Kolozsvár: etnikai kérdést kreált a köztemető-szabályzatból az USL

A kifogást Claudia Anăstase, a Szociálliberális Unió (USL) tanácsosa fogalmazta meg, nem túl elegánsan burkolt megjegyezéseiből kiderült, magyar ügynek tekinti a temetőszabályzatot, noha a jelenlegi szabályozás sok román családot is hátrányosan érint.

Horváth Anna alpolgármester többek közt azzal érvelt, hogy Erdély számos nagyvárosában, így Brassóban is hasonló, az európai normáknak megfelelő szabályzatot fogadtak el. Az USL-s tanácsos – akit Csoma Botond RMDSZ-es frakcióvezető később a sajtónak csak „a nőnemű Funarként” emlegetett – kijelentette: „Lehet, hogy a többi erdélyi megyeközpont nem azt akarja megakadályozni, hogy temetőjéből eltűnjenek a román kegyeleti emlékek.”

Emil Boc polgármester válaszában emlékeztette Anăstasét, hogy az ügyben tartott közvitán jelen levő kolozsváriak – etnikai, nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül – egyhangúan a negyedfokú rokonságig történő sírhely-adományozás visszaállítását követelték.

Az USL-s tanácsosok akadékoskodása ellenére úgy tűnt, átmegy a tervezet, azonban Aurora Ţărmure jegyző a szavazást követően váratlanul bejelentette: kétharmados támogatottság szükséges annak elfogadásához, ugyanis a Házsongárdi temető a város vagyonának számít, így a tervezet vagyoni kérdésnek minősül. A jogászvégzettségű Csoma Botond szerint az érvelés nem állja meg a helyét, ugyanis a tervezet nem bérbeadásról dönt, csak a polgárok közti jogviszonyt rendezi.

Úgy vélte, az USL tanácsosai nyomást gyakorolhattak a jegyzőre, ugyanis Gheorghe Ioan Vuşcan szintén USL-s prefektus fegyelmi eljárást indíthat ellene. Horváth Anna a tanácsülést követő rögtönzött sajtótájékoztatón elmondta: semmilyen előjele nem volt az eseményeknek, az előzetes háttéregyeztetések során még az USL-s tanácsosok is elfogadhatónak ítélték a tervezetet. Hozzáfűzte, következő lépésként újrakezdik az egyeztetéseket az ellenzékkel, hiszen a tervezet elfogadásához négy USL-s szavazat szükséges. Mint részletezte, azért is érthetetlen az USL-sek viselkedése, mert a különböző szakbizottságokban valamennyi módosító javaslatot megszavaztak.

„Ez nem magyar kérdés, az USL-s tanácsok próbáltak meg szándékosan magyar ügyet kreálni belőle” – hívta fel a figyelmet Horváth Anna. Csoma Botond elmondta: hivatalos beadvánnyal fordulnak a prefektushoz, melyben kérik, tisztázza: egyszerű vagy minősített többség szükséges. Hozzáfűzte, amennyiben a jogszabályok ezt lehetővé teszik, a bíróságon is megtámadhatják a határozattervezet elutasítását.

Mint arról beszámoltunk, a temetők működési és szervezési szabályzatára vonatkozó határozattervezet elfogadását már a novemberi tanácsülésen is elnapolta a testület. Csoma Botond akkor elmondta, Gheorghe Ioan Vuşcan prefektus azzal fenyegetőzött, hogy a határozatot megtámadja a közigazgatási bíróságon, mert elfogadását nem előzte meg a törvény által előírt 30 napos közvita-periódus.

A szabályzat többek között szavatolja a ki nem váltott műemlék sírok lezárását, a törvénytelen sírügyletek, rongálások és viráglopások megfékezését, ugyanakkor visszaállítja a sírhelyek negyedfokú rokonsági szintig való adományozhatóságát. Az új szabályzattervezet tulajdonképpen első ízben teremti meg a sírhelyek kiutalásának átlátható rendszerét, a tiszta és rendezett, biztonságos környezetet a város valamennyi temetőjében, és szavatolja a kolozsváriak méltóságteljes kegyelethez való jogainak védelmét – jelentette ki Horváth Anna.

A helyi román sajtó ennek ellenére az ügy etnikai vonatkozásait hangsúlyozta, az egyik lap nagy példányszámú, ingyenes mellékletet adott ki, melyben arról cikkezett, hogy a polgármester a magyarok utasításait követve magyar múzeummá akarja alakítani a Házsongárdi temetőt.