Fotó: Boda Gergely
2012. október 16., 08:502012. október 16., 08:50
A sérültek nemcsak megfelelő gondozásban, de munkalehetőségben, valamint szellemi és lelki támogatásban is részesülnének. A terv megálmodói szerint mindez az itt lakók képességeinek felismeréséhez és önálló életvitelhez vezetne. Valamennyi beutalt külön lakrészben, de családias hangulatban, a természet közelségébene élné életét.
„Nagyon sok sérült létezik, aki teljes társadalmi és lelki, valamint fizikai elszigeteltségben tölti élete jelentős részét, hiszen képtelen a mozgásra. Legtöbbször a gondozó segítsége sem elegendő az elszigeteltség megszüntetéséhez. Sok olyan tagunk van, akinek szülei, gondozói maguk is idős, beteg, gyenge személyek. Így a sérült jövője is kérdésessé válik” – sorolta a HIFA-park építése melletti érveket Simon Judit Gyöngyi, a szervezet vezetője. Szerinte a beruházás megvalósítása révén a fogyatékkal élők végre az őket megillető, rájuk szabott, nekik megálmodott otthon birtokába juthatnának.
A szülők gyakran felteszik maguknak a kérdést: amikor nem leszünk, ki fog beteg gyermekünkre vigyázni? Hasonlóan gondolkoznak az érintettek is. „Most még nincs különösebb gond, mert élnek a szüleim. De mi lesz majd? Egy ilyen házban, mint amilyent mi szeretnénk, úgy érzem, sokkal jobban boldogulnék” – állítja Győrfi Júlia.
Kérdésünkre, hogy mekkora beruházásról van szó, Simon Judit Gyöngyi, csak annyit mondott, hogy több millió euróról. „Nem akarok összeget mondani, nehogy valakit elijesszek. Tény, hogy az uniós finanszírozás elnyeréséhez az egyesületnek 750 ezer eurós önrészt kell felmutatnia” – nyilatkozta az elnök. A HIFA-park két épületcsoportból állna. A központi részben az irodák, könyvtár, ebédlő, vendégszobák, konferenciaterem, egy ökumenikus kápolna, valamint rehabilitációs és egészségügyi tevékenységeknek teret adó termek kapnának helyet. Ugyanide képzelték el a munkaműhelyeket és azt a bemutatótermet, ahol a sérültek munkáit lehetne megismertetni és értékesíteni. A másik, szintén emeletes épületegyüttesben alakítanák ki a családi otthonokat.
A HIFA Románia beruházásának a marossárpataki önkormányzat is örül, ezért a Pókakeresztúrt magában foglaló község vezetősége igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy az egyesület tervei megvalósuljanak. Kozma Barna polgármester álláspontját a fogyatékkal élő személyek is igazolták. „Lehetőségeink függvényében maximálisan támogatjuk az elképzelést. Úgy alakítottuk a területrendészeti tervet, hogy a HIFA-nak ne kerüljön pénzbe a föld beltelekké való nyilvánítása, és ha a költségvetésünk megengedi, az infrastruktúra kialakításában is segítenénk” – mondta el a Krónikának Kozma. Cserébe az elöljáró azt reméli, hogy az állások egy részére a községből alkalmazzák a személyzetet.
A HIFA Románia tervét a marosvásárhelyi városháza is felkarolta. Ioan Chiorean, Dorin Florea polgármester sajtótanácsosa elmondta, hogy a polgármesteri hivatal hamarosan egy központi fekvésű székhelyet biztosít az egyesület számára, ahol a testi fogyatékkal élő személyek nemcsak irodát, hanem üzlethelyiséget is működtethetnek műhelymunkáik értékesítése végett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Látogatottsági adatok