„Ha összefogunk, akkor abból komoly gazdasági profitunk lehet. Nekünk az az érdekünk, hogy Románia gazdaságának jól menjen, hiszen a magyar export 5 százaléka Romániába irányul. Reméljük, a román gazdasági szereplők érdeklődése is megnő Magyarország iránt” – jelentette ki Szijjártó, hozzátéve: 510 millió eurós hitelkeret nyílt a magyar Eximbanknál a magyar-román vállalatközi együttműködés finanszírozására. A politikus hangsúlyozta: Magyarország abban érdekelt, hogy stratégiai kapcsolat maradjon fenn Romániával, szerinte ugyanis „sokkal jobb közös sikertörténeteket építeni, mint konfliktusokat kezelni”. 

A kisebbségek anyanyelvi használatát korlátozó, a magyar és román állam erőfeszítései ellenére elfogadott ukrán oktatási törvény kapcsán elhangzott, Bukarest és Budapest egyetért abban, hogy az oktatási téren végrehajtott reformok nem korlátozhatják a nemzeti kisebbségek anyanyelven való tanulásának jogát. Szijjártó Péter közölte, egyetértettek abban, hogy a magyarországi román, valamint a romániai magyar közösségre erőforrásokként kell tekinteni a kétoldalú kapcsolatokban.

A külgazdasági és külügyminiszter hozzátette, Budapestet örömmel tölti el, hogy Liviu Dragnea, a kormányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke arról biztosította nemrég Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy a bukaresti kormány megnyugtatóan rendezi a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyét. „Reméljük, az RMDSZ, a katolikus egyház és a román kormánykoalíció együttműködése záros határidőn belül valóban meg tudja oldani ezt a problémát” – szögezte le Szijjártó.

A magyar diplomácia vezetője Kolozsváron elmondta, a két ország 2020-ig megduplázza az autópálya-összeköttetését – ami nem lesz nehéz, mivel jelenleg csak egy ilyen működik, a Csanádpalota-Nagylak határátkelőhely. Szijjártó szégyenteljesnek nevezte ezt a helyzetet, majd reményének adott hangot, miszerint a román-magyar határszakaszon jelenleg csak hétvégenként működő tíz átkelő közül minél hamarabb több is üzemelhet majd állandó jelleggel.

„Mivel az az európai fejlesztési tervek jelenleg gyorsvasút-fejlesztésről szólnak, kifejezetten támogatandónak tartjuk a Budapestet Kolozsváron keresztül Bukaresttel összekötő gyorsvasút megépítését. Energiabiztonság szempontjából jó hír ugyanakkor, hogy a rendszerüzemeltetőink jelentése szerint 2019-ben jelentős mennyiségű földgáz szállítására nyílik lehetőség Romániából Magyarország irányába, 2022-ben pedig már 4,4 milliárd köbméter földgáz szállítása válik lehetővé a két ország között” – közölte Szijjártó Péter.

Az anyaország által Erdélyben megvalósítandó gazdaságfejlesztési programot firtató kérdésre Szijjártó leszögezte: Magyarország semmi mást nem fog tenni, mint amit a német állam végrehajt Romániában a Saxonia-Transilvania alapítvány által. „Ezt másoltuk le, ehhez képest semmi mást nem fogunk tenni. Idén hárommillió eurót folyósítunk az erdélyi gazdaságfejlesztési programra, amely nem diszkriminatív módon fog működni” – szögezte le a magyar külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető fontosnak tartotta aláhúzni, hogy a magyar állam programja mindenben tiszteletben fogja tartani a romániai és európai jogszabályokat, ehhez hasonló program pedig már működik a Vajdaságban a magyarok és szerbek kölcsönös megelégedésére. Szijjártó Péter elmondta azt is, a magyar kormány azután döntött az erdélyi projekt elindításáról, hogy ő előzetesen egyeztetett Teodor Meleșcanu külügyminiszterrel és Liviu Dragnea PSD-elnökkel a kérdésről.

Kérdésre válaszolva Teodor Meleșcanu a sajtóértekezleten elmondta, Románia még nem alakított ki hivatalos álláspontot a katalán függetlenségi népszavazásról. Bukarest ugyanakkor azt vallja, hogy a feleknek a párbeszéd útján kell keresniük a megoldást, és a román hatóságok remélik, hogy mihamarabb tárgyalásos úton sikerül tisztázni a nézeteltéréseket. A referendum kapcsán Szijjártó Péter tömören úgy válaszolt: Magyarország a történteket Spanyolország belügyének tekinti.