A falugondnokság Kárpát-medencei kiterjesztéséről kezdődött háromnapos tanácskozás kedden a Fehér megyei Torockón működő Duna-házban.
2015. szeptember 09., 22:002015. szeptember 09., 22:00
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke nyitóbeszédében a közösségek önszerveződésének és önellátásának a fontosságát hangsúlyozta. A magyarországi falugondnokság rendszerét kezdeményező Kemény Bertalan gondolatát idézve jelentette ki: „ember nélkül semmi nem lehetséges, intézmény nélkül semmi nem tartós”. Hozzátette, a falugondnoksághoz is először olyan ember kell, aki nem munkának, hanem szolgálatnak tekinti, hogy törődik a falusi emberek ügyes-bajos dolgaival, viszont a szolgálat intézményesülésére is szükség van ahhoz, hogy a feladatot tartósan elvégezzék.
Az Országgyűlés alelnöke a népfőiskolai mozgalmat is a falugondnoksághoz hasonló önszerveződő folyamatként mutatta be, és a helyi értéktárak összeállítását is hasonlóan fontos feladatnak tekintette. Elmondta, Magyarország mintegy 600 településén állították össze a helyi értéktárat, és az a cél, hogy ezt a munkát a Kárpát-medence egészében elvégezzék a helyi magyar közösségek. Úgy vélte, minden közösség számára sikerélményt adhat a saját értékeinek a megismerése, és aki ismeri a saját értékeit, az a más értékeit is jobban megbecsüli.
Kozma Judit, a Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron megyei egyesületének a társelnöke, a tanácskozás egyik szervezője az MTI-nek elmondta: erdélyi, vajdasági és kárpátaljai szakembereket hívtak a torockói tanácskozásra, hogy együtt gondolkozhassanak a falugondnokság Kárpát-medencei kiterjesztéséről. Hozzátette, ez azért nehéz, mert Magyarországon 1993 óta állami feladat a falugondnokság biztosítása, más országokban egyelőre hiányzik ehhez a törvényes keret.
Kolumbán Gábor székelyföldi vidékfejlesztési szakember hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió által biztosított források felhasználásával kell fenntarthatóvá tenni Erdélyben a falugondnoki szolgáltatást, és „az eltartottság állapotából el kell jutni az önfenntartásig”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!