
Fotó: A szerző felvétele
2011. június 07., 08:542011. június 07., 08:54
Mint ismeretes, Nagyvárad középkori erődítményét az elmúlt év áprilisában kezdték el restaurálni, és a tervek szerint 2015 elejére mind a nyolc épülettest megújul, amit az első fázisra terveznek, utána következhet a második etap. A várrestaurálást az Európai Unió támogatja 28,72 millió euróval, az összeg az önkormányzat hozzájárulásával 36,7 millióra egészül ki.
Egy műemlék épület helyreállításánál természetes, hogy előre nem látott költségek bukkannak fel – mondta el Dumitru Sim. A projektmenedzser szerint a romániai törvénykezésnek sok hibája van, ami az EU-s finanszírozású befektetéseket illeti, és nem megfelelőek azok a feltételek sem, amiket az ország a Regionális Operatív Programokra kialkudott az Unióval: a hatályos törvények és szabályozások szerint ugyanis a munkafolyamat során nem lehet tízszázalékos költségvetés-kiegészítésnél többet igényelni. „Nem lehet egy műemléket egy kalap alá venni egy járda építésével” – háborgott Sim, aki szerint más országokban a váradi várhoz hasonló méretű és nehézségű projekt esetében az 50 százalékos költségnövekedés még elfogadott. Ebben az esetben is lehetséges, hogy szükség volna ennyire az évek során, ám mivel a támogató csak 10 százalékot vállal, a felmerülő pluszkiadásokat a városnak kell állnia. Példaként a fejedelmi palota (A épülettest) egyik lépcsőjét említette, amelyről az előzetes felmérésekből még nem derülhetett ki, hogy helyreállíthatatlan, és teljesen újjá kell építeni.
Belülről már szinte teljesen megújult a leendő irodáknak helyet adó G épülettest. A falakat levakolták, az ablakokat helyreállították, és a gerendázatból, amit tudtak, megtartottak. Az épület ideiglenes csempepadlót kapott, amelyet az átadás előtt felszednek majd, hogy kialakíthassák az eredetinek megfelelő padozatot. Kicsivel arrébb a H épület is egyre szebb arcát mutatja. Itt azok a kemencék találhatók, amelyeket valamivel több, mint egy évtizeddel ezelőtt még a kezdetben állami, majd a Pamora néven privatizált kenyérgyár használt, s amelyeket hamarosan hagyományos péksütemények készítésére használnak. Itt egyfajta látványpékség kap helyet, ahol a látogatók a sütés folyamatát is megnézhetik, és persze meg is kóstolhatják a kenyereket és kifliket. Az épület másik szárnyában a középkorból származó boltíves mennyezet is megmaradt, ezt helyreállították.
A vár legimpozánsabb épülete a fejedelmi palota, amelyben helyreállítás után a vár és a város múzeuma kaphat helyet. Itt található az egyik leglátványosabb helyiség, a Griffes Terem, amelynek falán a középkorból származó, mitikus állatokat ábrázoló reliefeket találtak a régészek néhány évvel ezelőtt. Ebben a teremben találták az egyetlen megmaradt kandallót a várban, az épület emeletén pedig egy konyhát is feltártak. Egyre szépül a céhek utcáját alkotó L és K épülettest is, itt hagyományos mesterségeket mutatnak majd be szakemberek. A várat hamarosan vezetővel lehet látogatni, de csak napi egy órában. Dumitru Sim azt mondja, többször is megesett, hogy illetéktelenek hatoltak be az építőtelepre, ami veszélyes, hiszen a több száz éves, jelenleg felállványozott épületek környékén könnyen baleset történhetett volna.
| Leállnak a vajdahunyadi vár felújítási munkálatai – jelentette be Kelemen Hunor. A művelődési miniszter szerint a munka megszakításának oka, hogy eddig fejetlenül, szakaszonként zajlott a restaurálás, nem létezett átfogó terv erre vonatkozóan. A miniszter szerint a munka minősége is kívánnivalót hagy maga után, egyes épületrészeken például lecserélték az eredeti díszítőelemeket. Kifejtette, nem lehet szakaszonként restaurálni egy épületet, hiszen akkor 20 évre is kinyúlik a munkálat, és katasztrofális eredménye lesz. Kelemen Hunor szerint a minisztérium elkészíti az átfogó restaurálási tervet – erre már ki is utalták a pénzt –, amelyet augusztus–szeptemberben az Országos Műemlékvédelmi Bizottság is láttamoz, és aszerint folytatják majd a Hunyadiak egykori rezienciájának korszerűsítését. A munkálat értékét korábban 5 millió euróra becsülték. |
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
szóljon hozzá!