Korszerűsítenék a közvilágítást több településen: költséghatékony világítótestekre pályázhatnak az önkormányzatok

A Környezetvédelmi Alap programja azt az állandó nyomást csökkentené, amelyet az energiafogyasztás gyakorol a környezetre. Meggyőződésem, hogy a helyi hatóságok kellő érdeklődést és nyitottságot tanúsítanak a környezetvédelmi beruházások finanszírozási programjai iránt” – jelentette ki a pályázat meghirdetése után Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter.

A hagyományos égőket LED-re cserélnék

Bölönben és Bölönpatakon jelenleg hagyományos és korszerű villanykörték biztosítják a közvilágítást. „Most a teljes rendszert kicserélnénk, mert a meglévő régi és elavult” – számolt be a polgármesteri hivatal tervéről Sikó Imre községgazda. Balavásáron is nagyon várták a környezetvédelmi minisztérium új kiírását. A község két nagyobb településén, Balavásáron és Kenden már három éve környezetbarát égők világítanak, az önkormányzat kormánytámogatást nyert Egrestő és Szentdemeter közvilágításának korszerűsítésére, a napokban pedig további két falu számára pályáznak.

Kisebb fogyasztás, nagyobb fény

Általában pozitív tapasztalatokról számoltak be azon települések lakói és vezetői, ahol az önkormányzat már korábban korszerűsítette a közvilágítást. A Kolozs megyei Kalotaszentkirályon már öt-hat évvel ezelőtt önerőből cserélték ki a villanyégőket. Akárcsak a Fehér megyei Székelykocsárdon, a Bihar megyei Mezőtelegden, a Hargita megyei Balánbányán vagy a Maros megyei Ákosfalván, ahol szintén az elmúlt években álltak át – részlegesen vagy teljesen – az új rendszerre. Mind az öt település elöljárója úgy véli, egyértelműen jó döntés volt LED-es égőket vásárolni.

– fogalmazott lapunknak a kalotaszegi község polgármestere, Póka András György. Az Egyeskő alatti kisvárosban, Balánbányán csak részben sikerült megoldani az égők cseréjét, de még így is Orbán Loránd Levente alpolgármester szerint sokkal kevesebbet fizetnek a villanyáramért. Hozzátette, három esztendővel ezelőtt saját forrásból fejlesztettek, de mivel a település utcahálózata nagy, és a költségvetés szűkös, nem sikerült mindenütt áttérni a LED-es világításra.

Mezőtelegdi kollégája,

Ahol csak a pénzmegtakarítást látták az égőtestek cseréjében, és alacsonyabb teljesítményű villanykörtéket vásároltak, a lakók nem feltétlenül örülnek a LED-es világításnak. Például a Marosvásárhely melletti Maroskeresztúron, illetve Nyárádtőn az új közvilágítás sokkal gyengébb fényt eredményezett, mint a hagyományos. A helyiek azt is szóvá tették, hogy Keresztúr főútján, ahol nagy diófák szegélyezik az úttestet, a lombozat szinte teljesen eltakarja a lámpákat.

Közvilágítási rendszerek korszerűsítése

Egyébként a Környezetvédelmi Alap programja keretében tavaly is pályázhattak az önkormányzatok. „A most rajtoló program elsősorban abban különbözik az előzőtől, hogy bővült a támogatásra jogosultak köre, és megduplázódott a maximálisan elnyerhető támogatás értéke.

Továbbá pontosítottuk az útmutatóban, hogy ez a program bővítést nem finanszíroz, csak és kizárólag a közvilágítási rendszerek korszerűsítését, illetve a meglévő világítási rendszerek kiépítését támogatja” – szögezte le lapunknak Fülöp Loránd, a környezetvédelmi hatóság vezetője.

Erdély-szerte számos olyan falu van, amelynek utcái gyakorlatilag ország- vagy megyei út mentén találhatóak. Balavásár polgármestere, Varga Adorján abszurdnak tartja, hogy az önkormányzat ezekben az utcákban nem pályázhat támogatásra, ugyanis az oszlopok telekkönyvileg nem hozzá tartoznak. Felvetésünkre Fülöp Loránd pontosítani kívánt; mint mondta, a program útmutatójában nincs semmiféle korlátozás erre vonatkozóan. „A 2006/230-as törvény értelmében a közvilágítási rendszert a közigazgatási egység, azaz a város vagy a község irányítja. A villanyoszlopok lehetnek az áramszolgáltató tulajdonában, mint ahogyan a rendszer maga az üzemeltető birtokában vagy adminisztrálásában” – mutatott rá.