2010. október 25., 08:222010. október 25., 08:22
A Benkő Levente történész, újságíró, lapunk munkatársa által összeállított Gloria Victis! dokumentumanyag alapján az előadók, Hoffmann István és Szabó Miklós felolvasták azt az 58 erdővidéki volt politikai elitéltek nevét és adatait, akik összesen 383 év börtönt kaptak. „Ekkora árat fizettek az erdővidékiek az 1950–1960-as években csak azért, mert másként gondolkodtak, másként képzelték el a világot, és mert a magyar és egyetemes történelem egyik legfelemelőbb pillanatában, 1956-ban szívük együtt dobbant a szabadságra vágyakozókéval” – írta Benkő Levente.
Nagy István polgármester beszédében kifejtette: „A szabadságot nem adják, nem kapják, nem örökölhető. A szabadság megszerzése, birtoklása áldozatot, áldozatokat követel egyéntől és közösségtől egyaránt”. A kopjafa leleplezése után Kiss Alpár unitárius lelkész mondott áldást, majd a ma élő ’56-osok Kósa Bálint művész, egykori ’56-os által készített emléklapot vettek át.
„Az alattomos megfigyelés, a titkos megfélemlítés mai napig eszköze a hatalomnak, melyet annak a célnak az érdekében vet be újra és újra, hogy a székelység vezetőit ellehetetlenítsék, elbátortalanítsák” – fogalmazott Antal Árpád polgármester a sepsiszentgyörgyi megemlékezésen. A részvevők megkoszorúzták Szalai Attila ’56-os mártír emléktábláját, majd a városháza homlokzatán található Gloria Victis feliratú emléktáblát, de az Erzsébet parkban, a kommunizmus áldozatainak emlékére állított kopjafánál és a Kónya Ádám Művelődési Ház udvarán található ’56-os emlékműnél is koszorút helyeztek el.
Antal hangsúlyozta, a Kárpát-medence magyarjai Trianon óta először hatalmas lehetőséget kaptak arra, hogy visszakapják, amit elődeiktől jogtalanul elvettek, a magyar állampolgárságot. Sógor Csaba EP-képviselő a magyar összefogás fontosságát hangsúlyozta. „Miért van az, hogy mi magyarok csak sorsfordító történelmi pillanatokban vagyunk képesek összefogni? Csupán ilyenkor tudjuk felismerni azt, hogy egymásra vagyunk utalva, hogy nincs rajtunk kívül senki, aki elvégezze a hétköznapi munkát, aki megdolgozza a földet, vagy aki kivívja az autonómiát” – mondta az RMDSZ-es politikus, aki szerint problémáinkra „nekünk helyben, egyéni döntéseink által kellene megoldást találni”.
| Rendhagyó, élő történelemórát tartottak pénteken a csíkszeredai Kós Károly Építészeti Szakközépiskolában. A tanfelügyelőség kezdeményezésére 52 év távlatából Orbán Péter volt politikai fogoly mesélt az 1956-os forradalom utáni romániai eseményekről, meghurcoltatásáról, illetve a börtönben eltöltött évekről a 9. osztályos gyerekeknek. „A tantervben nem szerepel az 1956-os forradalom, csak érintőlegesen, néhány mondatban hallhatnak erről a diákok” – részletezte a kezdeményezés fontosságát Molnár Levente történelemtanár. Orbán Péter arról mesélt, hogyan került bele édesapjával és testvérével együtt egy kommunizmusellenes szervezetbe, amely egész Erdélyt behálózta, és amellyel meg akarták buktatni a diktatúrát. „1957-ben több mint kétszázunkat tartóztattak le, mert a szervezethez tartoztunk” – idézte fel. Kiderült, többüket halálra ítélték, másokat életfogytiglani börtönbüntetésre, őt pedig 25 évi fogságra. A 9. osztályos tanulók főként arra voltak kíváncsiak, hogyan történt egy-egy letartóztatás, házkutatás, vagy milyenek voltak a börtönök. „Amikor betettek egy cellába, sötét volt, nem láttam semmit, de ismerős köhögést hallottam: édesapámé volt” – hangzott a válasz. Ferencz S. Alpár Hargita megyei főtanfelügyelő szerint az élő történelemóra a leghatékonyabb módszer a múlt megismerésére, hisz a legjobban saját környezetében ismerhető meg egy-egy esemény. Forró Gyöngyvér |
Az ’56-os forradalom jó ürügy volt a román kommunista hatalom számára, hogy befejezze mindazokat a kegyetlenségeket, amelyeket az erdélyi magyar értelmiségen ’45-ben nem sikerült végrehajtania – mondta a Brassóban rendezett megemlékezésen Toró Tamás, az EMNT brassói elnöke. Az ünnepségen Lay Imre, az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségének (EMISZ) egykori titkára beszélt a forradalom erdélyi és helyi vonatkozásairól. (Az EMISZ ‘56-ban alakult Brassóban ifjú diákokból és munkás fiatalokból, a Szekuritáté 1959-ben felszámolta). Az előadások után a közönség Pongrátz Gergely, a Corvin köz főparancsnoka által készített dokumentumfilmet tekinthette meg, majd megnyitották A kommunizmus és intolerancia áldozatai című tárlatot.
Magyarország elsőként lázadt fel az elnyomó kommunista rezsim ellen, és magával húzta egész Európát – mutatott rá Fleisz János történészprofeszszor, nagyváradi RMDSZ-es tanácsos a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának belső udvarán tartott megemlékezésen. Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei ügyvezető alelnöke a pesti srácok hősiességéről beszélt. Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke a megtisztulás és az emlékezés fontosságát emelte ki.
Tőkés élesen bírálta az RMDSZ-t is: „A megalkuvás árnyéka vetül ezekre az ünnepekre, mert akik kilószámra gyártják a kokárdákat március 15-e előtt, elmennek a Kempinskibe koccintani, és fogadják a hazugság őszödi bajnokát” – vagyis Gyurcsány Ferenc volt magyar miniszterelnököt, aki akkor épp tisztségben volt. Kijelentette: véget kell vetni a kettős játéknak, a mindennapokban kell a közéletnek megtisztulnia, és mindenkinek színt vallania: „kivel tart, Gyurcsánnyal vagy Krisztussal? Orbánnal vagy Pilátussal?” Ezt követően a résztvevők elhelyezték koszorúikat az emléktábla alatt, majd gyertyával kezükben énekelték el a Himnuszt.
Kolozsváron az EMNT megyei szervezete tartott megemlékező ünnepséget, ahol Asztalos István, Varga Lajos és Pállukács Hajnal tartott előadást. A Kolozs Megyei Magyar Diáktanács (KMDT) szervezésében este a Mátyás-ház előtt tartottak gyertyás megemlékezést, majd a Házsongárdi temetőbe, Dsida Jenő sírjához vonultak a diákok. Csíkszeredában vándorkiállítás nyílt Forradalom és szabadságharc címmel. Az emlékezők koszorúzáson vettek részt az 1956-os kopjafánál és a Gloria Victis-emlékműnél is. Az ’56-os forradalomról a székelyudvarhelyi önkormányzat is megemlékezett, a volt politikai foglyok Barátok temploma melletti emlékművét koszorúzták meg, majd este a budapesti Posta Imre tényfeltáró író, pszichológus tartott előadást. Az ünnepi rendezvény fáklyás felvonulással folytatódott.
Erdélyi közéleti személyiségek is szerepelnek az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából kitüntetettek között. Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét (polgári tagozata) vehette át Budapesten. Az egyházi elöljáró a gyulafehérvári székesegyház restaurálásában, a magyar nemzeti közösség megtartásában, a hitélet elmélyítésében szerzett kimagasló érdemeiért kapta a kitüntetést. Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozója a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét kapta a gyermekek és a fiatalok védelme érdekében végzett példaértékű keresztényi közösségszervező, nevelő, humanitárius tevékenysége elismeréseként.
„Az elmúlt nyolc évben nem fogadtam el semmiféle kitüntetést, mert erdélyi magyarként úgy éreztem, ezt kell tennem. Most viszont örömmel fogadom el, megtiszteltetésnek érzem, és hálásan megköszönöm” – mondta Csaba testvér. Ugyanebben a kitüntetésben részesült Péntek János, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem professzora, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke a magyar nyelv ápolása és kutatása érdekében végzett munkássága elismeréseként. Kolozsváron a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét vehette át Boros Zoltán újságíró, a Román Televízió magyar adásának volt főszerkesztője; Bura László szatmárnémeti egyetemi tanár, nyelvtörténész, illetve post mortem Tóró Tibor atomfizikus, míg Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke Csíkszeredában vette át a díjat. A Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztje kitüntetésben részesült Rus Fodor Dóra, a tordai Jósika Miklós Gimnázium igazgatója, míg Kusztos Endre festő- és grafikusművész a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést kapta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Köbméterenként átlagosan 280 lejért értékesített tűzifát a lakosságnak a Romsilva 2026 első kilenc hónapjában, ám a tényleges árak fafajtánként és térségenként jelentősen eltérnek.
Két új, különböző nehézségű hegyi túraútvonalat avatnak fel október végén Jósikafalva (Beliș) térségében. A 21, illetve 7–8 kilométeres körtúrák a környék legszebb kilátópontjait és a víztározó partvidékét érintik.
A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
Három cégcsoport pályázik Erdély látványossága, a fogarasi vár újabb felújítási munkálatainak elvégzésére.
A bukaresti kormány pénteki határozatával felmentette tisztségéből Buzás-Fekete Mária Kolozs megyei alprefektust – közölte a kabinet.
Megkezdődnek a külhoni magyar gyermekek és fiatalok nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásainak, továbbá a hallgatói támogatások kifizetései – közölte a budapesti Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium.
Minősített emberölés miatt vádat emeltek egy 52 éves, jelenleg előzetes letartóztatásban lévő férfi ellen, aki a vád szerint halálra késelt egy 22 éves fiatalt egy Málnás közelében lévő erdőben – közölte a Kovászna megyei ügyészség.
A magyar kormány 110 millió forintos támogatással járul hozzá a szilágycsehi református templom helyreállításához – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a szilágysági városban tett látogatásán.
Hazatérhetnek a csíkszeredai kórházban júliusban született négyes ikrek: a három kislányt és egy kisfiút a jövő hét elején engedik haza a brassói szülészetről.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztert és küldöttségét látta vendégül csütörtök este a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) a nagyváradi Reflex Központban – közölte a KREK.
Látogatottsági adatok