Lábadozó egészségügy

Borítékok helyett vizitdíj

Nagyváradon elsősorban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által késve, vagy egyáltalán nem fizetett összegek jelentettek gondot az önkormányzatnak a kórházak átvételekor – nyilatkozta lapunknak Ilie Bolojan polgármester. A bihari megyeszékhelyen első körben négy kórházat vett át a városvezetőség, később azonban az ötödiket is rájuk ruházta a megyei tanács. Most, hogy a város összes közkórházáért felel, a nagyváradi városvezetőség számos változást és átszervezést tervez, miközben az egészségügyi intézmények, elsősorban a Gavril Curteanu Városi Kórház épülete szinte folyamatos korszerűsítés alatt áll. Mint arról beszámoltunk, az egyik legfontosabb aktuális projekt egy regionális onkológiai központ felépítése és elindítása. Az építkezés finanszírozására az egészségügyi minisztérium ígért pénzt azzal a feltétellel, hogy a munka idén meg kell kezdődjék.

A rákos betegek kezelésére szakosodott központ a városi kórház közvetlen szomszédságában épülne meg. Ilie Bolojan elképzelései szerint a krónikus betegségekre specializálódott osztályok a megyei kórházból is a Curteanuba költöznek, mivel az előbbi már korábban elnyerte a „sürgősségi” minősítést – így a továbbiakban ott főképp a sürgősségi ellátásra koncentrálnak majd. A polgármester a Krónikának azt is megemlítette, hogy gondot jelent az orvosok egy részének attitűdje.

„A fehér köpenyesek közül néhányan nem tartják tiszteletben a beteget” – fogalmazott. Mint elmondta, szeretné, ha a jövőben ebből a szempontból is javulna az ellátás minősége. Ide tartozik a kezdő orvosok alulfizetettsége, illetve a kenőpénz problémája is – meglátása szerint a kettő szorosan összefügg. Korábban előállt azzal az ötlettel is, hogy Váradon bevezessék a vizitdíjat, amely a „borítékos pénzek” helyét vehetné át, és mivel egyetért azzal, hogy aki többet fizet, jobb, hozzáértőbb orvoshoz kerülhessen, az ő bérüket is teljesítmény függvényében, differenciáltan kívánja megállapítani.

Nagyszabású modernizálás

A kórházak decentralizációja óta az utóbbi évtizedek legnagyobb kórházi beruházásait indította el a Szatmár megyei önkormányzat. Elsőként a hosszú ideig embertelen körülmények között működő ideggyógyászatot helyezték át a régi kórház külön erre a célra felújított részlegébe. Emellett modernizálták a teljes épület közműhálózatát, és felújították a fűtésrendszert, mert tavaly olyan időszak is volt a Szatmár megyei kórházban, amikor a beutalt betegeknek otthonról kellett meleg ruhát, takarót hozniuk, ha nem akartak megfagyni.

A kórház járványrészlegének teljes rehabilitációját szintén idén ősszel kezdték el. A leromlott műemlék épületet 3,5 milliós minisztériumi támogatásból teszik rendbe, amely tavaszra minden részletében megújul, és a megyében eddig nem lévő sterilizálókészüléket kap, illetve a veszélyes egészségügyi hulladékokat megsemmisítő berendezéssel is felszerelik. Mivel nemcsak az épület, hanem az azt övező zöldövezet és a mellette álló kiszolgálóingatlanok is megújulnak, a munkálatok összértéke elérheti a 4,6 millió lejt. A különbséget várhatóan saját forrásaiból fedezi a kórház üzemeltetője.

A kórház sürgősségi betegellátóját is kiterjesztik, amelyre több mint 4 millió lejt költ majd a megyei tanács. Csehi Árpád Szabolcs tanácselnök korábban elmondta, különösebb személyzeti átszervezést nem terveznek, annyi változik a tavalyi struktúrához képest, hogy a kormány által felszabadított üres állásokra orvosokat és nővéreket alkalmaznak, illetve a megüresedett kórházmenedzseri székekre is versenyvizsgát hirdetnek.

A nemrég felépített nagykárolyi kórház épületének egy része kihasználatlanul áll, ugyanis a helyi önkormányzatnak nincs anyagi forrása az azt kiszolgáló személyzet és berendezés finanszírozására. Az avasfelsőfalusi kórházat pályázati pénzből tatarozzák és szerelik fel 2,7 millió lejes beruházással.

Berendezéseket is vásárolnak

„Mindenképpen jót tett a Maros megyei kórháznak a megyei önkormányzat hatáskörébe való áthelyezése” – értékelte a helyzetet Domokos Attila gazdasági igazgató. Véleményét elsősorban a helyben meghozott döntések előnyével indokolta. Másrészt okos megoldásnak nevezte azt, hogy az épületjavítási munkálatok mellett a megyei önkormányzat orvosi felszerelések beszerzésére is különíthet el pénzt. Ennek köszönhetően a tanács már több olyan korszerű gép beszerzéséhez járult hozzá, amit egyébként az egészségügyi minisztérium nem vásárolt volna meg.

Nem utolsósorban a megyei önkormányzat még több figyelmet és pénzt szentel a kórházépületek rendbetételére. Példaként Domokos több korszerűsítési munkálatot is megemlített. Az erdő alatti elmegyógyászaton sikerült kicserélni a kazánházat, a régi szülészeten pedig a teljes fűtésberendezést. A Dózsa György utcai 1-es számú fertőző kórházban a mosodát újították fel, a régi ortopédián pedig tetőt cseréltek és újjávarázsolták a műtőket.

A régi nagykórházban sikerült befejezni a manzárdosítást és két új liftet szerelni. A tbc-kórház is új köntöst kapott, és már csak hetek kérdése, amíg elkészül az igazgatóság Bernády téri székháza. Annak ellenére, hogy sok minden változott az elmúlt néhány hónap alatt, Domokos Attila szerint az igazán nagy lépést a következő év jelentheti, amelynek költségvetés-tervezetébe már eredetileg belefoglalják a megyei hatóságoknak átadott kórházak korszerűsítését.

Büdzséfüggő beruházások

Kolozs megyében a jövő évi költségvetés elfogadásakor derül ki, hogy mennyit költ a megyei önkormányzat a kórházakra – közölte lapunkkal Fekete Emőke, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke. Victor Popa, a megyei önkormányzat szóvivője a Krónikának elmondta: öt kórház került az önkormányzat hatáskörébe. „Jelenleg éppen felmérjük, hogy milyen anyagi szükségletei vannak a kórházaknak, de ez nem jelenti azt, hogy közben nem finanszírozzuk ezeket” – nyilatkozta a szóvivő.

Victor Popa viszonyítási alapként elmondta, 2008-ban több mint 11 millió lejt költött a megyei önkormányzat kórházakra, 2009-ben pedig 9 millió lejjel támogatták az egészségügyi intézményeket. „Euróban kifejezve több mint hatmilliót költöttünk kórházakra az utóbbi két évben, és akkor még nem mi kezeltük ezeket” – mondta, hozzátéve, hogy ezután sem lesz kisebb a támogatás. Popa szerint nagyon bonyolult a kórházak finanszírozási rendszere, ezért a jelenlegi helyzet felmérése időigényes művelet, ezért egyelőre csak az esedékes javításokat támogatják. A további beruházásokról csak a jövő évi költségvetés elkészítésekor tudnak dönteni. Jelenleg az 504 ággyal és a szülők számára fenntartott 65 kísérőággyal rendelkező kolozsvári gyermekkórház, a 242 ágyas Leon Daniello tbc-kórház, a 227 ágyas járványkórház, a 406 ággyal rendelkező rehabilitációs kórház és a 215 ágyas borsai pszichiátriai kórház tartozik a megyei önkormányzat alárendeltségébe.

Kötvényeket bocsátanának ki

A Hargita megyei sürgősségi kórház a decentralizáció során a megyei tanács kezelésébe került. Borboly Csaba megyei tanácselnök a Krónikának elmondta, az ellenőrzés során kiderült, az ingatlanok zöme nem felel meg a jelenlegi követelményeknek, sok fejlesztésre lesz szükség. „A megyei tanács költségvetése sajnos nem elég arra, hogy minden korszerűsítési munkálatot elvégezzünk, ezért keressük a más típusú megoldásokat, mint például kötvények kibocsátása” – mesélte Borboly.

Mint arról beszámoltunk, a megyei tanács összesen 10 millió euró értékben bocsátana ki kötvényeket, amelyből 4 millió eurót a sürgősségi kórház új szárnyának megépítésére fordítanának. A tanácselnök szerint azt szeretnék, ha ezentúl egyetlen épületben, a sürgősségi kórházban lehetne ellátni a betegeket. Amellett, hogy a különálló épületek fenntartási költsége magas, szeretnék visszaszolgáltatni eredeti tulajdonosának, a római katolikus egyháznak a csíksomlyói tüdő- és járványkórház épületének legalább felét.

„Az is szükséges, hogy a kórház több osztálya egyetlen helyen legyen, így részben a kötvények kamatköltségeit is megtakaríthatnánk, ráadásul korszerűbb ellátást biztosíthatnánk a betegeknek” – magyarázta a tanácselnök. A jelenlegi helyzetfelmérés szerint hiány van orvosi műszerekből, hőszigetelésre lenne szükség, felújításra szorulnak az illemhelyek, ugyanakkor problémának számít az alkalmazottak fizetésének biztosítása, valamint a biztosítóházzal való szerződés megkötése is. A tanácselnök szerint a legégetőbb problémák orvoslásához legkevesebb ötmillió eurós beruházásra lenne szükség.

Székelyudvarhelyen sincsenek fennakadások a városi kórház és a helyi önkormányzat együttműködését illetően. „Továbbra is úgy működik az intézmény, mint korábban. A biztosító finanszírozza a kórházi tevékenységeket, de folyamatosan kapcsolatban állunk az önkormányzattal is, és egyeztetünk a tervekről” – mondta el a Krónikának Lukács Antal, a kórház igazgatója.

Mint kiderült, nemrég az intézmény szemészeti osztályára vásároltak műszereket 73 ezer lej értékben, és az igazgató úgy tudja, év végéig újabb összegeket fordítanak az orvosi műszerek feljavítására. Az egészségügyi intézményben jelenleg a víz- és lefolyórendszer külső és belső rehabilitációs munkálatai zajlanak, amelyet teljes mértékben a minisztérium finanszíroz, de a kórházhoz tartozó parajdi fektető épületét is felújítják, ennek munkálatai várhatóan a jövő évben fejeződnek be.

Betegközpontúságra törekednek

Több munkát, kiadást ró a Kovászna Megyei Tanácsra a kórház-decentralizáció, de abban bíznak, hogy a helyi irányítással sikerül szemléletet változtatni, betegközpontúvá tenni az intézményt – fogalmazott a Krónika kérdésére Henning László alelnök. A megyei közgyűlés júniusban vette át a minisztériumtól a sepsiszentgyörgyi megyei kórházat. Az új tulajdonos augusztusban rendelte el a belső kivizsgálást, a független szakemberekből álló bizottság az orvosi ellátást, a felszereltséget, a belső szervezést és az anyagi források lehetőségeit vette szemügyre.

A vizsgálat során több hiányosságra is fény derült, elsősorban arra, hogy az intézmény elveszítette a betegek bizalmát. A vizsgálat lezárása után megalakult a kórház vezetőtanácsa, amelynek élére Vass Levente orvost, egészségügyi miniszteri tanácsost választották. Az elnök szerint fiatal szakembereket kell a kórházba vonzani, híres professzorokat meghívni műtétekre, fejleszteni a járóbeteg-rendelőt. Ugyanakkor a betegekkel is őszintén kell kommunikálni, elmondani, milyen betegségek kezelését tudja az intézmény vállalni, és mikor érdemes más kórházban segítséget kérni.

A háromszéki önkormányzat ebben a hónapban meghirdette a kórház-igazgatói tisztséget, abban bíznak, hogy a november 22-én kezdődő versenyvizsga után olyan vezető kerül az intézmény élére, aki hatékonyan, a beteg érdekeit figyelembe véve tartja a kapcsolatot a tanáccsal, az orvosokkal és a lakossággal. Idén a minisztérium 5,2 millió lejt utalt ki a kórházépület megerősítésének a befejezésére, jövőre folyamodnak 18 millió euró értékű uniós pályázathoz a felszerelés korszerűsítésére. Henning elmondta, a kórház pénzügyi mérlege egyensúlyban van, így nem jelent pluszkiadást az önkormányzatnak, viszont a pályázati önrészét ki kell fizetni, s ez a tanács teljes költségvetésének egy-két százalékát jelenti.

Lesújtó a helyzet Baróton

Miközben az erdélyi önkormányzatok zöme boldogul a hatáskörébe került kórházakkal, Nagy István, Barót polgármestere szerint a kisvárosban lesújtó következményei vannak a kórház-decentralizációnak. Az elöljáró attól tart, hogy az intézkedés az egészségügyi intézmény bezárását eredményezheti. Mint mondta, a kórház csak veszteséget termel, az önkormányzat megtakarított pénzét is felemészti. Jelenleg 850 ezer lej a kórház adóssága, a bevétel 93 százalékát az alkalmazottak fizetésére költik, viszont a 108 alkalmazott közül csupán hat orvos, s ez meghatározza az ellátás minőségét, sorolta a nehézségeket az elöljáró.

Nagy István szerint a kiskórházak decentralizációját nem úgy kellett volna lebonyolítani, mint a jól felszerelt, nagy pacientúrával rendelkező intézményekét. Úgy véli, a baróti kórházat csak úgy lehetne megmenteni, ha csökkentenék az alkalmazottak számát, és az orvosi ellátás hiányzó területeit kiadnák magánszolgáltatóknak. A kórház vezetőtanácsa azonban nem támogatja javaslatait, abban bízik, hogy a környező községek önkormányzatai is beszállnak a finanszírozásba. Erre azonban nem kötelezhetik az amúgy is szegény vidéki önkormányzatokat, míg a város egyedül nem tudja eltartani a kórházat, és így lakat kerülhet az intézményre – fogalmazta meg aggályait Nagy István.