedést okozó tényezőkön túl a szakember az „idősödés” gazdasági következményeit is felvázolta, valamint azokat a lehetséges lépéseket, melyekkel felkészülhetünk rájuk. Csodákban nem hisz, a kisebb mértékű változtatások hosszú távú eredményeiben viszont annál inkább.
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézetének dékánhelyettese a Krónikának felvázolta, hogy egy országon belül a népességfogyás két fő okra vezethető vissza, és ezzel függ össze az elöregedés is. Az egyik – ami nálunk is igazán jelentős mértékű – a születések számának a csökkenése, amelyhez – bár nem olyan számottevően, de – a halandóság is hozzájárul.
A második meghatározó tényező, mely az ország elöregedését nagymértékben felgyorsította, az főként a fiatalkorú felnőtt lakosság kivándorlására vezethető vissza.
Négy felnőttből legalább egy nyugdíjas Románia megyéinek túlnyomó többségében, csupán Ilfov és Iași megyében mérték valamivel 25 százalék alatt a nyugdíjba vonultak számarányát – derül ki az Országos Statisztikai Hivatal adataiból. A legkiszolgáltatottabb helyzetben Hunyad megye áll, ahol a felnőtt lakosság 40 sz&
Igazolva a statisztikai adatokat, Veres Valér hozzáteszi, ez a folyamat nem egységes országos szinten. Abban, hogy egy-egy megye milyen szinten tart az elöregedésben, az is közrejátszik, hogy volt-e bevándorlás a kommunizmus idején az adott területen – ott ugyanis nem olyan akut a helyzet. Bizonyos régiókban, például Arad és Temes megyében, az alacsony termékenység következtében igen korán elkezdett öregedni a térség.
A becslések valóságalapját megerősítve az egyetemi tanszékvezető elmondta, hogy a demográfiai előrejelzések következtetéseit pontos felmérések alapján készült korösszetételi adatokból vonják le.
– tette hozzá Veres Valér.
Fotó: Gábos Albin
A korösszetétel adatai tartalmazzák a születési számokat, melyek ismeretében a szakemberek tudják, hány idős emberrel számolhatnak ötven év múlva. A korösszetételben szereplő halandóságnak ugyancsak kiszámítható korspecifikus adatai vannak, melyből következtetni lehet annak nagyságrendjére. Az ún. korfákon szerepelnek az egyes évjáratok idős, középkorú, illetve fiatal felnőtt lakosainak száma.
Az egyes évjáratok korfáinak összehasonlításával így jól láthatóan kirajzolódnak a korcsoport-összetételbeli változások.
Románia ugyanis csak a saját nemzetiségű bevándorlóinak befogadására nyitott.
Gazdasági értelemben az elöregedés a munkaképes korú népesség csökkenését jelenti, ennek egyenes következménye a munkaerőhiány. A vállalkozók sok esetben nemzetközi versenyt folytatnak a munkadíjak terén, így gyakran fennáll annak lehetősége, hogy a munkaerőhiány miatt nem találnak alkalmazottakat bizonyos teendők elvégzésére.
A munkavállalók alacsony száma ugyanakkor az ország pénzügyi egyensúlyára is kihatással van. A magas mértékű és nagyságrendű nyugdíjak kifizetése az állam hatáskörébe tartozik, ám mivel ezeket nem minden esetben fedezik az erre szánt források, az állami költségvetésből kell pótolni a hiányt.
– summázta Veres Valér.
Az idős népesség arányának növekedése nemcsak gazdasági, hanem a szociális ellátást érintő következményekkel is jár. A növekvő számok következtében egyre nagyobb nyomás nehezedik az egészégügyre, valamint az idősellátásról is említést kell tenni: ez a feladat újabban részben átcsúszik az államra vagy a civil szférára. Románia ilyen téren nem áll annyira rosszul, hiszen léteznek szervezetek, mint a Diakónia vagy a Caritas, amelyek minimális költségekkel végeznek beteg-, illetve idősgondozási szolgáltatásokat. A jövőre való tekintettel azonban az államnak meg kell erősítenie és ki kell bővítenie ezen intézmények körét, ugyanis az elöregedés következtében ezek egyre inkább igénybe lesznek véve.
Fotó: Haáz Vince
Európa viszonylatban Románia a legelöregedettebb országok csoportjába tartozik. Az egyetemi oktató elmondta, sajátos a helyzet, ugyanis a többi országhoz képest itt viszonylag rövid ideje – megközelítőleg 30 éve – indult el ez a folyamat, azonban a nagymértékű elvándorlás jelentősen felgyorsította az ország elöregedését. Európa észak-nyugati részén kevésbé elöregedettek az egyes országok, míg a dél-nyugati, mediterrán térség országai hasonlóképpen küzdenek a jelenséggel.
Veres Valér – aki többek között a Max Weber Társadalomkutató Alapítvány elnöke is – azt tapasztalja, hogy a fiatalabb generációk körében él egyfajta pesszimizmus a jövőbeli nyugdíjak folyósítását illetően. Ami érthető is, ha valaki átlátja az elöregedés mögött húzódó összefüggéseket.
A szakember úgy véli, nem kell tartanunk attól, hogy ötven év múlva egyáltalán nem lesz nyugdíj, a nyugat-európai jóléti nyugdíjrendszerre azonban ne számítsunk: ez ugyanis csak a lakosság csekély rétegének lesz elérhető, az idős társadalom nagy részének sokkal szűkösebb anyagi keretekből kell majd boldogulnia.
– vélekedett a szociológus.
Egyébként Romániában és Magyarországon számos intézkedést hoztak az elmúlt tizenöt évben a termékenység növekedésére. A gyermekvállalás azonban értékrendbeli vonatkozással is rendelkezik, amelyet nehéz külső intézkedések által felülírni. Az értékrendbeli meghatározókat nem lehet lényegesen megváltoztatni, ezzel pedig a kormányoknak is számolniuk kell. Az átlagosan két gyermeket vállaló családok öt gyereket már nem biztos, hogy vállalnak.
„A kismértékű változtatás is sokat ér, és a kormányok tudják is, hogy ezeken dolgozniuk kell, viszont hogy ezt ki mennyire veszi komolyan és következetesen, és, kinek mennyire sikerül, az országonként változik” – részletezte az egyetemi oktató.
Veres Valér szerint léteznek olyan visszatérő programok, melyek számítanak az aktív népesség növekedése szempontjából, hozzáteszi viszont, hogy ezektől sem lehet csodát várni. Az egyszerű vállalkozói támogatások is segítséget nyújthatnak a dolgozó lakosságnak, ám ezeknek is van egy kerete, amelynek arányosnak kell lennie a többi közrejátszó tényezővel.
A szakember véleménye szerint ezen lehetőségek variációjára, illetve újabb stratégiák bevezetésére van szükség ahhoz, hogy mérséklődjön az elöregedési folyamat. Ezen felül pedig fel lehet készülni a várható következményekre: öregotthonok létesítésével, a szociális rendszer jobb kiépítésével, akár az idősgondozás szakmai megerősítésével. „Csodákat nem lehet tenni, de kisebb mértékű változtatások is eredményeket hozhatnak hosszú távon” – vélekedik a szociológus, aki szerint minden ország a saját lehetőségei szerint dönti el, milyen utat választ.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!