Fotó: Komka Péter/MTI
PÁSZTORLEVELEK – „Az első kérdés, amit fel kell tennem magamnak, hogy hűséges vagyok-e hozzá, a Megfeszítetthez az Ő szándékához? Ha Vele vagyunk az elhagyottságának kertjében, az Olajfák hegye és a Kálvária hegye mennyei kertté változnak, húsvét reggelének kertjévé, a feltámadás helyévé” – fogalmaz Pál József Csaba temesvári megyéspüspök húsvéti pásztorlevelében, amelyet alább közlünk.
2024. április 01., 09:132024. április 01., 09:13
Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. De a húsvét nemcsak egy ünnep. Ennél sokkal több. Ahogy Szent Pál apostol mondja: „Ha pedig Krisztus nem támadt fel, nincs értelme a mi tanításunknak, s nincs értelme a ti hiteteknek sem”. (1Kor 15,14). Erre épül az egész életünk.
Testvéreim, nekünk hatalmas kegyelemben van részünk: a feltámadt élő Jézussal élhetjük az életünket. A nagyböjt elején mesélte egy hatgyermekes édesanya, aki néhány évvel ezelőtt tért meg, hogy ő most rákos beteg, de azt tapasztalja, hogy egész más Jézussal együtt szenvedni. Korábban, a megtérése előtt, olyan volt a szenvedés, mint egy mély szakadék, kilátástalan, értelmetlen. Most pedig valahogy úgy érzi magát, mint, akit Isten tenyere fenntart, hordoz. Teljesen más.
Minden évben megünnepeljük a húsvéti szent háromnapot: Jézus Krisztus halálát és feltámadását.
A további történet a Vele való életünk története, kezdve az apostoloktól, az első századok keresztényein át egészen napjainkig. Ma rajtunk a sor, a Vele való életünk történetén. Az Ő köztünk való élete teszi keresztény életünket értelmessé és ugyanakkor izgalmassá. A napokban egyik fiúnak születésnapjára írtam pár sort. Ezt válaszolta: „Jézust befogadtam az életembe, és akarom, hogy az életem legyen olyan, hogy tetszen Istennek.”
Amikor valaki befogadja Őt, annak egyszerre világosság gyúl a szívében, mert a valósággal találkozik, amely betölti az életét. Mindeddig a pillanatig lehet hosszú az út. Az apostolok sem mindjárt értették meg, pedig már látnak bizonyos jeleket, hogy Jézusnak fel kellett támadnia a halálból.
Fotó: Facebook/Temesvári egyházmegye
Kedves Testvéreim! Krisztus feltámadt, a Nagypéntek elmúlt… de sokak nagypénteke nem múlt el. Milliók szenvednek háborúktól, üldöztetéstől, egységtelenségtől, betegségtől. És a feltámadt Jézus ott akar lenni velük. Ő az Egyházát hívja, minket hív, hogy ott legyünk velük, rajtunk keresztül érezzék meg az Ő közelségét. Ő ott van, ahol az emberek szenvednek…
Egyfelől mélyen élem az evangéliumot, aszerint rendezem be az életemet és másfelől mélyen megértem a szenvedőket, közel vagyok azokhoz, akik szenvednek, szenvednek esetleg azért, mert elhagyták Őt és szenvedésük kilátástalan. Jézus, aki értünk átélte a nagypéntek gyötrelmét, ma is eggyé akar válni a szenvedőkkel. Ott vár minket. Ha nem akarjuk elveszíteni a Feltámadottat életünkből, ott kell keresnünk, ahol az emberek szenvednek, ott, ahol Ő könnyíteni akar az emberek szenvedésén, ott, ahol egyedül csak az Ő közelsége tud értelmet adni a szenvedésnek. Így változik a szenvedés helye a Jézussal való találkozás helyévé.
Hogy ezzel megtöltjük-e templomainkat? Ez helytől függő. De nem is az az első kérdés, hogy megtöltjük-e a templomot, és milyen úton-módon. Az első kérdés, amit fel kell tennem magamnak, hogy hűséges vagyok-e hozzá, a Megfeszítetthez az Ő szándékához? Ha Vele vagyunk az elhagyottságának kertjében, az Olajfák hegye és a Kálvária hegye mennyei kertté változnak, húsvét reggelének kertjévé, a feltámadás helyévé… Ő áthatol a kilátástalanság zárt ajtóin, egyszerre csak ott lesz közöttünk és nekünk is azt mondja: „békesség veletek” és velünk lesz (ahogy Klaus Hemmerle olyan szépen leírja – cf. Msgr. Klaus Hemmerle, Grundstrukturen der Kirche von morgen, 10.03.1984).
Ezekkel a gondolatokkal kívánom minden kedves testvéremnek, hogy megtapasztalják a Feltámadott jelenlétét és közelségét életük minden helyzetében!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!