Ablonczy Balázs számára nagy élmény volt néhány bukaresti történész nyitottsága Fotó: Youtube
Bár vannak olyan román kollégák, akik nyitottak a Trianonnal kapcsolatos magyar érzelmek megértése iránt, a hivatalos közeledésre jelenleg nem lát sok esélyt Ablonczy Balázs történész, a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programja keretében működő Trianon 100 kutatócsoport vezetője. A szakértő a Krónikának adott interjúban elmondta, az ilyen közeledések elsősorban a politikumon múlnak, és ha a politika is úgy akarja, elkezdődhet. A Trianon ügyében a magyar köztudatban élő mítoszok kapcsán a történész úgy véli: azok népszerűsége annak tudható be, hogy az egytényezős magyarázatok mindig nagyon jól használhatók identitáspolitikai küzdelmekben.
2020. június 01., 08:252020. június 01., 08:25
– Immár negyedik éve működik a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programja keretében a Trianon 100 kutatócsoport, amely a száz évvel ezelőtt aláírt békeszerződés politikai, társadalmi, gazdasági jellemzőit, előzményeit és következményeit elemzi. Hogyan értékeli a testület eddigi tevékenységét, eredményét?
– Nyilván mindig lehet jobban csinálni, és én magam is érzem, hol voltunk lanyhábbak: jobban rá kellett volna feküdni az idegen nyelvű publikációkra. Ebből most is bőven van, csak azoknak sokkal hosszabb az átfutásuk, és kevesebb energia jutott volna a magyar nyelvű megjelenésekre.
– Van-e olyan, a csoport tagjai által elért kutatási eredmény, amelyet kiemelkedőnek, akár korszakosnak nevezne?
– Révész Tamásnak a magyar állam 1918–1919-es katonapolitikájáról írott monográfiája biztosan ilyen. Bódy Zsombor vagy Tomka Béla írásai a közellátás vagy a gazdasági talpra állás témakörében ilyen jelentőségűek. És nyilván fontos a magyarul még meg nem jelent diplomáciai dokumentumok kiadása, és szerintem ilyen lesz Romsics Gergely monográfiája a magyar külpolitikai gondolkodásról.
– Milyen érdeklődés övezi a szakmában a csoport tevékenységét? Gondolok itt elsősorban a nemzetközi – és nem utódállami – történészekre?
– Járjuk a konferenciákat, vannak nemzetközi kapcsolataink, a hátteremből adódóan nekem nyilván a frankofón világban: épp áprilisban lett volna egy konferenciánk a Sorbonne-on, ez a járvány miatt elmaradt, de novemberben talán pótolni lehet. Ahogy az általunk szervezett júniusi, nagy, háromnapos konferencia is őszre tolódik. Kollégáim és én is jelen vagyunk a nagy nemzetközi, Kelet- és Közép-Európával foglalkozó konferenciákon (ASEEES, BASEES). A környező országok nyilván más eset, de megjártuk Ljubljanát, Bukarestet, Kolozsvárt, a szlovák–magyar vegyes bizottságot, és vannak kimondottan jó személyi kapcsolataink, ebből születő rendezvények és publikációk. De ez alapvetően személyi alapú, nem intézményi.
– Hogyan reagált a szakmán kívüli, „laikus” közvélemény? Így a diktátum századik évfordulóján nőtt a nagyközönség érdeklődése a téma iránt?
– Érzékelhetően nőtt. A járvány ezt megakasztotta, de ha csak a honlapunk látogatottságát, a nekünk érkező visszajelzéseket és a Facebook-kommentek hevületét, illetve a logónk illetéktelen használata miatt írott levelek számát nézem, egyértelmű az érdeklődés.
– A csoport – és többek között személyesen ön is – sokat tett azért, hogy publikációiban, kutatásai során megpróbálja eloszlatni a Trianonnal kapcsolatos legendákat, téveszméket. Hogyan látja, mennyire sikeresek ezek az erőfeszítések? Sikerült legalább részben bevinni a köztudatba az objektív, fölösleges önviktimizálástól mentes megközelítést? Mennyire hajlandó elfogadni a magyar nagyközönség, hogy egyrészt a korabeli magyar elit sem teljesen bűntelen, másrészt a közkedvelt mítoszok ellenére nem igazán lehetett volna megakadályozni az országcsonkítást? Mekkora az ellenszél?
– Akinek szilárd meggyőződése van ilyen témában, az nyilván nehezen fogad el bármi újat. És az egytényezős magyarázatok mindig nagyon jól használhatók identitáspolitikai küzdelmekben. De nem akarok pesszimistának tűnni:
– Miért van szükség egyáltalán a száz évvel ezelőtti történések mitologizálására?
– Mert így lesz egy nagyon bonyolult nemzetközi jogi és belpolitikai eseménysor felfogható a nagyközönség számára.
– Ha már centenárium: nem lehet szó nélkül elmenni az utódállamok – elsősorban Románia – Trianonnal, illetve magával a Trianon 100 kutatócsoporttal kapcsolatos reakciói mellett. Ioan Aurel Pop, a Román Akadémia amúgy történész elnöke már három éve kirohanást intézett a csoport ellen, a magyar kormány Románia-ellenes szervének próbálva beállítani. Hogyan sikerült ennek ellenére együttműködni a román szakmával? Van legalább a fiatal román történészgeneráció soraiban olyan, aki hajlandó túllépni a román nemzeti mitológián, és legalább elfogadni, hogy ez a kérdés magyar szempontból semmilyen pozitívumot nem hordoz?
– Nem is kell annyira fiatalokat keresni. Nekem nagy élmény volt néhány bukaresti kolléga nyitottsága: neveket nem mondanék, mert nem biztos, hogy akarnák. Pop elnök úr véleményét nem kommentálom. De az egész ügyet nem habosítanám: nem mondom, hogy nem ütött meg, de úgy tűnik, az ilyesfajta hangulatkeltés immár a mesterségünk része.
– Lát lehetőséget arra, hogy a közeljövőben valamilyen közeledés legyen a kérdés magyar és román megközelítése között? Főleg annak fényében, hogy Romániában hivatalos ünnepnappá nyilvánították június 4-ét.
– Nem tudok nagyon sok vidámat mondani: nem nagyon látom a lehetőséget a közeledésre.
– Van-e még olyan aspektusa Trianonnak, amit nem vizsgáltak eléggé vagy egyáltalán? Mik a további tervek?
– A kutatócsoportnak van egy éve még, jönnek még kötetek, így remélhetőleg Szűts István Gergellyel íródó könyvünk a menekültekről, okmányközlések, tanulmánykötetek, angol nyelvű kötet a földrajztudomány és Trianon viszonyáról. Engem személy szerint nagyon megfogott a magyarországi Erdély-kép kiépítésének történetisége, az egyháztörténeti vonatkozások, illetve a Monarchia kulturális örökségének felosztása, az arról való gondolkodás. És a menekültek témája úgyszólván kimeríthetetlen.
Ablonczy Balázs
Történész, Budapesten született 1974. június 26-án. Kutatási területe a két világháború közötti Magyarország története. PhD-fokozatát 2004-ben szerezte, Teleki Pál a két világháború között (1921–1938) témában. 2002-től 2007-ig a Teleki László Intézet Közép-Európai Tanulmányok Intézetének munkatársa, 2004-től tudományos főmunkatársa volt. 2002 és 2006 között a Pro Minoritate, 2006-tól a Kommentár című folyóirat főszerkesztője. 2007-ben rövid ideig a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága munkatársa Szentendrén, majd a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa. 2008 óta az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa. 2011. március 1-jén négy évre a párizsi magyar intézet igazgatójává nevezték ki. A trianoni béke történetét kutató Lendület-csoport 2016-ben jött létre a vezetésével. Az MTA Lendület-pályázatán 2016-ban ötéves támogatást elnyert Trianon 100 Lendület Kutatócsoport Trianon 100 év után: kontextus, lokalitás, régió című pályázata azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a legfrissebb történeti tudást, új tudást teremtve és a meglévőt mozgósítva rávilágítson a trianoni békeszerződés új oldalaira, megvilágítsa a döntés megszületésének egyes, eddig árnyékban hagyott vagy esetleg félreinterpretált oldalait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.
Fél évig tíz százalékos illetménylevonással büntette Paul Finta, Temes megye prefektusa, Paul Finta Diminic Frtzet, Temesvár polgármesterét, miután az illetékes bíróság jogerősen összeférhetetlenséget állapított meg az esetében.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös hőségriasztásokat adott ki hét megyére a rendkívüli hőség miatt. A meteorológusok szerint a hőhullám fokozódik Máramarosban, a Bánságban és a Partiumban.
Kiáll a korrupcióval vádolt Ráduly István Kovászna megyei prefektus mellett az RMDSZ Háromszék területi szervezete – közölte kedden közleményben a székelyföldi szervezet állandó tanácsa.
Az utolsó szakaszba léptek vajdahunyadi kastély teljes körű helyreállítási munkálatai – jelentette be a város önkormányzata.
Gy. Szabó Béla fametszőművész öröksége nem csupán múzeumokban vagy albumok lapjain él tovább. Ferenczy Miklós református lelkipásztor számára ez személyes küldetéssé vált.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!