
Tasnádi István Szilárd alprefektus az állampolgárokat türelemre, a kérdezőbiztosokat kitartásra biztatja
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Nagyon lassan halad a népszámlálás második szakasza, munkaerőhiány is nehezíti az összeírást, melynek eredményei körülbelül két héttel a szakasz tervezett lezárulta előtt nem túl kecsegtetők, a lakosság közel harmadát még nem regisztrálták – sorolta a cenzus nehézségeit hétfőn Tasnádi István Szilárd, Kolozs megye alprefektusa.
2022. július 04., 15:142022. július 04., 15:14
2022. július 04., 16:122022. július 04., 16:12
A kormánybiztos az RMDSZ kolozsvári szervezetének irodájában rendezett sajtótájékoztatóján kiemelte, országos szinten nagy azoknak az aránya, akiket még nem regisztráltak az idei cenzuson, amelynek személyes lekérdezéses szakasza július 17-ig tart. Kedvezőtlen a helyzet a jelentős számban magyarok lakta megyékben is: Kolozsban a lakosság 36, Szatmárban 34, Marosban 31, Szilágyban és Biharban 29, Kovászna és Hargita megyében pedig a 26 százalékát nem sikerült még lekérdezni.
Egyébként az első, online önkitöltéses szakaszban mintegy 700 ezer ember vallotta magát magyarnak. Tasnádi István Szilárd arra kérte a lakosságot, hogy fogadják a számlálóbiztost, a kérdőívet mindenkire vonatkozóan töltsék ki, akik az adott háztartásban élnek, akkor is, ha esetleg rövidebb ideig távol vannak. Az alprefektus szerint fontos az is, hogy az emberek legyenek türelmesek, amennyiben a biztosok által használt táblagépekkel technikai problémák merülnek fel, ezek az eszközök ugyanis sokszor lassúak. Hozzátette, ha a számlálóbiztos kopogtatócédulát hagy, vegyék fel vele a kapcsolatot, vagy ha nem jelentkezett náluk „népszámos”, akkor hívják telefonon az RMDSZ-irodákat, a szövetség munkatársai foglalkozni fognak az üggyel. Ez esetben is ajánlott a türelem, hiszen nem tudják a hívás után azonnal küldeni a számlálóbiztost, ez beletelhet 2-3 napba.
Az alprefektus kiemelte, hogy Kolozs megyében a magyar irányítású települések többsége – köztük Szék, Körösfő, Kalotaszentkirály, Bálványosváralja, Várfalva, Tordaszentlászló, Magyarszovát, Szentmihály és Buza – az ütemterv szerint, jól halad, július 17-ig, a szakasz tervezett végéig valószínűleg a teljes lakosságot összeírják. Ám például Magyargorbón, Egeresen és Kolozson valószínűleg csak 50-60 százalékot fog elérni a megszámláltak aránya. A megyei jogú városokban és a nagyobb községekben sem túl kecsegtető a helyzet, Bánffyhunyadon, Kisbácsban és Szászfenesen is lassan halad a cenzus, a biztosok megterhelőnek érzik a munkát, túl nagynak a bejárandó területet. Sok olyan eset is van, hogy a biztosok felmondanak, és többnyire nincs kivel helyettesíteni őket. Kolozsváron például további 43 számlálóbiztosra lenne szükség, ami azt jelenti, hogy ugyanennyi körzetet egyszerűen nem tudtak még lefedni.
Őket igyekeznek a közeljövőben másokkal helyettesíteni, hogy az utolsó két hétben hatékonyan mehessen a munka. Tasnádi István Szilárd elmondta, vannak olyan számlálóbiztosok, akik azért mondanak fel, mert a jelenlegi üzemanyagárak miatt nem éri meg nekik nagy területeket bejárni. Utóbbi problémára az önkormányzatokkal közösen igyekeznek megoldást találni. Másfelől visszajelzéseik alapján néha problémát jelent, hogy az emberek nem akarnak együttműködni, illetve az is, hogy a digitális felület a kitöltés során hibaüzenetet ad ki, várni kell rá, lassú.
A Kolozs megyei alprefektus közölte, a központi népszámláló bizottság tervezetet készül elfogadni, melynek értelmében legkésőbb a hét második felében kitöltőpontokat kell létesíteni azokon a településeken, ahol kritikusan alacsony a regisztrációs arány. Ezekre a pontokra ellátogathatnak majd azok, akik nem voltak elérhetőek otthon, speciális a munkaprogramjuk, emiatt eddig nem tudták őket megszámolni.
Újságírói kérdésre Tasnádi István Szilárd azt is elmondta, hogy valóban előfordulnak olyan esetek, melyekről a sajtóban és a közösségi médiában olvashatunk, miszerint valaki hiába végezte el az önkitöltést, a biztos ennek ellenére kopogtat nála. Szerinte ez rendszerhiba, mely abból adódik, hogy az ékezetekkel beírt és ékezetek nélkül szereplő címet a rendszer két külön címként észleli. Tasnádi István Szilárd egyébként nem tartja valószínűleg, hogy a népszámlálás második szakaszát meghosszabbítanák, hiszen a kérdőíveket még össze kell írni, az eredményeket rendszerezni, feldolgozni kell, és ehhez sok időre lesz szüksége az országos irodának.
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Az Edutus Egyetem – a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával – meghirdeti a Répás Zsuzsanna Ösztöndíj Programot.
Első fokon kimondta a bíróság 19 műemlék államosítását Herkulesfürdőn, ám a döntés még nem jogerős. A polgármester és a civilek szerint hosszú jogi út áll előttük, és a végső ítélet dönti el, új korszak kezdődhet-e a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere 412 napot hiányzott az általa vezetett intézményből a 2020 októbere és 2025 júniusa közötti 1180 munkanapból – világított rá egy oknyomozó portál számítása.
Átadták szerdán a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház felújított járóbeteg-rendelőintézetét, az egészségügyi intézmény új szakrendelőkkel és korszerű felszereléssel is bővült – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
A tűzoltók beavatkozására volt szükség a karánsebesi városi kórháznál, miután kedden késő este a műszaki helyiségben kigyulladt egy elektromos kapcsolótábla.
Szerdára virradóra megérkezett a tél Hargita megyébe: Csíkszeredából is látványos havas fotókat posztoltak a közösségi médiában az ott élők, Hargitafürdőn pedig még vastagabb hóréteg képződött.
Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónikának elmondta, a turistaforgalom lehet a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget.
Miután összeomlott Brassó mellett annak az épületnek a fala, amelyen egy Salamon királyt ábrázoló falfestmény volt látható, a város vezetése bejelentette: a tulajdonos a „hely szellemét” megőrző új létesítményt tervez a helyszínen.
szóljon hozzá!