Külügy: nincs kölcsönösség a kisebbségi kérdésekben

Az MTI beszámolója szerint a külügyi tárca a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblák ügyében fejtette ki álláspontját a polgármesteri hivatal kérésére abban a perben, amelyet egy Hollandiában bejegyzett, a magyar nyelvi jogokért küzdő egyesület indított a hivatal ellen. A pert alapfokon a civil szervezet megnyerte, a másodfokon ítélkező kolozsvári táblabíróság viszont úgy vélte, a holland szervezetnek nincsen felperesi minősége a kolozsvári magyarokat érintő kérdésben.

A periratban megtalálható nyolcoldalas dokumentumot a felperes jogi képviselői juttatták el az MTI-nek. A 2014 októberében keltezett dokumentum – melyet a külhoni románok ügyeiért felelős főosztályt vezető (januárban leváltott) Stejărel Olaru államtitkár jegyez – áttekinti a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi egyezményeket, és összehasonlítja a romániai magyar és a magyarországi román kisebbség helyzetét.

Szőcs Sándor ügyvéd, a holland alapítvány jogi képviselője az MTI-nek elmondta: az alperes kolozsvári polgármesteri hivatal azért kért véleményezést a külügyi tárcától, mert az alapfokú ítélet megállapította, hogy a hivatal rosszhiszeműen értelmezi a nemzetközi egyezményeket.

Az ítélet arra is kitért, hogy míg Romániában a kisebbségeket húsz százalékos helyi arány fölött illeti meg az anyanyelvi feliratozás joga, Magyarországon ez tíz százalékos. „A megértésről, együttműködésről és jószomszédságról szóló román–magyar szerződés nem írja elő, hogy ha az egyik állam kedvezőbb szabályozást vezet be a kisebbségek számára, a másik államnak is be kellene iktatnia ezt a saját törvényeibe. (…) Lehetetlen megállapítani, hogy az egyik állam jogrendje kedvezőbb a kisebbségekre nézve, mint a másik államé” – áll a dokumentumban.

A tárca példaként említi, hogy a kölcsönösség elve alapján a magyarországi román közösséget megilletné egy mandátum a magyar országgyűlésben. A dokumentum megállapítja, hogy a történelmi múlttal rendelkező magyarországi román közösség az eltűnés határán áll. Megemlíti, hogy a magyar törvények lehetővé teszik az „etno-business” kialakulását a kisebbségi érdekképviseletben.

Kitér arra, hogy Magyarország elméletben biztosítja az anyanyelvi oktatást a román közösség számára, de a gyakorlatban a legtöbb román iskolában „idegen nyelvként oktatják a román nyelvet”. A külügyi tárca arra is kitér, hogy a magyarországi gyakorlattal szemben Románia modellértékűen biztosítja a magyar kisebbségnek az anyanyelvi oktatáshoz való jogát.

Mint arról beszámoltunk, a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblák ügyét a holland civil szervezet pere hozta ismét előtérbe – a másodfokú döntés után a szervezet bejelentette, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságán támadja meg a döntést.

A kolozsvári táblaügyben a kezdeményezők új, ezúttal helyi egyesületet hoztak létre Minority Rights néven, mely újabb pert indít a polgármesteri hivatal ellen. A helységnévtáblák ügye kapcsán Musai–Muszáj néven civil akciócsoport is alakult, mely különböző rendezvényekkel hívná fel a figyelmet a multikulturalizmust hirdető kolozsvári városvezetés kétkulacsos politikájára.

Hangsúlyozták, az ügy pikantériája, hogy a kincses város az Európa Ifjúsági Fővárosa címre benyújtott pályázatát is a többnyelvűségre és multikulturalizmusra alapozta, a rendezvénysorozatnak épp idén ad otthont.