Legyen idegen nyelv a román!

Az RMPSZ már többször is szorgalmazta a jogszabálytervezet módosítását, elsõsorban azért, mert nem tartja elfogadhatónak a kisebbségi nyelven tanulók román nyelv oktatására vonatkozó cikkelyét. A jelenlegi törvény szerint 1–4. osztályban speciális tanterv és tankönyv szerint folyik a román nyelv oktatása, 5–8. osztályban a tanterv azonos a román anyanyelvû diákokéval, csak a tankönyv más, középiskolában pedig a tanterv és a tankönyv is egyforma.

Folytatják az aláírásgyûjtést

„Idegen nyelvként, sajátos tanterv és tankönyv szerint kellene tanítani végig a nem román anyanyelvûek számára az ország nyelvét. A magyar diákok többsége a 12. osztály elvégzése után sem tud románul – jelentett ki a Krónikának Lászlófy Pál RMPSZ-elnök. – Ideje lenne felismerni, hogy a mostani törvényes módszer nem vált be\". Az RMPSZ tiltakozásul a magyarlakta területeken aláírásokat gyûjt a szülõktõl február 10-éig. A szignókat elküldik az oktatási minisztériumhoz. Lászlófy szerint, bár sokat javítottak a törvénytervezeten, a román nyelv idegen nyelvként való oktatására vonatkozó módosító javaslatukat még nem fogadták el. „Ha az aláírásgyûjtésnek sem lesz hatása, más eszközökhöz folyamodunk, európai szervekhez fordulunk segítségért\" – mondta Lászlófy. A Sapientia–

EMTE docense, dr. Balázs Lajos kollégái segítségével már kidolgozott egy alternatív tantervet a román nyelv idegen nyelvként való oktatására az általános iskolában és a gimnáziumban, derül ki az RMDSZ Csík területi szervezetének szerkesztõségünkbe eljuttatott közleményébõl. A csík-, udvarhely- és gyergyószéki szervezetek képviselõi levélben fogalmazták meg törvénymódosítási javaslataikat. Szakemberek bevonásával hat pontban indokolják a román nyelv oktatására vonatkozó módosító javaslataik szükségességét. Ebben kijelentik, amennyiben a miniszter nem fogadja el a parlamenti vita elõtt a tanügyi törvénytervezet módosítására benyújtott javaslatukat, úgy a vita alatt tiltakozó tanulókat és szülõket visznek be a parlamentbe, és az õ segítségükkel nyomatékosítják kérésüket. „A román politikusok és a román nyelvû média segítségét is kérem az ügy támogatásához\" – mondta a Krónikának Borboly Csaba, az RMDSZ Csík területi elnöke.

Záporozó javaslatok Szatmár megyében

A román nyelv idegen nyelvként való oktatásának szükségességét hangsúlyozta Kónya László fõtanfelügyelõ-helyettes is a törvénytervezet tegnapi, elsõ Szatmár megyei közvitáján, ahol záporoztak a javaslatok és a kifogások. A tanfelügyelõ-helyettes ugyanakkor azt is kérte, hogy vezessenek be próbaévet a tanerõk végleges munkaszerzõdésének a megkötése elõtt. A közvitán elsõként Corina Cherecheº miniszteri tanácsos vázolta a tervezet leglényegesebb újdonságait, a kilencéves általános iskolai oktatás (1–9. osztály), valamint a 3–6 évesek számára kötelezõ óvodai oktatás bevezetését, illetve azt, hogy a tanfelügyelõségek helyét a tanügyi igazgatóságok veszik át. Elmondta, az általános iskolákat a helyi, a középiskolákat a megyei önkormányzatok finanszírozzák majd, míg a felsõoktatási intézményeket és a regionális szintû szakközépiskolákat a minisztérium támogatja.

A polgármesteri hivatalok képviselõi kérték, kapjanak nagyobb beleszólási jogot az iskolák döntéseibe, ha úgyis a „mi pénzünkön élnek\". Adrian Micovschi nagykárolyi alpolgármester sérelmezte, hogy az önkormányzatok nem szólhatnak bele abba, hogy kik lesznek a tanintézetek igazgatói. Azt javasolta, hogy ne csak véleményezési jogkörrel rendelkezzenek, valóban legyen súlya a jóváhagyásaiknak, kifogásaiknak. Viorel Solschi szatmárnémeti alpolgármester a kisebbségi oktatást illetõen voltak észrevételei. Szerinte, ha a gyereklétszám nem elég nagy, akkor nem kellene minden iskolában kötelezõ módon kisebbségi tannyelvû osztályt indítani, ahol a törvény ezt lehetõvé teszi, és a szülõk kérik. Például, ha 60 gyerek tanulna hat iskolában, elég volna két harmincfõs osztályt indítani, állította.

A diákság képviselõi elégedetlenségüket fejezték ki, szerintük a tervezet nem szolgálja a javukat, mindössze néhány hangzatos elvet tartalmaz.

A Hans Lindner Alapítvány igazgatója, Koczinger Tibor azt kifogásolta, hogy a tervezet nem beszél a tanárok felelõsségérõl, pedig a gyerekek napjaik jórészét a felügyeletük alatt töltik. Nemtetszését fejezte ki amiatt is, hogy az oktatási korhatárt egyre lejjebb szállítják. A tanügyi alkalmazottak teljes körû autonómiát kértek, hogy õk dönthessenek az anyagi források felhasználásáról, a munkaerõ felvételérõl és esetleges elbocsátásáról. Ghiran Vasile avasfelsõfalui tanár úgy vélte, a minisztérium rossz politikát folytat az oktatói gárda kialakításában. Szerinte a méltatlanul alacsony bérezés miatt a tanári pálya nem vonzó a felkészült fiatalok számára, és ez az oktatás színvonalának rovására megy.

Babos Krisztina, Székely Zita