
Fotó: Krónika
2007. május 17., 00:002007. május 17., 00:00
A magyar televíziózás jubileumáról szívesen emlékezik bélyegkibocsátással a posta, hiszen a hajdani postások sokat tettek azért, hogy ötven évvel ezelőtt elindulhasson a rendszeres adás. A televíziótechnikát ugyanis a Magyar Posta Kísérleti Intézetének dolgozói – Magyari Endre, Nemes Tihamér és kollégái – a Magyar Televízió Vállalat munkatársaival közösen fejlesztették ki. A Magyar Televízió építőinek emlékére már 1958-ban is jelent meg magyar bélyeg, amelyet Vertel József grafikusművész tervezett.
A ma forgalomba kerülő bélyegképen Domé Eszter bélyegtervező a közismert monoszkóp egy részletét ábrázolta. Felül a „Magyarország” felirat, jobb oldalon függőlegesen az „50 éve kezdte meg adását a Magyar Televízió” szöveg olvasható. A bélyegkép alatt a kibocsátás éve, a gyártó nyomdajele és a tervező neve látható. A bélyeghez kapcsolódik a Piros Zoltán által tervezett alkalmi boríték, amelynek alsó részén az MTV Szabadság téri székházának épülete, a bal alsó sarkában a Magyar Televízió képi világát meghatározó népművészeti motívumkincs jól ismert alakja, a lovas huszár, fölötte pedig az MTV logója kapott helyet. A borítékon szerepel még az MTV jubileumi felirata és a bélyeg elnevezése. A bélyeg névértéke 160 forint, és az Állami Nyomdában készült ofszet nyomtatással, 400 ezer példányban. „Ahogyan a televízió, a bélyeg is médium. A bélyeg elterjedésével szabaddá vált az információáramlás. Kifejezőeszköz lett, mely társadalmi és kulturális üzeneteket közvetít, országokat reprezentál, ugyanakkor esztétikum hordozója is mint a legkisebb sokszorosítható művészeti alkotás. A bélyegből, ebből a célszerű használati eszközből tehát krónikás lett, miként krónikás a Magyar Televízió és annak archívuma is. A bélyeg, ahogyan a tévé is, nemcsak őrzi az emlékeket, hanem elő is állítja” – jelentette ki Rudi Zoltán.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.