2013. február 13., 07:512013. február 13., 07:51
Kedden az első találkozóra három elítéltet hoztak a börtönőrök, az oktatók pedig három kutyát a Free Life Állatvédő Egyesület által működtetett menhelyről.
Amint Szabó Zoltán, az Angel Dog Egyesület képviselője kifejtette, céljuk kettős, egyrészt a sajtónyilvánosság révén szeretnének közreműködni abban, hogy a menhelyen tartott kóbor kutyáknak gazdát találjanak, másrészt pedig különféle kommunikációs technikákat próbálnak tanítani az elítélteknek. „A börtönbüntetésüket töltők a foglalkozások során megtanulhatják, hogyan érjenek el dolgokat szeretettel, törődéssel, odafigyeléssel, mellőzve az erőszakot” – fejtette ki a programvezető, aki szerint az állatok segítségével végzett különféle terápiák egyre elismertebbé válnak külföldön. Az egyesületüknél egyébként a hagyományos kutyaoktatás mellett képeznek ki mozgáskorlátozottakat és vakokat vezető állatokat is. Mint megtudtuk, a két hónaposra tervezett képzés tulajdonképpen egy kísérleti program, és Szatmárnémetin kívül Bukarestben is indult a napokban hasonló, és ha úgy vélik, valóban eredményes ez a fajta terápia, valószínű, hogy országos szinten is elkezdik alkalmazni a módszert, azaz Románia mind a 35 börtönében megkezdődnek a kutyás foglalkozások. Arra vonatkozóan, hogy miként választották ki a képzésben részt vevő rabokat, elmondták: az elsődleges kritérium az volt, hogy az elítélt szeresse az állatokat, hiszen ez a fajta terápia csakis akkor működik, ha szívvel csinálják.
Szabó Zoltán lapunk érdeklődésére elmondta: ez a kéthavi kurzus, mely most indult, nem nyújt kellő ismeretet ahhoz, hogy kiképzőoklevelet kaphassanak a rabok, azonban elsajátíthatják az alapokat, és ha érdekli őket a dolog, az egyesületük segíti őket abban, hogy okleveles kutyakiképzőkké váljanak. A Free Life Állatvédő Egyesület megjelent képviselői elmondták: nagy örömmel működnek közre a programban, mivel a közérdeklődésre számot tartó kezdeményezés segíthet abban, hogy változzon az emberek kóbor kutyákhoz való viszonyulása, ugyanis a helytelen magatartás és az állatok iránti felelőtlenség jelenti számukra a legfőbb problémát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok