
Fotó: Krónika
2007. május 17., 00:002007. május 17., 00:00
A magyar televíziózás jubileumáról szívesen emlékezik bélyegkibocsátással a posta, hiszen a hajdani postások sokat tettek azért, hogy ötven évvel ezelőtt elindulhasson a rendszeres adás. A televíziótechnikát ugyanis a Magyar Posta Kísérleti Intézetének dolgozói – Magyari Endre, Nemes Tihamér és kollégái – a Magyar Televízió Vállalat munkatársaival közösen fejlesztették ki. A Magyar Televízió építőinek emlékére már 1958-ban is jelent meg magyar bélyeg, amelyet Vertel József grafikusművész tervezett.
A ma forgalomba kerülő bélyegképen Domé Eszter bélyegtervező a közismert monoszkóp egy részletét ábrázolta. Felül a „Magyarország” felirat, jobb oldalon függőlegesen az „50 éve kezdte meg adását a Magyar Televízió” szöveg olvasható. A bélyegkép alatt a kibocsátás éve, a gyártó nyomdajele és a tervező neve látható. A bélyeghez kapcsolódik a Piros Zoltán által tervezett alkalmi boríték, amelynek alsó részén az MTV Szabadság téri székházának épülete, a bal alsó sarkában a Magyar Televízió képi világát meghatározó népművészeti motívumkincs jól ismert alakja, a lovas huszár, fölötte pedig az MTV logója kapott helyet. A borítékon szerepel még az MTV jubileumi felirata és a bélyeg elnevezése. A bélyeg névértéke 160 forint, és az Állami Nyomdában készült ofszet nyomtatással, 400 ezer példányban. „Ahogyan a televízió, a bélyeg is médium. A bélyeg elterjedésével szabaddá vált az információáramlás. Kifejezőeszköz lett, mely társadalmi és kulturális üzeneteket közvetít, országokat reprezentál, ugyanakkor esztétikum hordozója is mint a legkisebb sokszorosítható művészeti alkotás. A bélyegből, ebből a célszerű használati eszközből tehát krónikás lett, miként krónikás a Magyar Televízió és annak archívuma is. A bélyeg, ahogyan a tévé is, nemcsak őrzi az emlékeket, hanem elő is állítja” – jelentette ki Rudi Zoltán.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Elhunyt 102 éves korában az utolsó úzvölgyi veterán, a sepsiszentgyörgyi Bartha Mihály.
Zsók László 1942. január 8-án született Csíkdánfalván. Az elemit szülőfalujában, a középiskolát Csíkszeredában, az akkori 1-es számú gimnáziumban, a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. Azaz végezte volna.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.