
Fotó: Sándor Csilla
Kolozs megyében nincs medveprobléma, elszigetelt eset lehet az a példány, melyet szerdára virradóra ütöttek el az észak-erdélyi autópálya Aranyosgyéres melletti szakaszán – mondta a Krónikának Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke. A nagyvad feltűnése inkább az aszályos ősszel magyarázható, mint a túlszaporodással.
2019. november 07., 08:022019. november 07., 08:02
Az eddig biztonságosnak tartott Kolozs megyében is megjelentek a medvék: szerdára virradóra egy nagyvadat ütött el egy személygépkocsi az észak-erdélyi (A3-as) autópálya Aranyosgyéreshez közeli szakaszán.

Medvét ütött el egy személygépkocsi az észak-erdélyi (A3-as) autópályán szerdára virradóan.
Az eset kapcsán lapunk megkereste Kovács Csongort, a Zöld Erdély Egyesület elnökét, akit arról kérdeztünk, kell-e tartani a nagyvadaktól Kolozs megyében, ahol eddig nem okoztak gondot.
– mondta a Krónikának a környezetvédő. A szakember szerint Kolozsvár környékén nem beszélhetünk medveproblémáról, inkább elszigetelt esetről lehet szó, az állat különböző tényezők hatására kóricált a térségben.
Ősszel a medvék próbálnak felkészülni a téli nyugalomra, igyekeznek a lehető legtöbbet táplálkozni, zsírréteget képezni – magyarázta Kovács Csongor. Azonban a nyár második felétől kezdődő időszak rendkívül aszályos volt. Így a medvék élőhelyén, az erdőben a kevesebb víz miatt sem az erdei gyümölcsök, sem a gombák, sem a növények nem tudtak megfelelően fejlődni.
Fotó: Gábos Albin
A környezetvédő szerint az aszályos időszakkal magyarázható más vadállatok feltűnése is a lakott településeken – Nagyváradra vaddisznók, Sepsiszentgyörgyre és Csíkszeredába rókák járnak be egyre gyakrabban táplálék reményében. „Ráadásul ez nem makktermő év, így a vaddisznó és más vad is keresi a táplálékot, hogy felkészüljön a télre. Mivel a megszokott területükön gyenge a kínálat, ugyanúgy elindulnak erdő-, mezőközeli falvakba, mint a medvék” – mutatott rá a szakember.
A Zöld Erdély Egyesület elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy normális körülmények között a nagyvadnak nem lett volna mit keresnie a sztrádán.
– jelentette ki. Mivel a sztráda egy nagyvadaktól biztonságossá tett terület, a pórul járt medve vagy áttörhette a kerítést, vagy rést találhatott rajta. „Mivel kereste a táplálékot, útjába állt az autópálya, és nem volt egy vadátjáró, ahol átjuthatott volna” – mutatott rá. Úgy vélte, Romániában az lehet az oka a gyakori medvegázolásnak, hogy nem védik az autópályákat a nagyvadaktól, vagy nincs elegendő vadátjáró, a meglévők pedig nem a megfelelő helyre épültek. A Nagylak és Nagyszeben közötti dél-erdélyi sztrádára például rendszeresen bejárnak a medvék, számos gázolás történt már.
Kovács Csongor egyébként úgy véli, a sajtóban és a közvélekedésben is túlságosan felkapottá vált a medvekérdés, erős politikai hátszéllel „túl van licitálva” a téma. Holott észszerű megoldásban kellene gondolkodni, hiszen elsősorban az ember hibázik.
Ez az egyik legnagyobb gond, amit nem lehet egyik napról a másikra megoldani. Hosszú távú megoldás kell” – fogalmazott a környezetvédő. Az sem elvetendő, tette hozzá, hogy megfelelő szakmai ismeretekkel, felmérésekkel alátámasztva egy bizonyos kilövési kvótában gondolkodjanak az illetékesek. Elsősorban azon beazonosított medvék esetében lehetne alkalmazni, melyek a lakott települések környékén fordulnak meg, visszajárnak oda.
Fotó: Pál Árpád
Másrészt az embernek is másként kell viselkednie, tette hozzá. „Rengeteg követendő példa van arra, hogyan kell úgy viselkedni, oly módon foglalkozni a témával, hogy ne legyenek gondok. Gondolok itt a szeméttárolás problémájára, az óriási erdőirtásokra.
Kérdésünkre elmondta, az új kormánynak medvekérdésben az kellene legyen az első lépése, hogy minél gyorsabban létrehozzon egy szakmai bizottságot, amely tüzetesen megvizsgálja a problémát. Utána meg kell hozni azokat a döntéseket, amelyek alapján akár kilőni, akár szabályozni lehet a medvepopulációt. Második lépésként egy legalább tíz évre szóló, szakmailag megalapozott, populizmustól és politikai megfontolásoktól mentes tervet kell kidolgozni, mellyel hosszú távon tudják orvosolni a nagyvadak okozta problémákat.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
szóljon hozzá!