Klebelsberg Kuno életéről és munkásságáról hallhattak előadást csütörtök este az aradi érdeklődők
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az oktatási és kulturális intézményrendszer megteremtését, a trianoni traumából a tudásalapú társadalommal és gazdasággal való kitörését köszönhette egyebek mellett Klebelsberg Kunónak Magyarország. A rövid ideig belügyminiszterként, majd közel tíz évig vallás- és oktatásügyi miniszterként tevékenykedő művelődéspolitikus 150 évvel ezelőtt született a ma Romániához tartozó Pécskán. Bár mindössze néhány hónapos korában elkerült szülőhelyéről, az Arad megyei településen büszkék arra, hogy ilyen jeles személyiséget adott a magyarságnak városuk: emléktáblája és szobra is van a helyi római katolikus templom kertjében. A 93 évvel ezelőtt, mindössze 57 évesen elhunyt kiváló oktatásszervezőre, Klebelsberg Kunóra emlékeztek Ujváry Gábor és Miklós Péter történészek előadásaival csütörtök este Aradon, illetve péntek délután Pécskán.
2025. október 24., 19:122025. október 24., 19:12
2025. október 25., 08:312025. október 25., 08:31
November 13-án lesz 150 éve, hogy Pécskán (akkor: Magyarpécskán) megszületett gróf Klebelsberg Kuno, akiről két magyarországi történész, Klebelsberg-kutató tartott előadást Nagy István nyugalmazott fizikatanár, volt pécskai alpolgármester és önkormányzati képviselő meghívására, aki a néhai oktatáspolitikus emlékének és eszmeiségének elkötelezett ápolója. Aradon a Kölcsey Egyesület látta vendégül a csütörtök kora esti rendezvényt, és köszöntőjében Fekete Károly alelnök hangsúlyozta: bár október 23-án az 1956-os magyarországi forradalom kitörésének évfordulójára kellene emlékezni,
Ujváry Gábor, a Veritas Történetkutatói Intézet tudományos főigazgató-helyettese kiemelte, hogy Klebersberg olyan intézményi alapokat hozott létre a kultúra területén, amelyek mindmáig megvannak Magyarországon. „Nagyrészt neki köszönhető az a közgyűjteményi hálózat – azaz a múzeumok, könyvtárok, levéltárok hálózata –, ami ma is működik, illetve az egyetemek hálózata, hiszen ő volt az, aki az úgynevezett menekült tudományegyetemeket letelepítette Magyarországon. 1921-ben Szegeden a Kolozsvári Egyetemet, hiszen ez tényleg szinte a teljes tanári gárdájával és hallgatóságával Budapestre, majd onnan Szegedre érkezett, a másik ilyen felsőoktatási intézmény a Pozsonyi Egyetem volt, amelyik 1923-ben került Pécsre, de ezenkívül is voltak más felsőoktatási intézmények, amelyek Magyarországra jöttek: a Selmecbányai Akadémia például Sopronban telepedett le, és több jogi akadémiát is lehetne sorolni.”
Thumburgi gróf Klebelsberg Kuno Imre Aurél Ferenc magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, rövid ideig (1921–1922) belügy-, majd közel tíz évig (1922–1931) vallás- és közoktatásügyi miniszter Magyarpécskán született 1875. november 13-án (elhunyt Budapesten, 1932. október 11-én). Apja, gróf Klebelsberg Jakab a császári és királyi hadsereg 14. huszárezredének századosa, édesanyja Farkas Aranka. Középiskolai tanulmányai után jogot hallgatott. Vallás- és közoktatásügyi miniszterként elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyarországi közoktatás fejlesztésében, a magyar közművelődési és tudományos élet és felsőoktatás szervezésében. Kultúrpolitikáját európai mércéhez igazította. A szellemi képzés mellett a testi nevelésre is nagy gondot fordított.
Klebelsberg tehát e tekintetben is megalapozta a mai helyzetet, de ami talán a legfontosabb, hogy a közoktatás területén rendkívül fontos fejlesztései voltak, főleg azokon a területeken, amelyeken korábban alig-alig volt ilyen intézmény.
Felhívta rá figyelmet, hogy 1910-ben a történelmi Magyarországon:
Emléktábla a pécskai római katolikus templom falán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A történész-levéltáros szerint Klebelsberg Kuno politikusként is kiváló volt, nagyon jól tudta érvényesíteni az érdekeit. „Kiváló lobbista volt, ma így mondhatnánk, hiszen elérte azt, hogy a legjobban dotált tárca 1926-tól a magyar költségvetésben a kulturális tárca volt, és tulajdonképp Magyarország Trianon utáni talpra állása részben ennek a kulturális politikának köszönhető” – mondta.
Miklós Péter szegedi történész, egyetemi docens többek között kiemelte, hogy vannak olyan értékei, politikusi erényei Klebelsbergnek, amelyeket a mai kor szak- vagy közpolitikusai követhetnek. „Egyrészt egy kompromisszumra törekvő politikai szereplő volt, belügyminiszterként is, vallási és közoktatásügyi miniszterként is. Elsősorban a kormánypárt, az Egységes Párt különböző törésvonalai és erővonalai mentén igyekezett ellensúlyozni és egyensúlyozni, de az ellenzékkel is próbált együttműködni.
hiszen az erőforrásainak jelentős részétől, logisztikai-közlekedési lehetőségeinek összetettségétől megfosztott állam volt kénytelen új teret találnia magának a köztes európai geopolitikai régióban” – fogalmazott Miklós Péter.
A történész úgy vélte, Klebelsberg felismerte, hogy az oktatással, valamint az erre épülő kutatásfejlesztési innovációval törhet ki az ország
„A népoktatási programjával, később a szakképzés támogatásával, a nyolcosztályos általános iskola bevezetésének igényével olyan alapokat tett le, amelyre aztán a későbbi miniszterek, Hóman Bálinttól Karafiáth Jenőig joggal építhettek a ’30-as, ’40-es években, és ennek eredményeként Magyarországon a tudomány, a kutatásfejlesztés megindult. Biológiai Központ jött létre Tihanyban, magyarországi kutatásaiért Nobel-díjat kapott Szent Györgyi Albert 1937-ben, tehát a ’30-as évek második felében, az analfabetizmus csökkenésével, a népiskolák számának emelésével, a tanítóképzés és a pedagógusképzés újragondolásával egy tudásalapú társadalom, mai fogalmaink szerint a tudásmenedzsmentnek egy sajátos 20. század elei útját valósította Klebelsberg” – sorolta az egyetemi docens.
Ujváry Gábor és Miklós Péter történészek
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Köztudott, hogy néhány hónapos korában elkerült Pécskáról, de Klebelsbergről számontartják, hogy az elszakított területek szülötte.
Klebelsberg Kuno emlékezetének pécskai ápolásáért korábbi választott tisztségviselőként, közéleti szereplőként, de egyszerű pécskai magyarként is nagyon sokat tett Nagy István nyugalmazott fizikatanár. „Az érdeklődők biztos tudják, hogy Pécskán született, mert aki a katolikus templomot körbejárja, az majdhogynem felbukik a Klebelsberg-szoborban, illetve a templom falán lévő emléktábla mellett is akarva, akaratlanul el kell menjen. Aztán hogy a munkásságát mennyire ismerik, az egy másik történet” – mondta a Krónika kérdésére Nagy István.
Az emléktáblát 1996. november 16-án helyezte el az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) aradi fiókszervezete, a mellszobrot 2000. november 11-én leplezték le. Az alkotás Jecza Péter néhai temesvári szobrászművész alkotása és a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikum adománya, a 25 évvel ezelőtt avatáson Gyulai Endre szeged-csanádi és Roos Márton temesvári megyéspüspök, Pokorni Zoltán akkor magyar oktatási miniszter, Semjén Zsolt államtitkár volt jelen többek között.
Nagy István elmondása szerint idén módosítottak a Klebelsberg-szobor talapzatán, mert eddig egy műanyaglapra volt ráírva az adományozó és a készítő neve, ezt immár egy gránitlap őrzi Tóth Károly és fia helybéli sírköveseknek köszönhetően.
Klebelsberg Kuno szobra Pécskán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Minden érdeklődő embernek szerintem fontos a családjának és a nemzetének a múltja. S a nemzetek múltját jeles személyiségek jelzik tulajdonképpen. Ilyen szempontból fontos az, hogy Pécskán legyen Mester János-emléktábla, Nagy Oszkár-emléktábla, Ormós Zsigmond-emléktábla, vagy Kálmány Lajos-emléktábla is. Annál is inkább, mert ezeknek a személyiségeknek fontos és jelentős a munkásságuk, majdhogynem történelmi a maguk területén” – jelentette ki az egykori pécskai Klebelsberg-napok szervezője, Nagy István, aki az évfordulóra egy könyvet is kiadott, ami Klebelsberg politikai hitvallását tartalmazza idézetek formájában (eredetileg 1935-ös kiadású gyűjtemény), kiegészítve Katona Béla docens friss tanulmányával.
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az aradi Kölcsey Egyesület szerda este, a magyar kultúra napján adta át a 2024-es Kölcsey-díjat Nagy István fizikatanárnak, művelődésszervezőnek, volt pécskai alpolgármesternek az aradi magyarság érdekében végzett önzetlen és fáradhatatlan munkájáért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nemzeti kisebbségi közösségek védelemét napirenden kell tartani – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa kedden Temesváron.
Széles körű magyar részvétel körvonalazódik az Oktatási és Kutatási Minisztérium kísérleti líceumi kerettanterv programjában.
A közegészségügyi hatóság kiterjedt járványügyi vizsgálatot indított Kolozsváron, miután két leprás megbetegedést is megerősítettek egy wellnessközpontban.
A MOGYE beolvasztása után a román többségű marosvásárhelyi „mamutegyetem” soraiba kívánja olvasztani a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemet is. Az egyetemi egyesítés hírét keményen bírálja az Erdélyi Magyar Szövetség.
Az ételrendelés ma már az erdélyi mindennapoknak is része lett, nem csak a nagyobb városokban, de megannyi vidéki településen is elérhetőek az ételkiszállítással foglalkozó cégek szolgáltatásai, vendéglők, pizzázók kínálnak házhozszállítást.
„Végre befejeződik egy régóta várt projekt: a zilahi terelőút!” – adta hírül kedden délelőtt Facebook-oldalán a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) elnöke.
Megkezdte az egyik felüljáró keresztgerendáinak felszerelését az észak-erélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán a Precon Transilvania-Citadina 98 konzorcium – közölte kedden az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
A Szatmár megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság állatorvosai összesen 94 ellenőrzést végeztek Szatmár megye területén, állattartó gazdaságokban, piacokon, állatorvosi rendelőkben és állatgyógyszertárakban.
Átadták a magyar kormány támogatásával épült új református templomot a partiumi Hadadon.
Országszerte felmelegedés várható a következő napokban, de a hétvégétől lehűlés várható, december 22. után pedig sokfelé lehet csapadékra számítani.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!