
Vidám hangulat a július 26-ai tusnádfürdői pódiumbeszélgetésen
Fotó: Beliczay László
Konszenzus, közös fellépés, a jövő évi választások, a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés, az autonómiatervezetek – többek között ezekről a témákról egyeztetnek pénteken Kolozsváron az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek képviselői, akik Tusványoson megállapodtak abban, hogy szeptember végéig cselekvési tervet dolgoznak ki a következő két év operatív együttműködéséről. A pénteki egyeztetésről, várakozásaikról kérdeztük a tusnádfürdői találkozón részt vett politikusokat.
2019. szeptember 26., 15:172019. szeptember 26., 15:17
2019. szeptember 26., 15:432019. szeptember 26., 15:43
A cselekvés összehangolásáról egyeztetnek az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek képviselői pénteken Kolozsváron, miután a nyáron, a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében megállapodtak arról, hogy szeptember végéig tervet dolgoznak ki a következő két év operatív együttműködéséről.
Mint elhangzott, a cselekvés összehangolásáról egy nappal korábban egyeztek meg a pártok és szervezetek képviselői. Szili Katalin elmondta: a felek abban is megegyeztek, hogy támogatják a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést, támogatják Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek a nemzeti kisebbségekről szóló és a román államfőnek átnyújtott megállapodástervezetét, és kiállnak Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő kezdeményezése mellett, amely a román–magyar megbékélést szorgalmazó nyilatkozat megfogalmazását és elfogadását tűzi ki célul.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), valamint a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselői Tusványos óta nem találkoztak, most, a pénteki autonómia-kerekasztal keretében készülnek egyeztetni a prioritásokról, tervekről.
„Az EMNT és az SZNT egy korábbi közös küldöttgyűlésén már felkérte mindhárom pártot, hogy egyeztessenek, és nyújtsák be a személyi elvű autonómia tervezetét ismételten a parlamentbe. Jó lenne elővenni ezt a tervezetet, az időközben összegyűlt módosításokat bevezetni, és benyújtani” – fogalmazott a Krónika megkeresésére Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke. Hozzátette:
„A nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés, a jövő esztendei önkormányzati választások és a Marosvásárhely jövőjére vonatkozó stratégia kell hogy legyen az erdélyi magyar pártok és szervezetek közös cselekvési tervének prioritása” – sorolta eközben Izsák Balázs, az SZNT elnöke. Mint rámutatott, a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés tökéletesen beilleszthető a közös cselekvési tervbe, hiszen ennek mentén kialakult egy konszenzus, ezt nem lehet halogatni, május 20-ig kell az aláírásokat összegyűjteni. Hozzátette, hatéves jogi küzdelem után nyerték meg a pert, és nyílt meg a kapu egy újabb küzdőtérre, most szükség van az erdélyi magyar pártok, szervezetek támogatására, az állampolgárok bizalmára. Izsák Balázs szerint különben nem lehet általánosan megfogalmazni az erdélyi magyarság ügyét, hiszen minden közösség településekhez – városokhoz, falvakhoz – kötődik, és ezek között különösen fontos Marosvásárhely.
– szögezte le az SZNT elnöke.
„Az elvi álláspontokon túl, melyek nagyon fontosak és megalapozzák a közös platformot, az Erdélyi Magyar Néppárt folyamatosan a közös cselekvés kidolgozását szorgalmazza” – mondta lapunknak Toró T. Tibor, az EMNP ügyvezető alelnöke, leszögezve, hogy a közös cselekvés a bizalom helyreállításának az útja. „Az olyan kérdésekben, melyekben egyetértünk, közösen kell fellépnünk, akár a munkamegosztás jegyében” – fogalmazta meg. Szerinte például
„Remélem, a pénteki megbeszélésen jutunk egyről a kettőre, mert eddig ez nem sikerült, csak elvi kérdésekben egyeztünk meg, amikor konkrét cselekvésről volt szó, hogy menjünk együtt tüntetni, vegyünk részt együtt a székely szabadság napján, vagy hogy ugyanazt mondjuk a Székelyföld területi autonómiájáról, nem sikerült előrelépni. A közös fellépéseket nem szabad megspórolni, erre nincs alternatíva, mert a saját kezdeményezéseinket hiteltelenítjük, ha például a nemzetközi fórumokon nem ugyanazt mondjuk” – összegezte Toró T. Tibor.
„Szili Katalin és a magyar kormány érdeme, hogy a romániai magyar közéleti és politikai szereplőket egy asztalhoz le tudják ültetni, hiszen az egyeztetések eddig nehézkesen zajlottak, például az SZNT és az RMDSZ nem tudott megegyezni az autonómiatervezet ügyében” – válaszolta röviden a Krónika kérdésére Kulcsár-Terza József. Az MPP politikusa ezen túl mindössze annyit jegyzett meg, hogy abban bízik, eredményes lesz a munka, a résztvevők nem a pártérdekeket, hanem az erdélyi magyarság, a székelyek érdekeit helyezik előtérbe.
„A legfontosabb, hogy a célok köré konszenzust tudjunk kialakítani, nem egy cselekvési tervről beszélünk, hanem a cselekvési tervek összehangolásáról, és ez hosszabb időt igényel” – fogalmazott polgári párti kollégájánál is rövidebben érdeklődésünkre Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
szóljon hozzá!