2007. május 14., 00:002007. május 14., 00:00
Kifogásolták, hogy a kormány sok esetben úgy ruház át feladatokat az önkormányzatokra, hogy anyagi fedezetet nem biztosít ezek végrehajtásához, az ellenőrzés és a büntetés jogát viszont fenntartja a fővárosi hivatalnokok számára. Többen bírálták a központi költségvetés leosztásánál alkalmazott képletet, hangsúlyozva, hogy ez hosszú távon méltánytalan helyzetet teremt. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere kifejtette, hogy a leosztási sémán gyakran kellene változtatni, elkerülendő, hogy egyes települések rendszeresen nagyon kevés, mások pedig indokolatlanul sok pénzhez jussanak. Fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy a különleges fejlesztési támogatásokat célirányosan kellene leosztani, a költségvetési képlettől függetlenül.
Az alkalmazottak javadalmazása terén többen kifogásolták, hogy a köztisztviselői törvény merevsége miatt a polgármestereknek lényegében sem javadalmazni, sem büntetni nem áll módjukban az alkalmazottjaikat, így nem tudják megfelelően motiválni az önkormányzati tisztviselőket. Ilyés Gyula szerint az új közbeszerzési törvény sem tökéletes. A polgármester jónak ítélte, hogy megnyílt a piac az Európai Unió vállalkozói számára, viszont hátráltató tényezőnek tartja, hogy a pályáztatás ellenőrzését továbbra is központi intézmények végzik, melyek olyan lassan dolgoznak, hogy esetenkét hat hétbe is beletelik, amíg egy kiírás hivatalosan megjelenik az országos honlapon. Az elöljárók szerint a szociális törvénycsomag is inkább a központosítás, semmint a decentralizáció felé mutat, ugyanis tarthatatlanul magas szinten szabta meg a különböző intézményekben ellátott rászorulóknak nyújtandó ellátás színvonalát. Emiatt több, jól működő intézményt – például hajléktalanszállókat – is be kell záratniuk, ugyanis nem tudják az EU-s normákat is meghaladó körülményeket biztosítani. Markó Béla RMDSZ-elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a decentralizáció csak részben valósult meg: egyelőre csak „a dolgok nehezét” osztották le a helyi vezetőkre, a hatásköröket, költségvetést nem. A miniszterelnök-helyettes szerint éppen azért fontos az erős RMDSZ-jelenlét a parlamentben és a kormányban, hogy küzdeni tudjanak a decentralizációért. Az ülés végén az RMDSZ-nek a kormányban tevékenykedő képviselői tájékoztatták a helyhatóságok képviselőit a fejlesztési lehetőségekről, az elöljárók által említett gondokra azonban nem született konkrét megoldási javaslat.
A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.
Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.
176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.
Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.
Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.
Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.