Kapaszkodó kellene. Minél hamarabb szükség lenne a vonatkozó törvény elfogadására
Fotó: Kristó Róbert
„Nem fizethetik meg a hazai örökbe fogadó szülők annak az árát, hogy nem tudunk dűlőre jutni a nemzetközi örökbefogadás kérdésében” – jelentette ki a Krónikának Csép Andrea parlamenti képviselő. A politikus kifogásolja, hogy az örökbefogadást egyszerűsítő törvény egy éve a parlamenti bizottságokban vesztegel, holott több száz szülő és gyermek szeretne új családot, családtagot.
2020. október 24., 08:132020. október 24., 08:13
A járványhelyzet visszafogta az örökbefogadást, hiszen a kijárási tilalom alatt lehetetlenné váltak a találkozások, lelassult a folyamat, ennek ellenére a nehézségek nem vették el az új családtagra vágyó szülők kedvét, a többség türelemmel vár. Ebben a helyzetben sokat segítene, ha érvénybe lépne az új törvény, amely egyszerűsíti az eljárást, és növeli a juttatásokat.
Csép Andrea parlamenti képviselő, az RMDSZ szociális ügyekkel foglalkozó szakpolitikusa a Krónikának elmondta,
Az akkori kormány még 2018 nyarán közvitára bocsátotta a jogszabály-tervezetet, ám közben kirobbant az amerikai örökbefogadási botrány, az úgynevezett Sorina-ügy, amely nyomán nem született konszenzus a nemzetközi örökbefogadásokról.
„Nem fizethetik meg a hazai örökbe fogadó szülők annak az árát, hogy nem tudunk dűlőre jutni a nemzetközi örökbefogadás kérdésében. Egy éve vesztegel a tervezet a képviselőházban, miközben több száz örökbe fogadó szülő és állami rendszerben nevelkedő gyerek várja, hogy egymásra találjon” – szögezte le Csép Andrea.
A politikus a napokban egyeztetett Mădălina Turza igazgatóval, az országos gyermekjogvédelmi és örökbefogadási hatóság (ANDPDCA) vezetőjével. Egyetértettek abban, hogy a törvényre minél hamarabb szükség lenne, könnyítve a hazai helyzeten.
fogadják el anélkül, majd utólag meg lehet vizsgálni, mit ír elő e tekintetben a hágai egyezmény, miként lehet biztosítani az utókövetést. Majd ezt külön törvénnyel lehet szabályozni, de addig a hazai rendszer – szülők és gyerekek – élhessenek a tervezetben foglalt könnyítésekkel.
Csép Andrea közben fenntartja módosító javaslatait. A tervezetben eredetileg az szerepelt, hogy az egyéves összeszokási szabadság alatt a szülő havi 1700 lejre jogosult. Ezt úgy módosítaná, hogy – akárcsak a gyereknevelési szabadság alatt – kaphassa meg a jövedelme 85 százalékát. Ugyanakkor kéri, hogy az örökbe fogadó szülők kétéves ellenőrzése során a mintegy 80 pontos kérdőívhez lehessen magyar nyelven is hozzáférni, ezzel is elősegítve az összpontosítást, a korrekt válaszadást.
Egyszerűsítené azt a kérdőívet is, amelyet a szülő akkor tölt ki, amikor megfogalmazza, milyen gyereket szeretne.
hátráltatja az örökbefogadást – részletezte a politikus.
Csép Andrea számos törvénymódosító javaslattal élne
Fotó: Haáz Vince
Időközben három hónap alatt megkétszereződött az országban az örökbe adható gyerekek száma, miután az országos gyermekjogvédelmi és örökbefogadási hatóság a „Gyerekek, nem iratcsomók!” elnevezésű akcióterv keretében mintegy 26 ezer iratcsomót átvizsgált. Ennek eredményeképpen
Mădălina Turza, a hatóság elnöke szerint az eseteket menedzselő szakemberek sokszor megnehezítik a folyamatot, több ezer gyereket ítélnek arra, hogy az állami rendszerben maradjon. Arra is rávilágított, hogy túl könnyen állítják fel a diagnózist, hogy a gyerek valamilyen fogyatékkal él együtt, mert a nehezen örökbe adható gyerekek után nagyobb állami támogatás jár. A hatóság elnöke azt ígéri, felelősségre vonják azokat, akik mulasztottak. Csép Andrea kifejtette, dicséretes, ha a hatóság végzi a feladatát, rámutat a visszaélésekre, és megakadályozza, hogy mondvacsinált okokkal visszatartsák a gyerekeket a rendszerbe csak azért, mert a fogyatékkal élő vagy nehezen örökbe adható gyerek után több állami támogatás jár.
Kovászna megyében eddig kevesebb örökbefogadást sikerült véglegesíteni, mert a járvány hátráltatta a procedúrákat. Vass Mária, a Kovászna megyei gyerekvédelmi és szociális igazgatóság vezetője lapunknak elmondta, eddig 11 örökbefogadást véglegesítettek, miközben tavaly egész évben 23-at.
a hatóság munkatársai sem tudtak kijárni terepre, hogy a felmérések után kiállíthassák a bizonylatot a családoknak, miszerint örökbe fogadhatnak. A kijárási tilalom feloldása után visszaállt ugyan a folyamat a rendes kerékvágásba, de még mindig tapasztalható az óvatosság a családok és a hivatásos nevelőszülők részéről is. Ezt úgy próbálják oldani, hogy a találkozásokat szabadtéren szervezik meg, figyelnek, hogy minden óvintézkedést betartsanak, sokat tartják telefonon a kapcsolatot – részletezte az igazgató. Kifejtette, az örökbe adható gyerekek száma nem csökkent, az úgynevezett „nyitások” megtörténtek, ám kevesebb család jelentkezett, hogy örökbe fogadna.
Fotó: Kristó Róbert
Közben folyamatosan várják a hivatásos nevelőszülők jelentkezését, hiszen a törvény szerint is elvárás, hogy a hét évnél kisebb gyerekek családoknál és ne állami otthonokban nevelkedjenek. Vass Mária elmondta,
Uniós projekt részeként öt év alatt Kovászna megyében ötven újabb hivatásos nevelőszülőt tudnak alkalmazni; tavaly a pályázat részeként heten kerültek be a rendszerbe. Vass Mária elmondta, idén kevesebb csecsemőt hagytak a kórházban, de arra számítanak, hogy a számuk az év végéig növekedni fog.
Eddig 14 babát hagytak a háromszéki kórházakban, miközben tavaly 23 kisgyerek jutott erre a sorsra. Ugyanakkor azt tapasztalták, hogy idén kevesebb gyereket sikerült visszafogadtatni a vér szerinti családjával, az elhagyott gyerekek mintegy 70 százaléka bekerült az állami rendszerbe, vagyis hivatásos nevelőszülőkhöz, miközben az elmúlt években ez az arány 50 százalék volt. Az elmúlt tizenöt évben ezen a téren jelentős javulás mutatkozott, hiszen 2005-ben Kovászna megyében még 122 babát hagytak a kórházakban.
A járvány nem tántorítja el az örökbefogadásra vágyó családokat
Az örökbefogadás olyan mélyről jövő késztetés, elemi vágy megnyilvánulása, hogy az akadályok nem tudják a folyamatot megtorpantani – szögezte le lapunknak Kovács István, a sepsiszentgyörgyi Pro Adopt Egyesület elnöke, két örökbe fogadott gyerek édesapja. Az unitárius lelkész hangsúlyozta, a járványhelyzetben az egyesület tevékenysége is lelassult, de biztos benne, hogy azok a családok, amelyek várólistán vannak, emiatt nem adják fel. „Lelassult ugyan a folyamat, várjuk a procedúrát egyszerűsítő új jogszabályt, de ez nem befolyásolja az örökbefogadási hajlandóságot. Az életkedvünk sem megy el a járvány miatt, alkalmazkodunk az átalakult lehetőségekhez. Aki eldöntötte, hogy örökbe fogad egy gyereket, emiatt nem fog meghátrálni, nem gondolja meg magát. Lehet, hogy késlelteti, de nem veti vissza az örökbefogadást a járvány” – szögezte le a lelkész.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tettlegesség, rongálás, fenyegetés, valamint a közrend és a köznyugalom megzavarása miatt vettek őrizetbe szombaton, október negyedikén öt kiskalotai férfit egy feljelentés nyomán.
A Marosvásárhely melletti Nyárádtőn múködő Electromureș vállalat új kazettás magnót dobott piacra.
Három ember súlyosan megsérült, és Dévára, a Hunyad Megyei Sürgősségi Kórházba szállították őket egy közlekedési baleset után, amely vasárnap délelőtt történt a DN 76-os országúton, Déva és Brád között, Szelistyora (Săliștioara) település közelében.
Nem maradnak abba az esőzések jövő héten sem az országban, a vasárnapi és hétfői hőmérséklet pedig nagyjából az évszaknak megfelelően alakul, és a napokban még hideg várható.
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) által vezetett nemzetközi kutatócsoport azt mutatta ki, hogy a Kárpátokban az 1500 méteres magasság fölötti területek az elmúlt négy évtizedben látványos változáson mentek keresztül.
Átadták Kolozsváron szombaton a Filmtettfeszt – Erdélyi Magyar Filmszemle díjait, a fesztivál negyedszázados jubileumát ünnepli.
A Románia természeti szépségeit népszerűsítő Charlie Ottley brit dokumentumfilm-rendező, aki épp Erdélyben tartózkodik, élesen bírálta, hogy nem tudja megszüntetni az Electrica szolgáltató az áramkimaradásokat a hegyvidéken.
Aranyosgyéresi cégeket és magánszemélyeket fegyverrel fenyegető 29 éves férfit vett őrizetbe a helyi rendőrség, akivel szemben szombaton az ügyészség 60 napos bírósági felügyeletet rendelt el. A pisztollyal fenyegetőző férfinél házkutatást tartottak.
Boldog Bogdánffy Szilárd ünnepén, az ő boldoggá avatásának 15. évfordulóján, október 3-án szervezett ünnepséget a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség a Szeged-Csanádi Püspökséggel és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusával közösen.
A szokatlanul hideg időjárás után felmelegedést jósolnak a meteorológusok, de az esőtől a jelek szerint nem szabadulunk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!