2012. szeptember 25., 09:102012. szeptember 25., 09:10
Kiss Csilla intézményvezető elmondta: a 124 éves iskola sokáig nevében viselte a „magyar intézet” megnevezést később a „magyar szót” a 2-es szám helyettesítette.
Stranyicki Szilárd az iskola igazgatótanácsának tagja, korábbi megyei tanácsos ugyanakkor arról számolt be, hogy az iskola névváltoztatása leginkább egy hosszú futballbajnoksághoz hasonlít, hiszen az első meccset elveszítették: a megyei önkormányzat elutasította a tanintézmény kérelmét. „Rengeteg kilincselésre, gyomrozásra, politikai kompromisszumra volt szükség, hogy végül felvehesse az iskola a Kozmutza Flóra nevét” – elevenítette fel a névváltoztatással járó viszontagságokat Sztranyicki. A névadással kapcsolatban elmondta, a kolozsvári tanintézetet Kozmutza Flóra nagybátyja, Kozmutza Kornél építtette a 19. század végén, ezért ragaszkodtak hozzá, hogy az iskola a gyógypedagógus-rokon nevét viselje.
Az ünnepség végén Kovács Árpád kisbácsi plébános mondott áldást.
Az 1905-ben született és 1995-ben elhunyt Kozmutza Flóra gyógypedagógus, pszichológus, francia–német–magyar szakos középiskolai tanár volt. A magyar gyógypedagógiai pszichológia művelőjeként, megújítójaként, működési körének kiszélesítőjeként tartják számon. Illyés Gyula íróval 1939-ben kötött házasságot, korábban kilenc hónapig József Attilával is bensőséges kapcsolata volt, egészen a költő haláláig. Ennek történetét a József Attila utolsó hónapjairól címmel 1987-ben megjelent könyvében írta le.
A kolozsvári hallássérültek iskoláját egyébként 1888-ban alapították, óvoda, iskola és diákotthon egyben. Jelenleg 110 magyar, főképp hallássérült diák tanul a tanintézetben, de helyet kapnak az iskolában más sajátos nevelési igényű gyerekek is. Összesen 53 képzett szakember oktatja a különleges bánásmódot igénylő tanulókat. A Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolája az egyetlen magyar tannyelvű intézmény hallássérült gyerekek számára az országban, ezért Erdély szinte minden részéből érkeznek ide gyerekek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Látogatottsági adatok