
2013. március 12., 07:502013. március 12., 07:50
„Habár a huszárság a sztyeppék lovashagyományaiból keletkezett, a történészek Mátyás királyt és a fekete seregét tartják hagyományalapítónak, ezért nyugodtan elmondható, hogy nemzeti kultúránk része, afféle hungarikum. Nem hinném, hogy a KRESZ-re hivatkozva, észszerű lenne az ünneplő tömeget ettől megfosztani” – fejtette ki a Krónikának Miholcsa.
Bretfelean, aki a polgármesteri hivatal rendészeti bizottságának vezetője is, a 2002/195-ös, újraközölt kormányrendelet 162. cikkelyére hivatkozva tiltotta meg a huszárok bevonulását Marosvásárhelyre. „Nem érdekel, hogy más településeken felvonulhatnak a huszárok, Marosvásárhely közbiztonságáért én felelek – szögezte le, mondván, hogy nem hajlandó tágítani a törvény szigorú betartásától. – Ha egy egyszerű dudaszóra, autóriasztóra vagy kiáltásra az egyik ló megijedne, megbokrosodna, és ellenőrizhetetlenné válna, nem a huszárt, hanem engem vonnának felelősségre.”
| „A magyar irredentizmust ellenző” felvonulást szervez pénteken, március 15-én az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) nevű szélsőséges román nacionalista szervezet. A tegnap bejelentett megmozdulás 10 órakor kezdődik, a program szerint a felvonulás idején román nemzeti dalokat énekelnek, körbehordozzák Avram Iancu fényképét, és magyarellenes szlogeneket kiabálnak. A szervezők minimum száz fő részvételére számítanak. Bognár Levente, az RMDSZ Arad megyei elnöke szerint a megmozdulás az európai elvek ellen szól. „Egy uszító jellegű ellentüntetésről van szó, melyet épp a magyar nemzeti ünnep alkalmával szerveznek. Semmiképp nem a kölcsönös tisztelet jele, amit Aradon és egész Romániában szeretnénk fenntartani” – nyilatkozta a politikus. |
A helyi rendőrparancsnok nyomatékosítani kívánta, hogy intézkedésével nem a március idusán ünneplő magyarság ellen kíván fellépni, csupán egy esetleges balesetet kíván megelőzni. Mint hozzátette, január 24-én, Moldva és Havasalföld egyesülésének ünnepén a Junii Călimanilor egyesület fiataljai kívántak felvonulni a város főterén, és nekik is nemet mondott. Felvetésünkre, hogy a román állam ünnepein a hadseregnek tankokkal is be szabad vonulnia oda, ahová a KRESZ alapján még a motorkerékpárok behajtása is tilos, Bretfelean azzal érvelt, hogy a harci gépeket emberek vezetik, így ellenőrzés alatt tarthatók. Egyébként Marosvásárhelyen tavaly az egyik külföldi magáncirkusz elefántjai vonultak végig a város lakónegyedein, decemberben három héten keresztül a Mikulás szánját húzták a lovak a főtér közepén, a nemsokára kezdődő esküvőidényben pedig az állatkert hintóját lehet bérbe venni.
„Ilyen sehol Erdélyben nincs, hogy ne engednének be a forgalom elől lezárt utcákra. Sőt hívnak, és örülnek, hogy ott vagyunk. Egyik évben hiányoztunk a kézdivásárhelyi ünnepségről, és az újságok hetekig arról cikkeztek, hogy vajon miért nem vonultunk be a városba” – sorolta az ellenpéldákat Miholcsa. A huszárparancsnok hozzáfűzte: a marosvásárhelyi hatóságok felajánlották, hogy lovak nélkül jelenjenek meg az eseményen, ám ezt elfogadhatatlannak tartja. „A gyaloghuszár olyan, mint a vesztes katona” – érvelt Miholcsa József. Kérdésünkre, hogy a közel két évtizede újjáélesztett hagyomány okozott-e valaha balesetet, a Marossárpatakon élő képzőművész-huszár elmondta, hogy soha semmiféle gondjuk nem volt. Ez a lovasok képzettségének és a tömegekhez szokott lovak gyakorlatának köszönhető.
Peti András városi tanácsos, az RMDSZ helyi elnöke és a pénteki ünnepség egyik szervezője úgy érzi, a kérdés még nincs lezárva. Lapunknak elmondta, a napokban újabb kísérletet tesz arra, hogy meggyőzze az illetékeseket, hogy a huszárok és lovaik semmiféle veszélyt nem jelentenek.
Valentin Bretfelean egyébként lapunknak arról is beszélt, hogy ha a városvezetés mégis enged az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Ifjak nyomásának, ő semmiféle felelősséget nem vállal az ünneplők testi épségéért. A szervezők elképzelései szerint a mezőpaniti és marosvásárhelyi 9-es honvédhuszárok, illetve a havadi és marossárpataki 15-ös Mátyás-huszárok vonulnának be a városba.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.