Nagy István elérzékenyülve mondott köszönetet
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az aradi Kölcsey Egyesület szerda este, a magyar kultúra napján adta át a 2024-es Kölcsey-díjat Nagy István fizikatanárnak, művelődésszervezőnek, volt pécskai alpolgármesternek az aradi magyarság érdekében végzett önzetlen és fáradhatatlan munkájáért, többek között a pécskai Klebelsberg-kultusz megteremtéséért. A Kölcsey-díjat 2004 óta adja át a patinás múltú közművelődési társaság, a kitüntetett olyan személy – ritkán intézmény –, aki vagy amely sokat tett az Arad megyei magyarságért, a magyar kultúráért.
2025. január 22., 21:022025. január 22., 21:02
2025. január 23., 09:022025. január 23., 09:02
A több mint 140 évvel ezelőtt alapított – a kommunizmusban betiltott, majd az 1989-es rendszerváltás után újraalapított – Kölcsey Egyesület első nyilvános rendezvényét 1882. január 22-én tartotta abból az alkalomból, hogy Kölcsey Ferenc a kézirat tanúsága szerint 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. A kor jeles személyiségei, tudósok, tanárok, közéleti szereplők, mecénások által alapított aradi közművelődési társaság tehát korát jóval megelőzve megtartotta a magyar kultúra napját, még mielőtt az évfordulót (1989-ben) annak nyilvánították – hívta fel az aradi színház stúdiótermét zsúfolásig megtöltő közönség figyelmét Fekete Károly, az egyesület alelnöke a Kölcsey-díj átadása előtt.
Berecz Gábor egyesületi elnök nemzeti imánk himnusszá válásának történetét ismertette beszédében, kitérve arra, hogy az első világháború után kisebbségi létbe szorult aradi magyarságnak a kultúra, az anyanyelv jelentette a fő kapaszkodót a közösségként való megmaradáshoz. Veres Attila Csaba RMDSZ-es aradi önkormányzati képviselő is üdvözölte a jelenlévőket, akik között a magyarság választott és kinevezett tisztségviselői, a civil szervezetek képviselői, kultúrát pártoló érdeklődők és korábbi Kölcsey-díjasok voltak.
Megtelt a terem érdeklődőkkel
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Nagy István nyugalmazott fizikatanárra, művelődésszervezőre, volt pécskai alpolgármesterre azért esett a választás, mert egyrészt önzetlenül segíti hosszú évek óta az egyesület tevékenységét a kiadványok szerkesztésével-tördelésével (több mint 30 kölcseys könyv viseli a keze munkáját), másrészt elévülhetetlen érdemeket szerzett gróf Klebelsberg Kuno pécskai szobrának felállításában, a néhai oktatásügyi miniszter kultuszának megteremtésében és ápolásában,
Nagy Istvánról egy korábbi díjazott, a kitüntetést napra pontosan tíz évvel ezelőtt átvevő Ujj Ágnes nyugalmazott magyartanár mondott méltatást, megemlítve, hogy hatvan évvel ezelőtt a tornyai iskolában friss diplomásként kapta meg első ötödik osztályát, amelynek tagja volt Nagy István is (ikertestévérével együtt).
Ujj Ágnes méltatta a Kölcsey-díjast. A háttérben Nagy István, Berecz Gábor és Fekete Károly
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Ujj Ágnes szerint a díjazottat nem a honorárium vagy a hírnév iránti vágy hajtja, hiszen „a pénz nem veti fel és a dicsőség is csak elmúlt években érte utol” (arra utalva ezzel, hogy a múlt szombaton a Falvak Kultúrájáért Alapítvány a Magyar Kultúra Lovagjává ütötte Nagy Istvánt, tavaly pedig Pécska díszpolgárává avatták).
– mondta a méltató.
Az oklevél és a Fritz Mihály szegedi – de aradi kötődésű – ötvösművész által alkotott bronzplakett átvétele után Nagy István személyes hangvételű köszönőbeszédet mondott. A rendezvény elején a Krónika kérdésére, hogy miként fogadta a közelmúlt „díjkoncentrációját” (kilenc hónap alatt három rangos elismerést is átvehetett), kijelentette: nem várta a kitüntetéseket, nem azért végzi a magyar közművelődésért azt a munkát, amit vállalt, de természetesen felemelő érzés és hálatelt szívvel veszi át a díjat.
– nyilatkozta. A Kölcsey-díjátadót követően a nézők a nyárádszeredai Bekecs Táncszínház Kit szerettél, Madách? című előadását tekinthették meg az Aradi Kamaraszínház szervezésében.
A Kölcsey-díj
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Négy nap alatt két kitüntetést is kap Nagy István pécskai nyugalmazott tanár: január 18-án, Budapesten a Falvak Kultúrájáért Alapítvány a Magyar Kultúra Lovagjává üti a korábbi pécskai alpolgármestert, január 22-én a Aradon a Kölcsey-díját veheti át.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!