Fotó: Krónika
2007. május 17., 00:002007. május 17., 00:00
A magyar televíziózás jubileumáról szívesen emlékezik bélyegkibocsátással a posta, hiszen a hajdani postások sokat tettek azért, hogy ötven évvel ezelőtt elindulhasson a rendszeres adás. A televíziótechnikát ugyanis a Magyar Posta Kísérleti Intézetének dolgozói – Magyari Endre, Nemes Tihamér és kollégái – a Magyar Televízió Vállalat munkatársaival közösen fejlesztették ki. A Magyar Televízió építőinek emlékére már 1958-ban is jelent meg magyar bélyeg, amelyet Vertel József grafikusművész tervezett.
A ma forgalomba kerülő bélyegképen Domé Eszter bélyegtervező a közismert monoszkóp egy részletét ábrázolta. Felül a „Magyarország” felirat, jobb oldalon függőlegesen az „50 éve kezdte meg adását a Magyar Televízió” szöveg olvasható. A bélyegkép alatt a kibocsátás éve, a gyártó nyomdajele és a tervező neve látható. A bélyeghez kapcsolódik a Piros Zoltán által tervezett alkalmi boríték, amelynek alsó részén az MTV Szabadság téri székházának épülete, a bal alsó sarkában a Magyar Televízió képi világát meghatározó népművészeti motívumkincs jól ismert alakja, a lovas huszár, fölötte pedig az MTV logója kapott helyet. A borítékon szerepel még az MTV jubileumi felirata és a bélyeg elnevezése. A bélyeg névértéke 160 forint, és az Állami Nyomdában készült ofszet nyomtatással, 400 ezer példányban. „Ahogyan a televízió, a bélyeg is médium. A bélyeg elterjedésével szabaddá vált az információáramlás. Kifejezőeszköz lett, mely társadalmi és kulturális üzeneteket közvetít, országokat reprezentál, ugyanakkor esztétikum hordozója is mint a legkisebb sokszorosítható művészeti alkotás. A bélyegből, ebből a célszerű használati eszközből tehát krónikás lett, miként krónikás a Magyar Televízió és annak archívuma is. A bélyeg, ahogyan a tévé is, nemcsak őrzi az emlékeket, hanem elő is állítja” – jelentette ki Rudi Zoltán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Látogatottsági adatok