
A százéves Balogh Gizella pedagógus magával ragadó könnyedséggel, szellemi frissességgel mesél életéről
Fotó: Orbán Orsolya
Kézdivásárhelyen született 1926-ban, átélte a front borzalmait, kuláklányként kitették az egyetemről, de nem adta fel, mégis tanár lett. Nyugdíjazása után két évtizeden át vezette a kolozsvári katolikus nőszövetséget. A százéves Balogh Gizella pedagógussal az életét végigkísérő gondviselésről, a 100 év nehézségeiről és szépségeiről beszélgettünk. Cikkünk második, befejező részét hamarosan közöljük.
2026. november 21., 08:472026. november 21., 08:47
2026. november 21., 09:052026. november 21., 09:05
Színesen, érdekesen, rendkívül választékos stílusban és magával ragadó könnyedséggel, szellemi frissességgel mesél életéről Balogh Gizella pedagógus, a kolozsvári Szent Mihály Plébánia katolikus nőszövetségének volt elnöke, aki október 22-én töltötte be 100. életévét. Gizi néninél jártunk, látogatásunk alatt megtapasztalhattuk: életbölcsessége, derűje, optimizmusa mindenki számára példaértékű lehet.
Balogh Gizellát 100. születésnapja alkalmából a kolozsvári Szent Mihály-templomban, a Mihály-búcsú végén köszöntötték: László Attila főesperes olyan részletes életrajzot ismertetett róla, amelyet – mint fogalmazott – ő maga sem tudott volna hirtelen elmondani.
Balogh Gizella fényképalbuma is felidézi a nyugdíjazása után a nőszövetség elnökeként eltöltött aktív évtizedeket
Fotó: Orbán Orsolya
Harmadikként az önnevelést, a tudatosságot említi, amelyet emberként és tanárként is következetesen igyekezett megvalósítani. „A száz év számomra munka és öröm volt” – fejtette ki Balogh Gizella. Hozzátette: száz év alatt mindössze kétszer feküdt kórházban, akkor is két fia születésekor, egyébként egészségesen élt.
Tizennégy éves volt, amikor édesanyja Kolozsvárra hozta, és beíratta az akkor Eötvös utcának nevezett utcában működő magyar tanítóképzőbe. Eredetileg kereskedelmibe készült, mert jó volt matematikából, és tanára is ezt ajánlotta, édesanyja azonban kijelentette: nem fog kétfelé csomagolni, menjen ő is a tanítóképzőbe, ahol nővére már elvégezte az első évet. Ebben is a gondviselés kezét látja, hiszen a tanári pálya a szívügyévé vált.
Azóta – néhány rövid megszakítással – Kolozsváron él:
Tíz gyermek született a családban, közülük kilencen diplomát szereztek. Gizella a második a sorban, hármas iker fiútestvérei is voltak, legkisebb testvére, Mihály 1951-ben született: ő nyugalmazott hegedűtanár, Sepsiszentgyörgyön a zeneiskola tanára és tanfelügyelő is volt. A testvérek közül mára csak ketten élnek, ő és a legkisebb öccse, de a többi testvérek is magas kort értek meg. A családban sokan választották a pedagógusi pályát.
Balogh Gizella: tízen voltunk testvérek, egész életemben az önnevelés is hangsúlyos szerepet kapott
Fotó: Orbán Orsolya
Balogh Gizella a nagycsalád áldását abban látja, hogy régen az anya nem járt munkahelyre, nevelhette a gyerekeket, ugyanakkor a gyermekfelügyelet sem csak édesanyjukra hárult, mert a nagy lányoknak a kicsik engedelmeskedtek, szavuk annyit ért, mint a szülőké. Gizi néni azt mondja:
A nagycsalád a felnőttkorban is támaszt jelentett, a pedagógiai tapasztalatát, érzékét pedig természetesen a tanítóképzőben is kamatoztatta.
Balogh Gizella édesapja, Pál Ferenc pontos, becsületes, kiváló iparos volt, akinek a cégtábláján az „úri divatszabó” felirat állt: katonatiszti öltönyöket és papi reverendákat is varrt, nála csináltatott ruhát a polgármester, a gyógyszerész, az orvos. Az első világháborúban öt évet szibériai fogságban töltött, németül és oroszul is beszélt, gyönyörűen hegedült, és a kézdivásárhelyi kantai római katolikus templom kórusának oszlopos tagja volt.
Később áttért az úgynevezett konfekcióra: inasokat és segédeket fogadott, kisebb manufaktúrát hozott létre, öltönyöket, télikabátokat, mellényeket, zakókat és nadrágokat készítettek. Gizi néni azt is elmondta, hogy abban az időben az inas tandíjat nem fizetett, a mestertől kosztot és lakást kapott, a mester pedig óriási felelősséget vállalt érte. Az inasok reggelente egy órát a ház körül dolgoztak, fát hasogattak, vizet hordtak, udvart sepertek, a kezdőket a másodévesek tanították, este pedig mindenki letette a pultra a napi munkája eredményét. Délután öttől kilencig kötelezően inasiskolába jártak, ahol számtant, irodalmat és vallást tanultak; a mesterdarab és a bizonyítvány bemutatása után szabadultak fel segéddé.
Édesanyja délelőttönként a műhelyben dolgozott, és nagy fegyelmet tartott a fiatal inasok között. A konfekció meghozta a család számára jómódot: minden gyermek születésekor házat vettek, később földet is, amelyet kiadtak megművelésre.
Balogh Gizella szobája falán az édesanya és az édesapa arcképe
Fotó: Orbán Orsolya
A második világháborúban édesapját ismét behívták. Gizellát 1944 nyarán egy kereskedőhöz küldte a család Csíkszépvízre, hogy kitanulja a szakmát. Mint meséli: augusztus 23-án megjelentek a repülők, és elkezdődött a bombázás. A munkaadója családja teherautóval menekült Magyarország felé, őt is magukkal vitték. A fiatal lány nem akarta idegenek kenyerét enni: Debrecennél elbúcsúzott tőlük, és nyíregyházi nagybátyjához ment. Ott később beiratkozott a tanítóképző harmadik évfolyamára, és színjeles félévi bizonyítványt kapott.
Amikor Nyíregyházához ért a front, a fiatal lány szörnyű dolgokat élt át: 18 évesen fiúruhába öltöztették, fiúsapkát viselt. Egyszer a kukoricás mélyére menekült a ház mögé, ahol szuronyos katonák vették körül; ekkor románul szólalt meg, és kiderült: a férfiak román katonák voltak, akik nem bántották.
Mint visszaemlékezett: egy alkalommal egy német katonával váltott néhány szót a bunker előtt, majd visszament a bunkerbe;
„Egy életre megtanultam, hogy a háború borzalmas. Volt, amikor eljutottam odáig, hogy azt mondtam: ha naponta egyetlen krumplit ehetek, meg leszek elégedve” – fejtette ki Balogh Gizella.
Balogh Gizella a háború miatt szinte minden évét máshol járta, a tanítóképzőt végül a csíksomlyói apácáknál végezte el. Diplomázás után egyszerre három ajánlatot kapott: hívták a kézdivásárhelyi iskolába, a tanfelügyelőségtől kinevezést kapott Kézdialmásra, a csíksomlyói főnöknő pedig a vincés nővérek nagyváradi központi zárdájának iskolájába ajánlotta. Édesapja a nagyvárost választotta, így két évet Nagyváradon tanított, közben pedig az érettségire készült, mert tanítóképzőben kapott oklevéllel nem lehetett egyetemre menni.
Ezután egy évig Kézdivásárhelyen tanított, és a tanítóképzősök bentlakásának nevelőtanára is volt, közben pedig a különbözeti vizsgákra készült – mire felkészült, új rendelkezés jött, amely szerint tanítóképzővel is lehetett felvételizni.
Édesanyja először nem akarta elengedni az egyetemre, mondván, sokan vannak testvérek, megváltozott az élet. A felvételin a professzor, aki valószínűleg ismerte édesapját, a fiatal lány dossziéját lapozgatva azt kérdezte: mit kell a tanítónak elsőként megtudnia a gyermekről? Amikor ő a szünetbeli viselkedést, a társakhoz való viszonyt sorolta, a professzor közbevágott: azt kell megtudni, ki volt az apja.
Én felugrottam, és azt mondtam: nem, professzor úr, tízen vagyunk testvérek, és kapával a vállunkon megyünk keresztül a főtéren. Azt mondja erre: bravó, fel van véve” – idézte fel.
Kolozsvár polgármestere is köszöntő oklevelet küldött október 22-én Balogh Gizellának
Fotó: Orbán Orsolya
Az egyetemen a politikai gazdaságtan órán hallotta, hogy egy embernek csak egy háza lehet, a többit államosítják. Még aznap vonatra ült, és hazament szólni az édesapjának, aki ügyvédet hozatott, és a házakat a gyermekek nevére íratta, így azok megmaradtak.
Az üzlet azonban nem: a város első kommunista polgármestere, az egykori szabósegéd ügyködésének köszönhetően kiárusították a teljes készletet, annyi pénzért, amennyiből egy öltönyt sem lehetett volna előállítani. Az édesapa a megmaradt gépekkel szövetkezetet alapított. A legsúlyosabb csapás a földek miatt érte a családot. Amíg kuláklistán voltak, Gizella legkisebb öccse első osztályosként nem ülhetett a padban, egy széken kellett kuporognia a sarokban, osztálykirándulásra sem mehetett. A naponta beszolgáltatandó tejet – nagyjából 16 litert – az ikrek vitték kerékpárral. Egyik húga rendkívül tehetséges diák volt: szépen szavalt, lovagolt, táncolt, énekelt, országos ifjúsági sakkbajnok volt. Iskolája a filozófia szakra javasolta, de a felvételiről, ahol már bent ült, a papírjai alapján kiküldték, nem tanulhatott tovább.
A jóindulatú dékán a természetrajz–földrajz szakot ajánlotta, ott másfél évet el is végzett, ám a délutáni laboratóriumokat nem tudta összeegyeztetni a munkájával: egyetemi évei alatt ugyanis végig dolgozott, délelőtt egyetemre járt, délután iskolában tanított. Aztán férjhez ment, megszületett első gyermeke. Amikor anyagilag annyira megerősödtek, hogy írógépet vettek, Balogh Gizella kérvényt írt a minisztériumba: mellékelte házassági levelét és gyermeke születési anyakönyvi kivonatát, és engedélyt kért tanulmányai folytatására. Legnagyobb meglepetésére igenlő választ kapott, így sikeresen le tudta tenni a hiányzó vizsgákat. Abban az évben öt évre emelték a képzést, így délelőttönként az ötödik évet is elvégezte, délután kettőtől hatig pedig tanított. Szakdolgozatát Ecsedi Kovács Gyula színművész és költő életéről és munkásságáról írta (akinek szép szobra áll a Házsongárdi temetőben) – így szerezte meg végül a tanári diplomát.
Cikkünk második, befejező részét hamarosan közöljük.

A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
Romániai munkavállalási engedélyek és vízumok megszerzését ígérte szudáni állampolgároknak egy Bihar megyei férfi, aki 13 ezer dollárt vett át az ügyintézésért, ám semmit nem tett az engedélyek megszerzéséért. Három szudáni útlevelét is visszatartotta.
Egy korszak véget ért, hivatalosan is elkezdődött a nagyváradi állatkert elköltöztetésének folyamata – tájékoztatott pénteken a városháza sajtóosztálya.
Még mintegy három hónapig nem használhatják az autósok a Torda és Szászsebes közötti autópálya megrepedt szakaszát, amelyen jelenleg is zajlanak a javítási munkálatok – közölte pénteken az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR).
Újabb részletek derültek ki a több mint egy éve körözött Emil Gânj szökésének körülményeiről. A volt élettársa meggyilkolása miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt férfit a gyanú szerint egy Kolozs megyei testvérpár is segítette a rejtőzködésben.
34 millió eurós beruházással modern központtá alakítják át az egykori petrillai szénkitermelő központot, de a Krónikának nyilatkozó Hunyad megyei RMDSZ-elnök szerint ettől még nem lesz eldorádó.
A katonai tűzoltóknak az elmúlt 24 órában 24 megye 81 településén és Bukarestben kellett beavatkozniuk a viharok okozta károk elhárítására és a közösségek megsegítésére.
Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum
Új, multifunkcionális szabadidőközponttal gazdagodik Buziásfürdő gyógyüdülőhelye.
Brassó, a Barcaság és Kovászna megye is nyer az elővárosi vasúttal – hangsúlyozta csütörtökön Adrian Veştea, a Brassó Megyei Tanács elnöke.
Öt, 14 és 18 év közötti fiatal támadt rá egy külföldi állampolgárságú személyszállítóra Szeben megyében, miután a sofőr célba juttatta őket. A támadók megverték, megfenyegették, majd elvették az 5000 lejét.
szóljon hozzá!