Könnyebbé válhat a beiskolázás

Az eddigi adatok alapján előreláthatóan nem ismétlődhet meg a tavalyi jelenség, amikor a meghirdetett helyek száma meghaladta a sikeresen vizsgázó tanulók számát.

Javuló beiratkozási arányra számít János Szabolcs, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem rektora is. Túljelentkezést azonban csak reklámgrafika szakon jósol, amely már az elmúlt években is nagy népszerűségnek örvendett a Körös-parti városban. A magyar egyetemen amúgy az idén 14 szakot indítanak, és öszszesen 219 tandíjmentes helyet tudnak biztosítani. A rektor szerint a sikeresen érettségizők számának növekedése nem feltétlenül jelent magasabb felkészültségi színvonalat, de ahogy fogalmazott, „a remény hal meg utoljára\", így bízik abban, hogy az egyetemre jelentkező hallgatók tudása is tükrözni fogja a javuló tendenciát.

Sapientia: nem számítanak meglepetésekre

Nem aggódik az idei felvételire a jelentkezők számáért Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári dékánja sem. Lapunk megkeresésére elmondta, bár az érettségi eredmények jobbak, mint az elmúlt években, és enyhén növekedett a sikeresen érettségizők száma is, elszomorító, hogy Hargita és Kovászna megye változatlanul sereghajtónak számít, tehát valószínű, sok magyar fiatalnak meg kell ismételnie a vizsgát.

„Már az elmúlt két évben gyengék voltak az érettségi eredmények, ennek ellenére a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen sikerült tartani a kétezres beiskolázási számot, idén már pluszvonzerőt jelent, hogy megszerezték a végleges akkreditációt, több mesterképzést és a tanárképző központot is akkreditálták\" – mutatott rá. Tonk elmondta, feltűnhet, hogy egyre kevesebben érettségiznek, ám az egyetemen nagyvonalakban állandó a diáklétszám. Erre a dékán szerint az a magyarázat, hogy az előző évekről elmaradottak is jelentkeznek, másrészt általános jelenséggé vált a romániai magyar felsőoktatásban, hogy a második, illetve a harmadik diplomát is megszerzik a fiatalok.

„Gyakorlatilag az érettségi miatt keletkezett veszteség kompenzálódik azzal, hogy a már egyetemen levő vagy már egyetemet végzett fiatalok beiratkoznak egy újabb szakra, így egyensúlyban maradnak a helyek\" – mondta Tonk Márton. A dékán szerint a Sapientia kolozsvári karán sok az olyan diák, aki második vagy harmadik alkalommal diplomázik. Főként a jogon, a nemzetközi tanulmányok, a film és környezettudományi karok népszerűek, ezekkel egészítik ki már meglevő tanulmányaikat, vagy ráerősítenek, hogy ütőképesebbek legyenek a munkaerőpiacon.

Az oktatási szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet, általános társadalmi jelenség, hogy a fiatalok munkavállalása néhány évvel kitolódott éppen azért, mert hosszabb ideig tart az alap- és a mesterképzés, mint a korábbi években. „A késői érést támasztja alá az is, hogy az első egyetem két-három szemesztere után szakot váltanak, vagy a felvételin két-három szakra jelentkeznek, párhuzamosan elkezdik mindegyiket, majd azt az egyet folytatják, mely leginkább megfelel az elvárásaiknak. A Sapientiáról hamar elmennek azok, akik a könnyebb utat választanák, mert sem a kötelező óralátogatásból, sem a minőségi elvárásokból nem engedünk, csak azért hogy megtartsuk a diákot\" – szögezte le Tonk Márton.

Alkalmazkodó diákok

Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese szerint az érettségizők jobb teljesítménye elsősorban annak tudható be, hogy a vizsga feltételeinek a szigorítása után a pedagógusok és a diákok is alkalmazkodni tudtak a megváltozott körülményekhez. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) pedagógusa a Krónikának elmondta, a jobb vizsgaeredményekben az is szerepet játszott, hogy az RMDSZ főtitkársága a tanfelügyelőségekkel karöltve az utóbbi két hétben kampányt folytatott annak érdekében, hogy oldottabb hangulatban készülhessenek a végzős gimnazisták a megmérettetésre. Mint részletezte: igyekeztek elhitetni velük, hogy megbíznak bennük, illetve a szülőket igyekeztek meggyőzni arról, hogy ne bizonytalanítsák el az amúgy is nehéz feladat előtt álló gyerekeiket.

Az oktatási szakértő ugyanakkor elmondta: az egyetemi felvételiken az érettségi, ha nem is kizárólagos, de továbbra is fontos kritérium marad. Mint részletezte, ezért fontos a felsőoktatási intézmények számára, hogy az érettségi erős, komoly próbatétel legyen. Hozzáfűzte, az idei jobb érettségi eredmények ugyanakkor megkönnyítik az egyetemek dolgát, hiszen a demográfiai csökkenés és a korábbi évek gyengébb érettségi eredményei folyamatosan nehezítik a beiskolázásokat.

Jelentős kárt okoznak a bukottak

Legalább egymilliárd eurós kárt okoztak az államnak a sikertelen érettségizők – derül ki a Ziarul Financiar napilap által tegnap közölt elemzésből.  A gazdasági szaklap rámutatott: a felkészítő pedagógusokat és az oktatási segédanyagokat is az államkaszszából finanszírozzák, ugyanakkor a munkanélküli-támogatást is a büdzséből kell majd biztosítani azok számára, akiknek nem sikerült levizsgázni, és munkát sem találtak. Mivel a beiratkozási díjakból is a vártnál kisebb összeg fog begyűlni, a költségvetés újabb hiányt fog szenvedni – mutatott rá elemzésében a napilap.

A Ziarul Financiar megjegyzi továbbá, a kormány évente több mint 2 milliárd eurót fordít az oktatás minőségének a javítására, ennek ellenére az elmúlt évben 300 ezer, idén 80 diák bukott meg az érettségi vizsgán. Az elmúlt 20 év távlatában egyébként 2005-ben regisztrálták a legjobb érettségi eredményeket: akkor a diákok 84 százaléka érte el az oklevelet érő 6-os fölötti átlagot.

Több mint háromszáz diákot zártak ki a vizsgákról

Az oktatási tárca bejelentette, a pénteken zárult érettségiről 318 vizsgázót zártak ki az írásbeli vizsgákról, és összesen 15 csalási ügyről készült jegyzőkönyv. Remus Pricopie miniszter elmondta továbbá, a rendőrség hat esetben avatkozott közbe, ebből négy alkalommal a tanfelügyelőséget is értesítették. A miniszter úgy tudja, a vizsgákon felügyelő 20 ezer pedagógus mindössze 0,16 százaléka vett részt a csalásokban. Pricopie azt kérte a megyei tanfelügyelőségektől, hogy mentsék fel tisztségükből azokat a tanárokat, akik részt vettek a csalásokban.

Amint arrók beszámoltunk, a bukaresti Dimitrie Bolintineanu-iskola igazgatónőjét befolyással való üzérkedés miatt előzetes letartóztatásba helyezték. A hatóságok szerint az igazgatónő – akit azóta leváltottak – megígérte a diákoknak, hogy pénzért cserébe „elnéző\" felügyelőtanárokat fog biztosítani az osztálytermekben. A vádhatóság pénteki közlése szerint mintegy 250 diák tartózkodott azokban a tantermekben, ahol a felügyelőknél indokolatlan pénzösszegeket találtak. Ezeket például cigarettásdobozokban vették át a pedagógusok, az egyik tanárnő például a melltartójába rejtette a kenőpénzt a média szerint.

A rendőrök pénteken, az utolsó vizsganap végén akarták bekísérni a rendőrségre a diákokat autóbuszokkal, de az akció felháborodást váltott ki a szülők körében, akik közül egyesek megpróbálták megakadályozni a járművek behajtását az iskola udvarára. A bukaresti Dimitrie Gusti Gimnázium egyik maturandusa szintén a múlt héten tett feljelentést a fővárosi tanfelügyelőségen, azt állítva: jogtalanul zárták ki a szerdai matematikavizsgáról, továbbá, hogy sikeres előmenetele érdekében lefizette az osztályfőnökét.

Várják az új munkanélkülieket

A végzősök július 29-ig jelentkezhetnek a munkaerő-elhelyező ügynökség helyi kirendeltségeinél. A jogszabály szerint az iskola befejezésétől számítva 60 nap áll a végzős diákok rendelkezésére, hogy kérvényezzék a munkanélküli-segélyt abban az esetben, ha nem folytatják tanulmányaikat, és nem találtak munkát. Szintén július 29-ig várják azok jelentkezését is, akik befejezték az egyetemi tanulmányaikat.

A munkanélküli-segélyt abban az esetben is lehet kérvényezni, ha a diákok már befejezték tanulmányaikat, de érettségi vagy államizsga előtt állnak – olvasható a munkaerő-elhelyező ügynökség közleményében. A támogatás igényléséhez a személyazonossági igazolvány, születési bizonyítvány, orvosi igazolás, valamint az adott tanintézet által kibocsátott igazolás szükséges. Azok a fiatalok, akiknek ősszel sikerül az érettségi vizsgájuk, a vizsga dátumától kezdve 60 napig nyújthatják be a szükséges iratokat. A támogatás értéke 250 lej, az összeget legtöbb fél évig kapják az igénylők. A támogatás iktatása után két hónapig a ingyenes tájékoztatókon, szakmai képzéseken vehetnek részt a segélyezettek, ugyanakkor pályaválasztási tanácsadást is kérhetnek.