Lupescu Radu történész szerint Kolozsvár 700 évvel ezelőtt alapozta meg mai pozícióját
Fotó: Szabó Cs. Tamás/magyarnapok.ro
Lendületet adott a fejlődésének és Erdély első városává emelte Kolozsvárt az 1316. augusztus 19-én kelt királyi kiváltságlevél, mely Lupescu Radu történész szerint egyszerre volt az önkormányzatiság és polgárosodás alapja.
2020. augusztus 19., 17:332020. augusztus 19., 17:33
2020. augusztus 19., 17:352020. augusztus 19., 17:35
Új alapokra helyezte Kolozsvár történelmét 1316. augusztus 19., lendületet adott a település fejlődésének és Erdély első városává emelte, ezt a pozícióját pedig azóta is képes megtartani – hívta fel a figyelmet Lupescu Radu történész a Kolozsvár kiválóságairól tartott előadásán.
Az idei Kolozsvári Magyar Napok (KMN) tegnapi nyitónapján, a Romkertben tartott eseményen
csupán egy visszafogott kiállítással és tudományos konferenciával emlékeztek a kiemelkedő jelentőségű napra. Hozzátette, nagyobb hangsúlyt a Kolozsvári Magyar Napokon fektettek az évfordulóra, de sajnos a román közösséget nem tudták nagy számban elérni. Pedig jó lenne tudatosítani bennük a város történetének fontos stációit – vélte a történész –,
Kolozsvár térsége már a 12. században lakott volt, az ispáni vár tövében váralja típusú település állt, 1241-ben azonban a tatárok ezt is elpusztították. A későbbi város kiváltságairól három fennmaradt oklevél tanúskodik, egy 1336-ból, Károly Róbert király tollából, egy 1353-ból, melyet Nagy Lajos bocsátott ki, és a kolozsmonostori konvent egy, szintén a 14. század közepén született okirata. Az előadótól megtudtuk,
A több mint 700 éves kiváltságlevél szövegéből kiderül, hogy az akkor Európa egyik legjelentősebb uralkodójának számító Károly Róbert magyar királyhoz Benedek kolozsvári kanonok és Tark bíró folyamodott, kérve, hogy erősítse meg a város korábban is létező kiváltságait. Az Anjou-házat képviselő
A sok politikai vita miatt – helyi kiskirályok is profitálni próbáltak a hatalmi viszonyok átrendeződéséből – csak fokozatosan tudott rendet teremteni és békére ösztönözni az országot. „Ehhez pedig támogatókra volt szüksége, különösen Erdélyben, ahol nem volt túl népszerű” – vázolta az akkori viszonyokat Lupescu Radu. A történész szerint Kolozsvár is kivehette a maga részét ezekből a háborúkból, és mindvégig kitarthatott I. Károly mellett, ennek köszönhető, hogy a király annak ellenére erősítette meg a város elődjétől, V. Istvántól kapott kiváltságait, hogy ezekről nem volt bizonyíték.
Az 1316-os okirat öt lényeges kiváltságot tartalmaz, az első az adózásra vonatkozik, és három társadalmi kategóriát különböztet meg: a városban házzal és földdel, illetve csak házzal rendelkező gazdákat, valamint a zselléreket.
mivel a föld az ő tulajdona volt. Emellett háború idején 60 háztartásnak egy fegyverest is ki kellett állítania, bár Kolozsvár lakosságáról nincsenek pontos adatok, a városnak 20-30 katonát kellett adnia a királynak. Ezt más városokhoz hasonlóan pénzben igyekezett kiváltani, Nagy Lajos idején például 200 aranyforintot fizetett ezért, ami a város akkori éves adójának megfelelő összeg volt.
A király támogatása nemcsak kötelezettségekkel, hanem előnyökkel is járt – mutatott rá Lupescu Radu.
Ugyanakkor a lakóinak vámot sem kellett fizetniük a vásárokon, egész Erdélyben. Bár ez kisebb kiváltság volt, mint a szebeni szászokat megillető – nekik egész Magyarországon nem kellett vámot fizetni –, ez tette le a kereskedelem és a kézművesség alapjait a később ötvöseiről híressé vált kincses Kolozsváron.
„Ebben benne van az önigazgatás alapja, az önkormányzatiság kezdete. És ez alapozza meg a város gazdaságát” – hívta fel a figyelmet az 1316-os kiváltságlevél fontosságára az előadó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!