Lefordíthatatlan névjáték

Bár a köznyelv még ismeri és használja bizonyos erdélyi települések régi magyar nevét, az önkormányzatok mégsem használhatják ezeket, lévén, hogy a hivatalos névváltozat egy-egy román személyiség neve. Annak ellenére, hogy sok helyen a magyar kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, nem írhatják ki magyarul a település nevét, hiszen a 215-ös számú helyhatósági törvény alkalmazási utasításai értelmében tilos más nyelvre fordítani a személyiségekről elnevezett települések nevét.

Isten hozta sincaira és Papiura!
A Maros megyei Mezősámsondon a magyar anyanyelvű lakosság van többségben, mégsem használhatják a település magyar nevét. A falut még a kommunista rezsim idején nevezték el Gheorghe ªincai román memorandistáról, akiről a helyiek egyébként úgy tudják: nem is Sámsondon, hanem a falu határában, a Görögkútként ismert tanyán született. „Hiába jelenik meg a mi falunk neve 1300 óta Sámsondként az írásos emlékekben, a névjelző táblára csak a ªincai nevet írhattuk fel. Mi több, a prefektúra még azt az önkormányzati döntést is megtámadta, amelyben arról határoztunk, hogy az út mentén kiírtuk volna: Isten hozta Mezősámsondra” – panaszolta Pánczél Vilmos, a község alpolgármestere. Alexandru Papiu Ilarianak, az 1848-as forradalom román hősének mindössze annyi köze volt Mezőbodonhoz, hogy az édesapja a faluban szolgált lelkészként. Ennek ellenére a kommunista hatóságok mégis az ő nevére „keresztelték” a vegyes lakosságú községet. Varró Levente, a település polgármestere elmondta, hogy ők is megpróbálták a falu magyar nevét is használni, de a megyei hatóságok ellenállásába ütköztek. „A község egyébként tele van kétnyelvű feliratokkal, de egyiken sem jelenik meg a hagyományos, régi magyar neve. A falu bejáratához például csak azt írtuk: Isten hozott községünkbe!” – tette hozzá a polgármester.

Gheorghe Doja vagy
Dózsa György Lukafalva?
Az Alsó-Nyárádmentén fekvő Lukafalvát is a múlt rendszerben keresztelték el Dózsa Györgyről. A megyei és központi hatóságok mégsem a magyar parasztlázadó nevét használják, hanem annak románosított változatát. „Számunkra ezentúl is Lukafalva a falu neve, mert Dózsa Györgynek, és még annál kevésbé Gheorghe Dojának köze nem volt a Nyárádmentéhez” – nyilatkozta Iszlai Tibor polgármester.
A Marosludashoz tartozó Andrássy-telep az első világháború után még Colonia Andrássy néven szerepelt a román nyelvű okiratokban. A települést a parasztpárti kormány románosítási programja keretében ide helyezett tanító, Ion Alexandrescu javaslatára nevezték át. A magyargyűlölőként elhíresült Ion Alexandrescu olténiai lakhelyéről, Roºiorii de Vedéről neveztette el Roºiori-nak a telepet. Annak ellenére, hogy a település bejárataihoz ki lehetne függeszteni a magyar nevét is, Ovidiu Dancu ludasi polgármester megtagadta a törvény alkalmazását. „Amíg helyi tanácsos voltam, többször kértem, a Roºiori alá írják ki: Andrássy-telep. A polgármester mindent megtett, csak ne kelljen a törvényt alkalmaznia. Egy adott pillanatban a közel 90 százalékban magyarok által lakott település határában megjelent egy tábla, melyen a Nyergestanya elnevezés állt, holott ez Marosludas más része” – mesélte Katona Sándor református lelkipásztor. Andrássy-telep mezőségi bejáratánál jelenleg a Luduº–Marosludas felirat áll. Az érdekes fordítások közé tartozik a Maros megyei Zoltán esete is, mely a románok számára Mihai Viteazu. A havasalföldi vajda nem járt a Segesvár és Brassó közötti településen.
A Kolozs megyei Tordaszentmihályon – ahol 27,4 százalék a magyarság aránya – szintén csak a Mihai Viteazu nevét használhatják. „1924-ben keresztelték át a falut, a kezdeményezés annak tulajdonítható, hogy a vajdát a község területén ölték meg” – mondta Zeng János, a község polgármestere. Míg bizonyos középületeken használják a falu magyar nevét is, a polgármesteri hivatal épületén csak a hivatalos román név szerepel. „Augusztusban felavatjuk Mihály vajda szobrát a községközpontban, ekkor viszont a hivatalra is kitesszük a régi magyar megnevezést” – mondta el Zeng János.
„Ha a személynevek esetében a törvény tiltja a települések hagyományos, kisebbségi nevének a használatát, lépnünk kell” – reagált a Krónika felvetésére Markó Attila, államtitkár, a Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője, aki a törvény alkalmazási módszerének a módosítását sem zárja ki. Kerekes Károly képviselő viszont ellenzi a fordítást. „Erről a helyi közösségnek kellene döntenie népszavazással. Azonban azt is figyelembe kell vennünk, hogy a törvény módosítása esetén például az Ady Endréről elnevezett Érmindszent is elveszítené a jelenleg lefordíthatatlan nevét” – érvelt Kerekes.

Axente Sever – asszonyfalva
A Szeben megyei Frauendorf (Asszonyfalva) jelenleg Axente Sever nevét viseli. Az ott élő néhány magyart és a még megmaradt kis német közösséget különösképpen nem zavarja az új név. Amint Szombatfalvi Török János, a nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egylet elnöke elmondta, a kisebbségek számaránya a Medgyes és Szeben közötti településen amúgy sem éri el a 20 százalékot. A helybéli románok nagy része viszont jól ismeri az Asszonyfalva név keletkezéséről szóló legendát. E szerint Rákóczi Ferenc szabadságharcában az akkor még tiszta szász településen is katonákat verbuváltak. A falu népe viszont nem akart berukkolni, így a férfiak is szoknyát öltve asszonynak próbálták álcázni magukat. A turpisság azonban kiderült, mivel az őrmester a szoknyák feltűrésével bízta meg a káplárt.