Lupescu Radu történész szerint Kolozsvár 700 évvel ezelőtt alapozta meg mai pozícióját
Fotó: Szabó Cs. Tamás/magyarnapok.ro
Lendületet adott a fejlődésének és Erdély első városává emelte Kolozsvárt az 1316. augusztus 19-én kelt királyi kiváltságlevél, mely Lupescu Radu történész szerint egyszerre volt az önkormányzatiság és polgárosodás alapja.
2020. augusztus 19., 17:332020. augusztus 19., 17:33
2020. augusztus 19., 17:352020. augusztus 19., 17:35
Új alapokra helyezte Kolozsvár történelmét 1316. augusztus 19., lendületet adott a település fejlődésének és Erdély első városává emelte, ezt a pozícióját pedig azóta is képes megtartani – hívta fel a figyelmet Lupescu Radu történész a Kolozsvár kiválóságairól tartott előadásán.
Az idei Kolozsvári Magyar Napok (KMN) tegnapi nyitónapján, a Romkertben tartott eseményen
csupán egy visszafogott kiállítással és tudományos konferenciával emlékeztek a kiemelkedő jelentőségű napra. Hozzátette, nagyobb hangsúlyt a Kolozsvári Magyar Napokon fektettek az évfordulóra, de sajnos a román közösséget nem tudták nagy számban elérni. Pedig jó lenne tudatosítani bennük a város történetének fontos stációit – vélte a történész –,
Kolozsvár térsége már a 12. században lakott volt, az ispáni vár tövében váralja típusú település állt, 1241-ben azonban a tatárok ezt is elpusztították. A későbbi város kiváltságairól három fennmaradt oklevél tanúskodik, egy 1336-ból, Károly Róbert király tollából, egy 1353-ból, melyet Nagy Lajos bocsátott ki, és a kolozsmonostori konvent egy, szintén a 14. század közepén született okirata. Az előadótól megtudtuk,
A több mint 700 éves kiváltságlevél szövegéből kiderül, hogy az akkor Európa egyik legjelentősebb uralkodójának számító Károly Róbert magyar királyhoz Benedek kolozsvári kanonok és Tark bíró folyamodott, kérve, hogy erősítse meg a város korábban is létező kiváltságait. Az Anjou-házat képviselő
A sok politikai vita miatt – helyi kiskirályok is profitálni próbáltak a hatalmi viszonyok átrendeződéséből – csak fokozatosan tudott rendet teremteni és békére ösztönözni az országot. „Ehhez pedig támogatókra volt szüksége, különösen Erdélyben, ahol nem volt túl népszerű” – vázolta az akkori viszonyokat Lupescu Radu. A történész szerint Kolozsvár is kivehette a maga részét ezekből a háborúkból, és mindvégig kitarthatott I. Károly mellett, ennek köszönhető, hogy a király annak ellenére erősítette meg a város elődjétől, V. Istvántól kapott kiváltságait, hogy ezekről nem volt bizonyíték.
Az 1316-os okirat öt lényeges kiváltságot tartalmaz, az első az adózásra vonatkozik, és három társadalmi kategóriát különböztet meg: a városban házzal és földdel, illetve csak házzal rendelkező gazdákat, valamint a zselléreket.
mivel a föld az ő tulajdona volt. Emellett háború idején 60 háztartásnak egy fegyverest is ki kellett állítania, bár Kolozsvár lakosságáról nincsenek pontos adatok, a városnak 20-30 katonát kellett adnia a királynak. Ezt más városokhoz hasonlóan pénzben igyekezett kiváltani, Nagy Lajos idején például 200 aranyforintot fizetett ezért, ami a város akkori éves adójának megfelelő összeg volt.
A király támogatása nemcsak kötelezettségekkel, hanem előnyökkel is járt – mutatott rá Lupescu Radu.
Ugyanakkor a lakóinak vámot sem kellett fizetniük a vásárokon, egész Erdélyben. Bár ez kisebb kiváltság volt, mint a szebeni szászokat megillető – nekik egész Magyarországon nem kellett vámot fizetni –, ez tette le a kereskedelem és a kézművesség alapjait a később ötvöseiről híressé vált kincses Kolozsváron.
„Ebben benne van az önigazgatás alapja, az önkormányzatiság kezdete. És ez alapozza meg a város gazdaságát” – hívta fel a figyelmet az 1316-os kiváltságlevél fontosságára az előadó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el.
„Végignyalta” a legnépszerűbb online szállásközvetítőket a nagyváradi polgármesteri hivatal, és több mint 600 olyan lakást azonosított, amelyet rövid távú szállásként adnak ki, azaz hivatalosan többszörös ingatlanadót kell fizetni utánuk.
Zöld jelzést kapott az új sóbánya kiépítése a Kolozs megyei Palackoson, miután a beruházó megszerezte a szükséges engedélyeket. A több szakaszban, akár 30 millió euróból megvalósuló projekt munkahelyeket teremt, és a térség gazdasági fellendülését ígéri.
Itthon maradásra köteleznék a frissen végzett orvosokat Romániában. A Krónikának külföldön praktizáló erdélyi orvosok beszéltek arról, miért vonzóbb Nyugaton az orvosi pálya, illetve milyen feltételekkel lehetne megtartani és hazacsábítani az orvosokat.
Jótékonysági estnek ad otthont március elsején a marosvásárhelyi Kultúrpalota, a bevételt két, súlyos lakhatási gondokkal küzdő Maros megyei család megsegítésére fordítják.
Felhívással fordult szerdán a marosvásárhelyi magyarsághoz a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), arra kérve a közösség tagjait, hogy vegyenek részt a március 10-i, székely szabadság napi megemlékezésen és felvonuláson.
Megszavazta a román parlament mindkét háza a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és egyben megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is.
Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt, a negyvennapos szent idő, amely a húsvéti feltámadás ünnepére készít fel – emlékeztet többek közt a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye.
Szatmár megyében két településvezető saját kezébe venné a kezdeményezést: Krasznabéltek és Nagyszokond összevonásával hoznának létre egyetlen nagyobb községet, mindez azonban éles politikai, társadalmi és kisebbségjogi vitákat is kiváltott.
Csaknem 22 millió eurós élményfürdő-beruházás megvalósítására szövetkezik Marosújvár és a Fehér Megyei Tanács: a két önkormányzat partnerségi megállapodást köt a nemrég már felépített modern gyógyfürdő mellett létesítendő akvapark kialakítására.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!