2012. szeptember 25., 09:102012. szeptember 25., 09:10
Kiss Csilla intézményvezető elmondta: a 124 éves iskola sokáig nevében viselte a „magyar intézet” megnevezést később a „magyar szót” a 2-es szám helyettesítette.
Stranyicki Szilárd az iskola igazgatótanácsának tagja, korábbi megyei tanácsos ugyanakkor arról számolt be, hogy az iskola névváltoztatása leginkább egy hosszú futballbajnoksághoz hasonlít, hiszen az első meccset elveszítették: a megyei önkormányzat elutasította a tanintézmény kérelmét. „Rengeteg kilincselésre, gyomrozásra, politikai kompromisszumra volt szükség, hogy végül felvehesse az iskola a Kozmutza Flóra nevét” – elevenítette fel a névváltoztatással járó viszontagságokat Sztranyicki. A névadással kapcsolatban elmondta, a kolozsvári tanintézetet Kozmutza Flóra nagybátyja, Kozmutza Kornél építtette a 19. század végén, ezért ragaszkodtak hozzá, hogy az iskola a gyógypedagógus-rokon nevét viselje.
Az ünnepség végén Kovács Árpád kisbácsi plébános mondott áldást.
Az 1905-ben született és 1995-ben elhunyt Kozmutza Flóra gyógypedagógus, pszichológus, francia–német–magyar szakos középiskolai tanár volt. A magyar gyógypedagógiai pszichológia művelőjeként, megújítójaként, működési körének kiszélesítőjeként tartják számon. Illyés Gyula íróval 1939-ben kötött házasságot, korábban kilenc hónapig József Attilával is bensőséges kapcsolata volt, egészen a költő haláláig. Ennek történetét a József Attila utolsó hónapjairól címmel 1987-ben megjelent könyvében írta le.
A kolozsvári hallássérültek iskoláját egyébként 1888-ban alapították, óvoda, iskola és diákotthon egyben. Jelenleg 110 magyar, főképp hallássérült diák tanul a tanintézetben, de helyet kapnak az iskolában más sajátos nevelési igényű gyerekek is. Összesen 53 képzett szakember oktatja a különleges bánásmódot igénylő tanulókat. A Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolája az egyetlen magyar tannyelvű intézmény hallássérült gyerekek számára az országban, ezért Erdély szinte minden részéből érkeznek ide gyerekek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Látogatottsági adatok