Nem alkalmazható a kölcsönösség elve a romániai magyar és a magyarországi román kisebbség helyzetének megítélésében, véli a román külügyminisztérium, mely szerint erre nem tér ki a két állam közötti együttműködési és jószomszédsági szerződés.
2015. február 10., 19:002015. február 10., 19:00
Az MTI beszámolója szerint a külügyi tárca a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblák ügyében fejtette ki álláspontját a polgármesteri hivatal kérésére abban a perben, amelyet egy Hollandiában bejegyzett, a magyar nyelvi jogokért küzdő egyesület indított a hivatal ellen. A pert alapfokon a civil szervezet megnyerte, a másodfokon ítélkező kolozsvári táblabíróság viszont úgy vélte, a holland szervezetnek nincsen felperesi minősége a kolozsvári magyarokat érintő kérdésben.
A periratban megtalálható nyolcoldalas dokumentumot a felperes jogi képviselői juttatták el az MTI-nek. A 2014 októberében keltezett dokumentum – melyet a külhoni románok ügyeiért felelős főosztályt vezető (januárban leváltott) Stejărel Olaru államtitkár jegyez – áttekinti a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi egyezményeket, és összehasonlítja a romániai magyar és a magyarországi román kisebbség helyzetét.
Szőcs Sándor ügyvéd, a holland alapítvány jogi képviselője az MTI-nek elmondta: az alperes kolozsvári polgármesteri hivatal azért kért véleményezést a külügyi tárcától, mert az alapfokú ítélet megállapította, hogy a hivatal rosszhiszeműen értelmezi a nemzetközi egyezményeket.
Az ítélet arra is kitért, hogy míg Romániában a kisebbségeket húsz százalékos helyi arány fölött illeti meg az anyanyelvi feliratozás joga, Magyarországon ez tíz százalékos. „A megértésről, együttműködésről és jószomszédságról szóló román–magyar szerződés nem írja elő, hogy ha az egyik állam kedvezőbb szabályozást vezet be a kisebbségek számára, a másik államnak is be kellene iktatnia ezt a saját törvényeibe. (…) Lehetetlen megállapítani, hogy az egyik állam jogrendje kedvezőbb a kisebbségekre nézve, mint a másik államé” – áll a dokumentumban.
A tárca példaként említi, hogy a kölcsönösség elve alapján a magyarországi román közösséget megilletné egy mandátum a magyar országgyűlésben. A dokumentum megállapítja, hogy a történelmi múlttal rendelkező magyarországi román közösség az eltűnés határán áll. Megemlíti, hogy a magyar törvények lehetővé teszik az „etno-business” kialakulását a kisebbségi érdekképviseletben.
Kitér arra, hogy Magyarország elméletben biztosítja az anyanyelvi oktatást a román közösség számára, de a gyakorlatban a legtöbb román iskolában „idegen nyelvként oktatják a román nyelvet”. A külügyi tárca arra is kitér, hogy a magyarországi gyakorlattal szemben Románia modellértékűen biztosítja a magyar kisebbségnek az anyanyelvi oktatáshoz való jogát.
Mint arról beszámoltunk, a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblák ügyét a holland civil szervezet pere hozta ismét előtérbe – a másodfokú döntés után a szervezet bejelentette, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságán támadja meg a döntést.
A kolozsvári táblaügyben a kezdeményezők új, ezúttal helyi egyesületet hoztak létre Minority Rights néven, mely újabb pert indít a polgármesteri hivatal ellen. A helységnévtáblák ügye kapcsán Musai–Muszáj néven civil akciócsoport is alakult, mely különböző rendezvényekkel hívná fel a figyelmet a multikulturalizmust hirdető kolozsvári városvezetés kétkulacsos politikájára.
Hangsúlyozták, az ügy pikantériája, hogy a kincses város az Európa Ifjúsági Fővárosa címre benyújtott pályázatát is a többnyelvűségre és multikulturalizmusra alapozta, a rendezvénysorozatnak épp idén ad otthont.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!