HIRDETÉS

Közösen védenék a Tordai- és a Túri-hasadékot

Pap Melinda 2017. június 01., 10:15

Nagyobb figyelmet szentelne a Tordai- és Túri-hasadék védelmének és fejlesztésének a Kolozs megyei önkormányzat a környezetvédelmi szakértőkkel kötött új megállapodás értelmében. A szakemberek szerint konkrét intézkedésekre van szükség, hogy valamilyen mértékben orvosolni lehessen az elmúlt évek turistaáradata által okozott kárt, rendezni a jelenlegi kaotikus állapotokat.

Fotó: Cristian Bortes

Külön személyzetet alkalmaz a Tordai- és a Túri-hasadék felügyeletére a Kolozs megyei önkormányzat, miután egyre nagyobb gondot okoz a rend fenntartása és az élőhely védelme a turisták körében népszerű természetvédelmi területen.

Ami jelenleg van, az nem működőképes, nincs rend”

– ismerte el a Krónikának Vákár István, a megyei tanács alelnöke. Mint mondta, a testület legutóbbi ülésén elfogadott határozata megteremti a törvényes lehetőséget arra, hogy fenn lehessen tartani a rendet, illetve javítani, fejleszteni lehessen az infrastruktúrát az európai uniós védettséget élvező Natura 2000-es területen. A döntés azt is lehetővé teszi, hogy jegyet szedjenek, mivel jó ideje nem kérnek belépőt a természeti látványosságot felkereső több ezer turistától.

HIRDETÉS

„Kellett egy rendszer, egy intézményes adminisztráció” – jelentette ki az RMDSZ-es politikus, aki szerint tízfős csapat felelne a két természetvédelmi területért. A megyei tanács alkalmazásában álló, a hegyimentők alakulatához tartozó munkacsoportban lenne takarító, jegyszedő, de arra is keresik a törvényes lehetőséget, hogy felügyelőket, „rangereket” alkalmazzanak, akik a rend fenntartása mellett a terület monitorizálására is képesek. A csoport helyiekből állna, akik folyamatosan a helyszínen lennének, és szükség esetén közbelépnének – tette hozzá.

A régóta hiányolt „munkacsapat” létrehozására az teremt lehetőséget, hogy a határozat szerint

a megyei tanács együttműködési protokollumot kötött a Tordai- és Túri-hasadék fenntartásában érdekelt szervezetekkel:

a természetvédelmi terület felügyeletével megbízott, több civil szervezetből álló Natura 2000 Torockó gondnoksággal és a turisták épségére vigyázó hegyi- és barlangi mentőszolgálattal.

Az ökoturizmus fejlesztését célzó egyezményre Vákár István szerint amiatt van szükség, mert az önkormányzat turisztikai célokra hasznosítaná a természetvédelmi területet.

A turizmust nem lehet kizárni, nem lehet, hogy rezervátum legyen és ne menjen oda senki, kár lenne”

– jelentette ki az alelnök, aki szerint összhangba hoznák a természetvédelmi és turisztikai elvárásokat. Az együttműködést az is indokolja, hogy a gondnoksággal megbízott Natura 2000 Torockó – amely a Torockói-hegységért is felel – főleg szakmai tanácsokkal tudja segíteni a hely fenntartását, de a szükséges javítások elvégzésére nincs pénze, ezt a tanács biztosítaná.

A konkrét terveket csak ezután dolgozzák ki, a megyei vezetőség és a civilek egyaránt ismertetik javaslataikat, és „amit meg lehet valósítani, megcsinálják”, fogalmazott Vákár István, aki szerint hamarosan, már a nyári szezonban érzékelhető lesz a változás.

Régóta várt előrelépés

A megyei tanács mostani döntésére azok után kerül sor, hogy környezetvédő szervezetek és a sajtó évek óta kifogásolja a Kolozs megye legnagyobb természeti látványosságánál uralkodó állapotokat – a turisták által otthagyott szemetet, elévült infrastruktúrát –, amelyekért az érintett felek egymást okolták.

2003 óta, amikor megszületett a döntés, hogy a környezetvédelmi minisztérium civil szervezetek, cégek stb. gondnokságába adja a természetvédelmi területeket, hol a megyei tanács, hol pedig az említett civil szervezet felügyelte, de a hely fenntartásában a környező falvak önkormányzatai is érdekeltek.

Éppen ezért pár éve már történt kísérlet egy hasonló protokollum megkötésére, amelybe az összes felet, így a közeli Tordaszentmihály, Szind és Magyarpeterd önkormányzatát is bevonták volna, kevés sikerrel – mesélte a Krónikának Vizauer Csaba biológus, aki 2005 és 2008 között a megyei tanács Tordai-hasadékért felelős szakfelügyelője, nevesített gondnoka volt.

A biológus, aki a Natura 2000 Torockó gondnokság tudományos tanácsának is tagja, annak titkári feladatait is ellátja, úgy véli, a mostani döntés – amennyiben megvalósul –, mindenképp előrelépésnek tekinthető, hiszen

lesz egyfajta kontroll, amitől remélhetőleg tartani fognak majd a turisták.

Rámutatott, a Tordai-hasadékra turisztikai objektumként és természetvédelmi területként is lehet tekinteni, a látványos geológiai képződmény meredek sziklafalaival a könnyű megközelíthetősége miatt is számos külföldi és hazai turistát, sziklamászót, siklóernyőst, kirándulót vonz. „A szuvenírárusok, a lacikonyhások és az extrém sportokra üzletként tekintők is igyekeznek kivenni részüket a haszonból” – mutatott rá a szakember, aki szerint az említett kettősségből adódnak a problémák is.

Fotó: Cristian Bortes

Látványosság mint ütközőzóna

Bár a magas biodiverzitás és a ritka fajok jelenléte fontos része a marketingnek, ezek megőrzésére már kevésbé történnek erőfeszítések, vélte a biológus. A Tordai-hasadék egyfajta „ütközőzóna”, az önkormányzatok, a gazdasági szereplők, a természetjárók, az extrém sportok művelői, a turistacsoportok együtt veszélyeztetik azokat az értékeket, amelyeket a szakemberek és a jogszabályok védenének.

„A különböző irányú és erejű érdekek állandó ütközése miatt nincs egy konkrét megállapodás és annak gyakorlatba ültetése. Mire egy ilyen körvonalazódik,

az erők viszonya megváltozik, és kezdődhet az egész elölről”

– mutatott rá Vizauer, aki szerint a helyzetnek a megyei vezetőség négyévi cseréje sem kedvez. 1989 óta mindegyiknek megvolt a saját elképzelése, de egyik sem volt kidolgozott és hosszú távon működőképes – értékelte a biológus, aki szerint a helyzet rendezéséhez erőforrásokra és legfőképp akaratra van szükség.

Nagy a pusztítás

Vizauer Csaba szerint az első lépés a látogatók számának a szabályozása kellene legyen, ugyanis szezonban és a minivakációkban – például május elsején – rengetegen vannak, és sok a randalírozó. Fontos felmérni azt is, hogy az elmúlt évek-évtizedek turistaáradata hogyan befolyásolta az élőhelyet, hogyan hatott az élővilágra, hiszen a szemét, illetve, hogy illemhelyek hiányában a turisták a természetben végzik a dolgukat, befolyásolja a vegetációt és állatvilágot.

Az lenne a javallott, ha a turisták nem saját kényük-kedvük szerint, hanem idegenvezetők segítségével járnák be a szorost.

„Rendszer kell, hogy ne menjen mindenki össze-vissza, és csináljon, amit akar” – mondta a biológus, a rongálások között említve, hogy pár éve széttörték az egyik védett denevérkolóniának otthont adó, annak védelmét szolgáló barlang rácsát. A szakember szerint nemcsak a turisták által otthagyott szemét jelent gondot, hanem az is, hogy az áradások a környező mezőkről is bemossák a pillepalackokat, nylonzacskókat, amelyek itt fennakadnak a növényzeten.

Másik probléma, hogy

bár tilos, ma sem ritka a motorosok, quadosok jelenléte,

akik tönkreteszik a gyepet, amelyet a platókon a túllegeltetés veszélyeztet. A sziklamászók, siklóernyősök jelenléte a védett fajokra, elsősorban a madarakra káros, főleg költési időszakban. Ami az infrastruktúra bővítését illeti, egy látogatási központ, tanösvények, információs pannók, pihenőhelyek, szemetesek segítenék a látogatókat abban, hogy civilizált körülmények között ismerkedjenek a terület értékeiről, vélte a szakember.

Rámutatott: a természetvédelmi rezervátum területén és szomszédságában minden egyes élőlény és élőhelye jogilag védett, nem zavarható, károsítható, pusztítható. Vizauer Csaba a védett fajok között említette a szirti sast, amely évek óta fészkel a hasadékban, illetve a turkesztáni hagymát, amely Európában máshol nem fordul elő.

Kevésbé ismert a narancslepke, amely több európai országból kihalt, veszélyeztetetté vált, az Unióban csak Romániában ismertek életképes populációi, és bár kevésbé látványos, de egyedülálló faj a budai szakállasmoly, amelynek az országban csak itt létezik bizonyított állománya. Emellett Románia összes denevérfaja védett, így a Tordai-hasadékban meghúzódók is, sorolta a szakember.

Csomagban a „nagytestvérrel”

A Túri-hasadékot szintén fejlesztené a megyei tanács, de Vákár István szerint erre csak később, a Tordai-hasadék helyzetének rendezése után kerülne sor. Vizauer Csaba szerint ez eddig is „csomagban” működött a „nagy testvérrel”, de a közöttük lévő kis távolság és hasonló jelleg miatt természetvédelmi szempontból a két sziklahasadék egységként is elképzelhető, bár sajnos az észak-erdélyi autópálya kettévágta. Úgy vélte, utóbbi sosem fog akkora vonzerőt gyakorolni a tömegturistákra, mint a Tordai-hasadék, főleg, hogy

az itt áthaladó turistaösvény jelenleg járhatatlan, csak a vízben való haladás lehetséges,

és a szakember szerint jó lenne, ha így maradna. Azért lehetne és kell is erősíteni vonzerejét, éppen az egyediségére és vadságára hivatkozva, tette hozzá. Meglátása szerint minimális infrastruktúra és erőteljes kontroll kell ahhoz, hogy azok a gondok, amelyek közismertek a Tordai-hasadék esetében, ne jelenjenek meg itt is, megduplázva a természetvédők feladatát.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS