
Fotó: Biró István
Az RMDSZ jelenlegi parlamenti mandátumaihoz képest hárommal több, harminc képviselői és szenátori helyre számít a vasárnapi törvényhozási választáson elért eredményei alapján. Becslések szerint Arad és Brassó visszaszerezheti 2012-ben elveszített képviseletét.
2016. december 13., 14:192016. december 13., 14:19
2016. december 13., 14:272016. december 13., 14:27
Kovács Péter ügyvezető elnök kedden a Krónikának elmondta, a jelenlegi bonyolult mandátumelosztási rendszer miatt csak a szavazatok százszázalékos feldolgozottsága után lehet tiszta képet kapni a mandátumok pontos számáról, márpedig a központi választási iroda (BEC) még nem számolt össze valamennyi szavazatot, a mandátumok újraosztása pedig leghamarabb szerdán kezdődik el.
Ez utóbbi folyamat során egyébként egy alakulat esetében a Iași megyében szerzett húszszázaléknyi többletszavazat képes akár a Temes megyei mandátumszerzést is befolyásolni, ugyanakkor az sem mindegy, hogy egy politikai alakulat hányadik helyet foglalja el bizonyos megyében, és a rangsorban előtte lévő párt megkapta-e az összes mandátumát.
Mindent összevetve a szövetség azt valószínűsíti, hogy a jelenlegi 18 képviselői helyhez képest 21 mandátumot szerez az alsóházban, szenátorainak száma pedig várhatóan kilenc marad. Bár azt is nehéz megjósolni, hogy a többletmandátumok melyik megyéből származnak, Kovács Pétertől megtudtuk: nagy esély mutatkozik a 2012-es parlamenti választáson elveszített Arad és Brassó megyei képviselői hely visszaszerzésére.
Aradot különösen az „predesztinálja\" erre, hogy a megyében a harmadik helyen végzett az RMDSZ a pártok rangsorában, megszerezve a szavazatok nyolc százalékát (ez mintegy 11 ezer voksot jelent), ami az elmúlt tizenkét évben a legjobb arány. Különben a területi szervezetek közül többen is abban bíznak, hogy oda kerülnek majd a plusz mandátumok, Udvarhelyszék például a második, Kovászna megyében a negyedik képviselői hely megszerzésében reménykedik az RMDSZ-szervezet.
A területi szervezetek teljesítményére vonatkozó kérdésünkre Kovács Péter a Hargita és Bihar megyei RMDSZ választási eredményét emelte ki pozitív példaként – a székelyföldi megyében az RMDSZ besöpörte az összes szavazat 85 százalékát, jelöltlistánként mintegy százezer voksot, míg a partiumi megyében harmadik helyen végzett a magyar alakulat, megszerezve a szavazatok 23 százalékát. Az ügyvezető elnök szerint a vártnál gyengébben szerepelt a szövetség Temes megyében (3,9 százalék), ahol nem is a négy évvel ezelőtti parlamenti, hanem az idei önkormányzati választási eredményhez képest voltak nagyobbak az elvárások. A politikus szerint jól teljesítettek azok a vidékek, települések is, ahol erősebb szervezettel rendelkezik a Magyar Polgári Párt (MPP), az MPP-s polgármester irányította településeken átlagos vagy azon felüli volt a szavazók mozgósítása.
Az RMDSZ kampányfőnökeként Kovács többek között annak tulajdonítja az RMDSZ jó választási eredményét, hogy szerinte a szövetség a kampány során hitelesen továbbította Erdély-központú üzenetét, és sikerült meggyőznie a választókat arról: olyan embereket küld Bukarestbe, akik képesek kiállni a magyar közösség érdekeiért.
„Segített a jelenlegi politikai helyzetben legátfogóbb, az MPP-vel kötött összefogás, mit ahogy az is, hogy az EMNP független jelöltek támogatásával sem vett részt a választáson. Emellett beérett az RMDSZ tavalyi kongresszusán meghirdetett újratervezés, amelynek során azt mondtuk, hogy a távlati célokon nem változtatva kell megújítani a szövetség struktúráját és programját. Ez az újítás pedig a politikusainkra, a jelöltjeinkre is kiterjedt, kezdve az idei önkormányzati választásoktól a mostani törvényhozási megmérettetésig\" – jelentette ki az ügyvezető elnök. Kovács Péter hozzátette: sokat nyomott a latban a magyarországi támogatás, éspedig az, hogy a Fidesz-KDNP a legmagasabb szintről az RMDSZ mellé állt a kampány során.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
szóljon hozzá!