Talán az ember azt gondolja: mivel a technika bonyolult, nehezen érthető számára, ezért önmaga fölé helyezheti
Fotó: Orbán Orsolya
Amikor az emberi kéz, elme alkotásait, például a technológiai vívmányokat emeljük Isten helyébe, az tulajdonképpen klasszikus bálványimádás. Talán az ember azt gondolja: mivel a technika bonyolult, nehezen érthető számára, ezért önmaga fölé helyezheti – fejtette ki megkeresésünkre a mesterséges intelligencia morális megközelítéseképpen Orbán Szabolcs egyetemi oktató, Kolozsváron szolgáló ferences szerzetes. Interjúalanyunk a mesterséges intelligencia morális-etikai vetületeiről beszélt Ép ész vs. gép ész című cikksorozatunk legújabb részében.
2026. április 18., 19:042026. április 18., 19:04
2026. április 18., 19:052026. április 18., 19:05
Az Orbán Szabolcs ferences szerzetessel készült interjú első részét itt olvashatják.
Fontos tudatosítani magunkban, hogy a mesterséges intelligencia emberi intelligenciánknak egyfajta lenyomata, de tulajdonképpen az emberi információk nélkül semmi sem volna.
– Az ember a mesterséges intelligencia használata miatt mintha könnyebben érezhetné azt, hogy teremthet, létrehozhat, kreálhat. Mindez milyen összefüggésben állhat a keresztény istenképpel? Vajon elképzelhető, hogy egyesek a „mindentudó algoritmusban” egyfajta szekuláris istenképet kezdenek látni?
– Hát ha úgy vesszük, ez nagyon egyszerű képlet, hiszen
Mindig látnunk kell – és ezen a területen főként –, hogy az emberi képességek által alkotott „valami” nem Isten és nem állítandó Isten helyébe. Bármennyit is fejlődjön a technológia, és bármilyen „csodákra” legyen képes, azt azért az embernek tudnia kellene, hogy ez még mindig az emberi dimenzió.
A gép pedig, ami az emberi tevékenység eredménye, tulajdonképpen az emberi dimenzió alatti dimenzió.
A keresztény hagyomány erre figyelmeztet: ami technika, az az ember segítségére van, de az ember alkotása. Talán az a kockázat is fennáll, hogy az ember azt gondolja: mivel a technika bonyolult, nehezen érthető számára, ezért önmaga fölé helyezi. Lenyűgöző, elkápráztató lehet – s mindenképp az emberi elmének a nagyszerűségét mutatja –, de fontos tudatosítani magunkban: attól még az emberi elme kreációja. És ez minden technikai vívmányra igaz.
Orbán Szabolcs: „bármennyit is fejlődjön a technológia, és bármilyen „csodákra” legyen képes, azt azért az embernek tudnia kellene, hogy ez még mindig az emberi dimenzió”
Fotó: Pantea Tibor OFM
– Tehát érdemes újra meg újra fölhívni a figyelmet arra, hogy mik azok a fontos területek, amik nem engedhetőek át a mesterséges intelligenciának? Ilyen lehet a lelkiismeret kérdése is? Itt eszünkbe juthat, hogy annak idején többen is voltak az atombomba létrehozásában részt vevő tudósok közül, akik később komoly lelkiismereti válságról beszéltek (Szilárd Leó a háború végén igyekezett megakadályozni az atombomba bevetését, és erkölcsi aggályokat fogalmazott meg).
– Az egészséges lelkiismeret úgy működik, hogy jelez és az ember érzi. De mindig fönnáll a veszélye a lelkiismeret elaltatásának, tompulásának. Egy háborús, gyilkoló eszköz esetében is. Sajnos az emberiség történelmében a technikai vívmányokat – már a kőbaltától kezdve a csúcstechnológia vívmányaiig – nagy mértékben felhasználta a hadiipar.
Mert bármilyen eszközt, a baltától kezdve lehet munkára és lehet emberölésre is használni. A nagy nyelvi, gépi modellek is eszközök, amik rendelkezésünkre állnak. Nagyon jók, de lehet őket sajnos rosszul vagy rosszra használni.
Az emberiség történelmében a technikai vívmányokat – már a kőbaltától kezdve a csúcstechnológia vívmányaiig – nagy mértékben felhasználta a hadiipar
Fotó: Orbán Orsolya
– A technológiai fejlődés gyakran a hatékonyságot, optimalizálást helyezi előtérbe. Nem áll fenn a veszélye annak, hogy az embert is adatként vagy funkcionális egységként kezdjük kezelni? Hogyan védi a keresztény etika az ember személyi voltát? Itt az is eszünkbe juthat, hogy az életünk egyre több területén használjuk a mesterséges intelligenciát, adatokat adunk, kapunk, így a gondolkodásunkat is befolyásolhatja, hogy adathalmazként tekintsünk az emberre…
– Azt hiszem, kihívás, hogy ébren tartsuk magunkban a gondolatot: többek vagyunk, mint egy adat, egy adatsor. Az ember ennél lényegesen több. És ez akkor is így van, amikor a modern technológia segítségével képesek vagyunk az ember DNS-ének mélyreható elemzésére, géntérkép készítésére, az emberi szervezet legaprólékosabb feltérképezésére, betegségek valószínűsítésére. Mert
Ez pedig önmagunkra vonatkozóan is, de ugyanígy a másik emberre vonatkozóan is igaz: bármennyit tudunk róla, annál több, mint a róla szóló, az őt leíró adathalmaz.
„A nagy nyelvi, gépi modellek is eszközök, amik rendelkezésünkre állnak. Nagyon jók, de lehet őket sajnos rosszul vagy rosszra használni”
Fotó: Orbán Orsolya
– A modern orvostudománnyal kapcsolatban sokan felróják, hogy az orvos manapság gyakran nem is a beteget, hanem a betegséget kezeli: adatokat, értékeket, táblázatokat néz az adott ember helyett, aki személyként háttérbe szorul. Ez csak úgy egy kicsit analógiaként eszembe jutott, hogy az adatként való kezelése az embernek, adathalmazként.
– Igen, akárcsak a felgyorsult életünk sokféle területén, a gyógyászatban is sokszor a „számszerűség” számít. Sajnos manapság nem ritkán belehajszoljuk magunkat a számokkal való zsonglőrködésbe, ami mögött elvész a személyesség. A gyógyászatban is nagyon fontos lenne a személyesség, a személyes interakciók – az orvos ezzel szemben
– Az ember éppen a személyességében létezik, és személyes kapcsolatai ehhez nélkülözhetetlenek. A mai ember esetében fennáll a veszély, hogy a virtuális világ dominanciája miatt leépülnek a valódi személyes kapcsolatai, ez pedig embervoltának egyfajta beszűkülését jelenti. Mindebből sokféle problémánk származik, akár egészségi, akár pszichés téren is.
Keresztényként Istent a három isteni személy közötti kapcsolatként ismerjük. Mindez az ember istenképiségében is nélkülözhetetlen módon feltételezi a kapcsolatot, a közösséget. A mesterséges intelligencia egyfajta pótlékot nyújthat a személyes kapcsolatok helyett, és ez is veszélyes. Ugyanis egy igazi személyes kapcsolat feltételezi azt is, hogy energiát kell belefektetni, néha ez lemondással, vagy ütközéssel jár.
hanem inkább dicséri, pozitívan „értékeli” és emiatt az ember nyilván szívesen cseveg vele. De ez hamis kapcsolati vízió, nem is igazi kapcsolat. Hanem álkapcsolat, pótkapcsolat.
Orbán Szabolcs: „Mindig nagy veszély a technológiai fejlődés esetében, hogy az embert alárendeljük a technikának”
Fotó: Pantea Tibor OFM
– Szerzetesként, papként hogyan látja: a mesterséges intelligencia miként jelenik meg az evangelizáció, a hitoktatás, a lelkipásztori munka eszközeként? És vajon hol húzódik a határ a hasznos segédeszköz és a személyes lelki kapcsolat pótolhatatlansága között? Hallani azt is, hogy kidolgoztak egy AI-Jézust: egy 2024-es kísérlet során egy mesterséges intelligenciával működő, hologramként megjelenő „Jézus-avatar” jelent meg egy gyóntatófülkében, és az emberek beszélgethettek vele.
– Én úgy látom, hogy ez a kísérlet aberráció, visszaélés. Mert ennek a hologramnak épp a személyesség nincs a képességei között, ami pedig a gyónás lényege. A mesterséges intelligencia egy papnak abban tud segíteni, hogy információkat, ötleteket ad mondjuk bibliai részek magyarázatához, de sohasem lehet szentségek, például a gyónás kiszolgáltatója. Tehát mindenképpen egy jó eszköz, élni is kell vele,
Még mindig az embernek kell tudatában lennie annak, hogy „nekem kell okosabbnak lennem, mint a gép”. Az embernek kell érzőbbnek, intelligensebbnek lennie, mint a gépi tudásnak. Tehát az embernek mint igazi intelligenciával rendelkező lénynek fenn kell tartania magának azt a tudatot, hogy az AI csak eszköz. És ami nagyon fontos, a hitet, a reményt és a szeretetet sem fogja tudni közvetíteni. És az erények gyakorlásának fontosságát sem. A technológia segítségével az ember nem fogja megvalósítani az erények gyakorlását.
A mai ember esetében fennáll a veszély, hogy a virtuális világ dominanciája miatt leépülnek a valódi személyes kapcsolatai, ez pedig embervoltának egyfajta beszűkülését jelenti
Fotó: Orbán Orsolya
– Korunk emberének lényeges tapasztalata, hogy a világ nagyon felgyorsult körülöttünk: a reakcióidőnktől elkezdve minden rövidül, a türelmünk, a dolgok mélységébe való beleereszkedés lehetősége leszűkül. A gyorsaság felületességet is jelent. A mesterséges intelligencia egy pillanat alatt hozza a hatalmas információmennyiséget, ami megkönnyítheti a mindennapi gondokat, ugyanakkor felszínességet is jelent.
– Igen, a gyorsaság megakadályozza, hogy az értékeket mélységükben megközelítsük. Kétségtelen, hogy az életünk minden területén uralkodnak az „instant” dolgok, a gyorsaság iránti elvárás érkezik felénk, sőt, mi magunk is ezt várjuk el másoktól. Jó lenne annak az ébren tartását valahogy megtanulni, hogy az igazán értékes dolgok nem születnek meg pillanatok alatt.
Az igazi bölcsesség mélyebben található, több idő kell a megközelítéséhez, mint a pillanatnyi információszerzés gyorsasága. És talán úgy is lehetne mondani, hogy ami mesterséges, az nem lehet valóban mély.
A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnap sárga jelzésű, hétfő 10 órától kedd 10 óráig érvényes hőségriasztást adott ki Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Románia vezeti a globális alkoholfogyasztási ranglistát fejenként évi 17,1 liter tiszta szesszel, miközben Erdélyben és Székelyföldön is riasztóak az egészségügyi mutatók. De mi áll a sokkoló világelsőség hátterében?
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
A hőségben nemcsak az számít, mit teszünk a hűtőbe, hanem az is, mennyi idő alatt visszük haza a bevásárlást, hiszen a hús, a hal vagy egy krémes sütemény már egy hosszabb buszozás alatt is túlmelegedhet, megromolhat.
Jövő héten, augusztus 11. és 15. között, a Márton Áron Emlékév jegyében rendezik meg az 50. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót (CSIT) – közölte a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye az.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!