2013. február 07., 07:342013. február 07., 07:34
A kolozsvári IRES közvélemény-kutató intézet azt vizsgálta, milyen elvárásaik és félelmeik vannak a lakosoknak a tervezett új régiókkal kapcsolatban. A kormány az idén akarja elfogadni a közigazgatási régiókról szóló törvénytervezetet, amely szerint a gazdasági fejlesztési régiókat közigazgatási jogosítványokkal ruházzák fel. A megkérdezettek 48 százaléka kockázatnak tekinti a magyarok „etnikai szempontok szerinti elkülönítését”, 47 százalék viszont nem.
A legnagyobb kockázatot ebben a 65 év fölöttiek és a nyolc osztállyal rendelkező személyek többsége látja. A történelmi régiók szerinti bontásban Moldva lakói tartanak leginkább ettől, az ottani megkérdezettek 52 százaléka válaszolta azt, hogy kockázatnak tekinti a magyarok elkülönítését. Erdélyben valamivel alacsonyabb, 47 százalék ezek aránya.
A legtöbb lakos (64 százalék) a régiók egyenlőtlen fejlődését tekinti kockázatnak a régiók kialakítása szempontjából. Emellett a megkérdezettek több mint fele a bürokrácia növekedésétől is tart, míg 78 százalék egyetért azzal, hogy a bukaresti kormányzat bizonyos hatásköreit a régiók vegyék át. A megkérdezettek 72 százaléka szerint csökkenteni kellene a kormánymegbízott szerepét betöltő prefektusok hatáskörét is.
Mint ismeretes, a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) még nem ismertette a közigazgatási régiók létrehozásáról szóló törvénytervezetét, de azt tudni lehet már, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) a jelenlegi nyolc gazdasági fejlesztési régiót ruházná fel közigazgatási hatáskörökkel, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) viszont tíz régiót hozna létre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok