Lakatos Péter beszéde miatt kivonultak a magyar diplomaták az SZKT üléséről

A magyar-magyar kapcsolatok terén precedensnek számító közjátékot Lakatos Péter parlamenti képviselőnek a Kolozsvári Állami Magyar Operában rendezett SZKT-ülésen elhangzott felszólalása váltotta ki. Az RMDSZ Bihar megyei honatyája beszédében azt ecsetelte, mit tartalmazhatnak a Wikileaks oknyomozó portál által 2020-ban, az Egyesült Államok budapesti és bukaresti nagykövetségének jelentései alapján nyilvánosságra hozandó kiszivárogtatásai Orbán Viktor kormányfőnek a határon túli magyarokhoz intézett március 15-i üzenete, illetve a miniszterelnöknek tulajdonított kijelentések nyomán kirobbant bukaresti politikai vita kapcsán.

Lakatos fiktív eszmefuttatása szerint a bukaresti amerikai nagykövetség majdani helyzetelemzése arra a következtetésre juthat, hogy „gyorsabban és simábban megoldódott volna a magyar nemzeti ünneppel kapcsolatos botrány, ha a magyar kormány hazahívja nagykövetét, és nem hagyja, hogy az a képviselőház külügyi bizottságbeli meghallgatásán belebonyolódjon felesége idézeteinek magyarázgatásába”. (Mint ismeretes, a román ellenzéki pártok az Agerpres állami hírügynökség téves tudósítása alapján összekeverték Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet felesége, Bajtai Erzsébet saját ünnepi hozzászólását Orbán Viktor üzenetével).

A továbbiakban Lakatos Péter a következőképpen idézett az általa kitalált Wikileaks-jelentésből: „Orbán Viktor a holland-magyar focimeccsre sietve elfelejtette megköszönni Kelemen Hunornak, hogy rá tudta venni Victor Pontát arra, hogy a PSD legalább egy képviselője ne szavazza meg a parlamentben a magyarországi vezetőket nacionalista nyilatkozataik miatt elítélő határozatot, így azt nem fogadta el a képviselőház”.

Ebben a pillanatban Füzes Oszkár nagykövet, Szilágyi Mátyás kolozsvári és Zsigmond Barna csíkszeredai főkonzul testületileg kivonult az SZKT üléséről. Noha Füzes nemmel válaszolt  a Krónika kérdésére, miszerint gesztusuk a Lakatos-beszéddel áll-e összefüggésben, lapunk információi szerint a három diplomata egyértelműen az Orbán-kormány bírálata miatt hagyta el a miniparlament munkálatait.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök később kérdésünkre úgy kommentálta a történteket: Lakatos Péter „ironikus, parodizáló kijelentésére diplomatának nem kell megsértődnie”, és a felszólalás nem az RMDSZ, hanem a bihari honatya álláspontját képviseli.

Visszautasított elszámoltatás

A szombati SZKT-ülésen visszatérő motívum volt annak bírálata is, hogy Tőkés László EMNT-elnök kezdeményezésére Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a magyar kormány által a határon túli magyar szervezeteknek és egyéb intézményeknek nyújtott állami támogatások ügyében is vizsgálatot indít. Kelemen Hunor határozottan visszautasította, kikérte magának az inszinuációt, hogy a szövetség rosszul bánik a magyarországi pénzekkel.

„Az RMDSZ-nek nincs mivel elszámolnia, mert nem kapott magyar állami támogatást, a szervezet által működtetett alapítványok és egyesületek pedig maradéktalanul elszámoltak a támogatásokkal” – szögezte le az RMDSZ elnöke. Borbély László környezetvédelmi miniszter felszólította Tőkést, „ne jelentgesse fel az RMDSZ-t Budapesten”, Lakatos Péter szerint pedig az EMNT elnöke „az önfelejtésnek ezt a különleges módját választotta, hogy tisztázza a 2002-es Református Világtalálkozó, illetve az egyházi földvásárlások elszámolását”.

Vehemensen bírálta az Európai Parlament alelnökét Szabó Ödön is. Az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke újságcikkből idézve arra az ellentmondásra világított rá, hogy miközben Tőkés az apró lépések politikáját veti a szövetség politikusainak szemére, Brüsszelben „a cseppekkel megtöltött pohár dialektikája” módszerével kénytelen napirenden tartani a kommunizmus elítélésének kérdését. „Ez nem hazugság, mindezt nem az Új Magyar Szóból, hanem a Krónikából idéztem” – utalt Szabó lapunk pénteken megjelent, Tabutéma a kommunizmus című cikkére.

A 164 fős miniparlament tanácskozásán mégis a belpolitikai kérdések kerültek előtérbe. Kelemen Hunor a szövetség február végi, nagyváradi kongresszusán történt megválasztása óta eltelt időszak eseményei közül kiemelte az ellenzéki román szociáldemokraták és a liberálisok nyilatkozat-tervezetét, amellyel el akarták ítélni a magyar kormány képviselőinek Erdélyben elhangzott március 15-i beszédeit. A politikus hangsúlyozta, a nacionalista, magyarellenes diskurzus tanulsága, hogy Romániában, a térségben még nem dőlt el végérvényesen, milyen irányban halad a kisebbségi jogok érvényesítése. Szerinte a magyarellenes hullámnak az a tanulsága, hogy továbbra is szükség van erős magyar képviseletre, egyetlen román párt és politikus sem védi meg a magyarságot.

„A nacionalizmussal továbbra is veszélyes kísérletezni Romániában, mert az könnyen lángra lobbantható, de annál nehezebben oltható el” – figyelmeztetett Kelemen, hozszátéve: ha a parlament elfogadta volna a magyar vezetők elítélését célzó nyilatkozatot, akkor „pillanatok alatt szét lehetett volna verni” a román–magyar kapcsolatokat, és felbomlott volna a kormánykoalíció is. Frunda György szenátor egyszerű szándéknyilatkozatnak nevezte a Demokrata   -Liberális Párttal (PDL) a 2012-ig tartó parlamenti ciklus végéig elsőbbséget élvező közös kormányzati feladatokról kötött megállapodást, amely határidőinek betartását szerinte mindkét fél „úgy kezeli, ahogy akarja”.

Frunda ismét tárgyalásra szólította a szövetséget a román ellenzékkel, megpróbálta meggyőzni az SZKT-t, hogy a testület, és ne az RMDSZ csúcsvezetősége döntsön fontos politikai kérdésekben, például a kormányból való kivonulásról, a miniparlament azonban nem vette figyelembe kérését. Alkotmányellenes, életszínvonal-romboló intézkedésnek nevezte a Boc-kormány tervét, hogy felső határt szabnának a pedagógusok fizetésének, ugyanakkor javasolta: ne fordulhasson elő többé, hogy a szövetség honatyáinak megszabják, ne szavazzanak a bizalmatlansági indítvány vitáján. Hozzá hasonlóan Lakatos Péter is a „kormányzati mellény újragombolására” szólított. Kelemen Hunor azonban nem osztotta képviselőtársai véleményét, annyit azonban leszögezett: a kisebbségi törvényt még a tavaszi ülésszak végéig el kell fogadni, ellenkező esetben megkérdőjeleződik a kormánykoalíció jövője.

Gumicsizmát húz a főtitkár

Az SZKT-n a várakozásoknak megfelelően kényelmes többséggel választották az RMDSZ politikai alelnökévé Borbély Lászlót (115 támogató és 9 ellenszavazatot kapott), Kovács Péter pedig a főtitkári tisztséget kapta meg (megválasztását 113-an támogatták, 11-en ellenezték). Borbély azt szeretné, ha a szövetség hatékonyabban tudná megszólítani a magyarságot, egyúttal felszólította a PDL-t, mielőbb oldja meg belső konfliktusaikat, hogy elkezdődhessen a koalíciós protokollumban foglaltak megvalósítása. Különben kérdésünkre az alelnök elmondta: nem hiszi, hogy a jövő évi önkormányzati választásokon ismét megpályázza Marosvásárhely polgármesteri tisztségét.

Kovács Péter úgy véli, az RMDSZ az embereké kell hogy legyen, ígérete szerint pedig főtitkárként kevesebbet lesz lakkcipőben, inkább gumicsizmában járja majd a vidéket. Kelemen javaslatára az SZKT elfogadott egy határozatot is, amely olyan európai uniós kisebbségi keretszabályozás elfogadtatását célozza, amely az őshonos nemzeti kisebbségekhez tartozó egyének és közösségek széles körű jogait tartalmazza az önrendelkezéstől – beleértve az EU-ban meghonosodott autonómiaformák alkalmazhatóságát – a nyelvhasználati, oktatási és kulturális jogokig.

A határozat értelmében a szövetségi elnök munkacsoportot bíz meg azzal, hogy széles körű konzultációt kezdeményezzen a témában a Kárpát-medencei magyar érdek-képviseleti szervezetekkel és pártokkal, valamint az EU-ban élő őshonos nemzeti kisebbségek szervezeteivel.