Hirdetés

Lepkék nyomában: a Kovács testvérek útja a sepsiszentgyörgyi múzeum kertjéből a lepidopterológia tudományáig

lepkék

Kovács Sándor lepkék iránti szenvedélye a gyerekkorából gyökerezik

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Kovács Sándor neve Sepsiszentgyörgyön leginkább gyógyszerészként ismert, ám van egy olyan szenvedélye, amelynek gyökerei gyerekkoráig nyúlnak vissza: lepkéket gyűjt. Testvérével, Kovács Zoltán csíkszeredai orvossal közösen több tízezer példányból álló gyűjteményt hoztak létre az évtizedek során, és munkájuk nem csupán hobbi, hanem tudományos igényű tevékenység is. A lepkék iránti szenvedély kezdetéről, a gyűjtő- és kutatómunkáról mesélt Kovács Sándor.

Tóth Gödri Iringó

2025. szeptember 20., 09:022025. szeptember 20., 09:02

Kovács Sándor gyógyszerész Sepsiszentgyörgyön él, testvére, Kovács Zoltán pedig Csíkszeredában dolgozik orvosként. Ami összeköti őket, az nem csupán a rokoni kötelék: gyermekkoruk óta közösen gyűjtenek lepkéket, és az évtizedek során létrehoztak egy hatalmas, ötven-hatvanezer példányt számláló kollekciót. Ez nem pusztán hobbi, hanem tudományos értéket képviselő munka, amelynek gyökerei a családi környezetben és a gyerekkor különleges helyszínében keresendők.

A történetük az 1960-as évek elejére vezet vissza, amikor édesapjuk, idősebb Kovács Sándor biológus végzettségű tanár, majd a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum munkatársa lett.

Hirdetés

„Apám Kolozsváron végzett biológiát, először Baróton tanított, majd Sepsiszentgyörgyön. 1962-ben került a múzeumhoz, ahol addig nem volt biológus beosztásban alkalmazott” – idézte fel Kovács Sándor. Kifejtve, hogy a múzeumban addig nem alkalmaztak természettudományos szakembert,

így az édesapja kapta feladatul, hogy gondozza a gyűjteményeket, köztük a háborúban megsérült, de értékes Diószeghy László-féle lepkegyűjteményt is.

A szolgálati lakás, amelyet a család kapott, a múzeum hatalmas parkosított udvarára nézett, kertjében pedig gyümölcsfák, vad kaszáló, bokrok és virágok várták a gyerekeket.

lepkék Galéria

A lepkéket a begyűjtés után pár napra kifeszítik

Fotó: Tóth Gödri Iringó

„Hatéves voltam, az öcsém három, amikor odaköltöztünk. A múzeum udvara maga volt a természet: minden nap láttunk valami újat. Akkoriban a telek még nagyobb volt, egészen a tüdőkórház kerítéséig nyúlt.

Idézet
Ott nőttünk fel, és számunkra természetes volt, hogy bogarakat, lepkéket fogunk. Már óvodásként vittem cserebogarakat a kötényzsebemben”

– emlékezett vissza Kovács Sándor. A gyerekek szeme előtt bontakozott ki az apai munka: gyűjtőutak a környék erdeiben, terepmunka a Rétyi Nyírben, és a múzeumban sorakozó dobozok, amelyeket apjuk rendbe tett. A Diószeghy-gyűjtemény különleges iskola volt számukra: látták, hogyan kell szakszerűen elhelyezni a példányokat, milyen eszközökkel kell bánni velük, hogyan kell felcímkézni. „Tálcán kaptuk a lehetőséget, hogy mi is tanuljunk. Apánk mindig arra biztatott, hogy amit csinálunk, azt vegyük komolyan” – magyarázta.

Az első lepkék a múzeum kertjéből kerültek, majd lassan gyarapodott az anyag: egy doboz, két doboz, később száz, kétszáz. A két testvér mindig közösen dolgozott. A gyűjtemény gyarapodásával annak megosztása vált szükségessé, Kovács Sándornál főként az úgynevezett nagylepkék találhatók, míg Kovács Zoltán gyűjteménye a kisebb molylepkékre specializálódott.

Így jött létre két párhuzamos kollekció, amelyek együtt alkotják az évtizedek alatt felhalmozott, több tízezer darabból álló anyagot.

Mint Kovács Sándor elmesélte, az évtizedek alatt a gyűjtés módszerei is nagy utat jártak be. A hatvanas években még Petromax lámpát vittek a mező szélére, elé fehér lepedőt feszítettek, és a fényre gyűlő éjszakai lepkéket fogták be. A hetvenes években megjelentek a higanygőzös égők, amelyek erősebb UV-fényük révén sokkal hatékonyabbak voltak, de áramforrást igényeltek. Ezért falvak szélére, erdészházak mellé vitték őket, vagy egyszerűen az utcai lámpák alá gyűlő lepkéket szedegették össze.

A nyolcvanas években generátorok tették lehetővé, hogy bárhová elvigyék a felszerelést, az utóbbi időben pedig automata UV-csapdák könnyítik meg a munkát: egy egész éjszakán át működnek, reggel pedig begyűjthető a „zsákmány”.

lepkék Galéria

A testvérpár publikációit szaklapok közölték

Fotó: Tóth Gödri Iringó

A nappali gyűjtés alig változott évszázadok alatt:

hálóval fogják a repülő lepkéket, vagy hernyókat szednek össze, amelyeket otthon nevelnek fel. Mivel azonban a fajok túlnyomó többsége éjszakai, a hangsúly a világítással történő gyűjtésre került.

A gyűjtésnek megvan a maga ritmusa. Nyáron a repülési időszakban a terepmunka élvez prioritást, télen viszont a feldolgozás következik. A példányokat dobozban, rétegezve hozzák haza, hűtőben tárolják, majd feszítődeszkán kitűzik, szárítják, végül cédulával ellátva dobozba helyezik. Minden példányhoz tartozik adat: hol és mikor fogták, ki volt a gyűjtő. Így nemcsak esztétikai élményt nyújtanak, hanem tudományos forrást is jelentenek.

A gyűjteményben araszolók, bagolylepkék, nappali színes fajok és apró molylepkék egyaránt találhatók. Vannak szürke, sziklához idomuló példányok, aranyban és ezüstben csillogó bagolylepkék, valamint milliméteres nagyságrendű molyfajok is.

„Ahol több példány van, ott a változatosságot is látni: színben, méretben apró különbségeket. Ahol kevés van, ott ritkaságról van szó, amit nehezebb befogni” – magyarázta a gyógyszerész.

lepkék Galéria

Fotó: Tóth Gödri Iringó

A munka nem áll meg a gyűjtésnél. A testvérek számos esetben találtak olyan fajt, amely addig nem volt ismert az országban és néhány olyat is, amely még a tudomány számára is ismeretlen volt. Ezeket publikálták is, először szerényebb hazai kiadványokban, ma már nemzetközi szakfolyóiratokban. A publikációkhoz anatómiai vizsgálatok is kellenek: mikroszkóp alatt tanulmányozzák a legkisebb eltéréseket, sokszor preparátumokat készítenek. Az utóbbi időben DNS-vizsgálatok is szükségesek, amit külföldi laborokban végeztetnek el. Ez költséges, de ma már alapfeltétel a komoly tudományos munkához.

A hetvenes-nyolcvanas években a szakirodalomhoz való hozzáférés is nehézségekbe ütközött. Román nyelvű kiadvány alig létezett, magyar és kelet-német könyvekből tanultak, a nyugati irodalom szinte elérhetetlen volt.

Ha valamit nem ismertek fel, a múzeum gyűjteményéhez hasonlították. Ma a helyzet gyökeresen más: az internet révén bármely múzeummal felvehetik a kapcsolatot, fényképet kérhetnek egy-egy típuspéldányról, és rengeteg publikáció érhető el online.

„Ma sokkal könnyebb a kezdőknek: amit nekünk tíz-húsz év alatt sikerült megszerezni, ahhoz ma kis túlzással pár kattintással hozzá lehet jutni” – mondja az amatőrből az évek alatt szakemberré vált Kovács.

A természet állapotáról szólva Kovács Sándor szavai komorabbak: a gyerekkori bőség sok helyen eltűnt.

„Régen, a környéken ezrével repültek a káposztalepkék a sánc felett. Ma előfordul, hogy egyet sem látni” – magyarázza, kifejtve, hogy ebben a mezőgazdaság vegyszerhasználatát tartja a fő bűnösnek. Ugyanakkor az erdős völgyekben, kevésbé bolygatott területeken még mindig gazdag az élővilág, és a gyűjtések során ott ma is bőséges anyag kerül elő.

A hivatás és a hobbi kapcsolata is érdekes. Bár egyikük sem lett biológus, a gyerekkori természetközelség meghatározta gondolkodásukat. Kovács Sándor gyógyszerészként, Kovács Zoltán orvosként dolgozik, de a természettudományos alapok, a megfigyelőképesség, az anatómiai ismeretek a lepkészésben is hasznosultak.

lepkék Galéria

Fotó: Tóth Gödri Iringó

A Kovács testvérek kapcsolódnak a hazai és nemzetközi szakmai körökhöz is. Tagjai a romániai és európai lepidopterológiai társaságoknak, publikálnak hazai és külföldi folyóiratokban, és kapcsolatban állnak magyarországi, osztrák, dán, angol, német, finn szakemberekkel.

Nemzetközi körökben is számon tartják őket, hiszen gyűjtésük és publikációik révén részei a tudományos közösségnek.

lepkék Galéria

A gyűjtemény megannyi szekrényben sorakozik

Fotó: Tóth Gödri Iringó

A gyűjtemény ma több szekrényt tölt meg. A dobozokban sorakozó példányok nemcsak szépek, hanem történetet is hordoznak. Minden példány mögött ott a helyszín, az éjszaka, amikor begyűjtötték, a közös munka emléke. A két testvér munkáját nemcsak a tudományos közeg ismeri el: ők maguk is tudják, hogy ezzel a gyűjteménnyel egy olyan világot őriznek, amely gyorsan változik és sok helyen pusztul. Gyűjteményük dokumentálja, milyen gazdag volt, és részben ma is milyen gazdag a Kárpát-medence lepkefaunája. Kovács Sándor szavaival:

Idézet
Ez egy érdekes játék, és azóta sem szállt ki belőlünk a lelkesedés.”
Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 30., vasárnap

Hamarosan megnyílik a Székely Lovasmúzeum a felújított Mikó-kastélyban

A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.

Hamarosan megnyílik a Székely Lovasmúzeum a felújított Mikó-kastélyban
Hirdetés
2026. augusztus 30., vasárnap

Megújult a Bánffy-kastély, új közösségi és turisztikai tér vár Szilágynagyfaluban

A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.

Megújult a Bánffy-kastély, új közösségi és turisztikai tér vár Szilágynagyfaluban
2026. augusztus 30., vasárnap

Szászfenesen avatták fel Románia rendszerváltás utáni első, „zöldmezős beruházással” épült múzeumát

Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.

Szászfenesen avatták fel Románia rendszerváltás utáni első, „zöldmezős beruházással” épült múzeumát
2026. augusztus 30., vasárnap

A gyulafehérvári székesegyházban tartják a romániai magyar iskolák tanévnyitóját

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.

A gyulafehérvári székesegyházban tartják a romániai magyar iskolák tanévnyitóját
Hirdetés
2026. augusztus 30., vasárnap

Zivatarok, majd ismét hőség várható Erdélyben

Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.

Zivatarok, majd ismét hőség várható Erdélyben
2026. augusztus 29., szombat

Ejtőernyős katonákat sodort el az erős szél Marosvásárhelyen, egyikük villanyvezetékek közé került

Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.

Ejtőernyős katonákat sodort el az erős szél Marosvásárhelyen, egyikük villanyvezetékek közé került
2026. augusztus 29., szombat

Felavatták a 230 millió lejes beruházással megépült Regionális Idegsebészeti Központot Kolozsváron

Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.

Felavatták a 230 millió lejes beruházással megépült Regionális Idegsebészeti Központot Kolozsváron
Hirdetés
2026. augusztus 29., szombat

„Márton Áron itt van köztünk” – Nagyszabású ünnep Csíkszentdomokoson Erdély püspöke tiszteletére

A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.

„Márton Áron itt van köztünk” – Nagyszabású ünnep Csíkszentdomokoson Erdély püspöke tiszteletére
2026. augusztus 29., szombat

Rengeteg szőlőfajtát sorakoztat fel a „kóstoló kiállítás” Kolozsváron

A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.

Rengeteg szőlőfajtát sorakoztat fel a „kóstoló kiállítás” Kolozsváron
2026. augusztus 29., szombat

Heidl György államtitkár: a magyar–magyar párbeszédnek kézzelfogható eredményekhez kell vezetnie

Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.

Heidl György államtitkár: a magyar–magyar párbeszédnek kézzelfogható eredményekhez kell vezetnie
Hirdetés
Hirdetés