
Az igazságszolgáltatás képviselői úgy csűrik-csavarják a székely zászló használatának ügyét, hogy az ne feleljen meg a romániai magyarságnak – állítja Kincses Előd, aki több zászlóperben is elvállalta az érintett magyar szervezetek képviseletét.
2015. február 10., 13:552015. február 10., 13:55
A lapunknak nyilatkozó marosvásárhelyi ügyvéd szerint a szimbólumhasználat elleni harc miatt „Románia minden bizonnyal komoly tandíjat fog fizetni” a későbbiekben.
Emlékeztetett: a közelmúltban az önkormányzati fennhatóság alá tartozó marosvásárhelyi rendőrség az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) székházában lévő demokrácia-központ vezetőit, a nagyváradi hatóság pedig Tőkés László európai parlamenti képviselő irodájának illetékeseit szólította fel a reklámzászlónak címkézett székely jelkép eltávolítására.
Mi több, Vásárhelyen a rendőrség 30 ezer lejes bírságot is kiszabott a nemzeti tanácsra. Bár a pénzbüntetést időközben törölték, a helyi bíróság mindkét esetben a rendőröknek adott igazat: az indoklás szerint a székely lobogó reklámzászlónak számít, amelynek 30 napos kitűzésére engedélyt kell kiváltani.
„Azt állítani a székely zászlóról, hogy egy törvénytelenül kitűzött reklámlobogó, vagy valódi, vagy tettetett tudatlanságra vall” – nyilatkozta a felperesek ügyvédje, Kincses Előd. A jogász egyébként bemutatta a bíróságon a Wikipédia székelyekről írt román nyelvű változatát, illetve három olyan okiratot nyújtott be, amely reményei szerint perdöntő lett volna.
Kincses ugyanakkor a bíróságok rendelkezésére bocsátotta a segesvári ügyészség korábbi végzését, amellyel megszüntette azon hat makfalvi személy ellen folytatott eljárását, akik néhány évvel ezelőtt – az RMDSZ-es polgármester megkérdezése nélkül – kitűzték a székely zászlót az önkormányzat épületére. Az ügyészség akkor megállapította, hogy a történelmi közösség jelképe nem sért törvényt.
Bekerült az ügy iratcsomójába a marosvásárhelyi táblabíróság végzése is, mely elutasította a magyarellenességéről elhíresült Ilie Şandru maroshévízi „szolgálatos feljelentő” panaszát, miszerint Hargita megye zászlója – ami azonos a székely lobogóval – törvénytelen volna.
„Fellebbeztünk az ítéletek ellen, hisz ha ezek így jogerősek maradnak, bármikor bárkit elő lehet venni azért, mert egy úgymond reklámzászlót tűzött ki a házára, anélkül, hogy kiváltotta volna a harminc napra szóló hatósági engedélyt” – magyarázta lapunknak Kincses. Úgy véli, amennyiben Romániában jogerősen is elveszítenék a pert, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak. Véleménye szerint a strasbourgi intézmény joggyakorlata alapján kizárt, hogy ne az erdélyi magyar civilek javára szülessen ítélet.
Míg Nagyváradon Tőkés László erkélyén továbbra is leng a székely szimbólum, a marosvásárhelyi demokráciaközpontot működtető Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) épületén már hetek óta nem lobog a zászló. Ennek oka nem a bírósági ítélet, hanem a székházváltás, állítják a szervezet illetékesei. A központ nemrég a Klastrom (Mihai Viteazul) utca 40. szám alól a 10. szám alá költözött.
„Még nem szereltük fel a zászlótartót, és nem szereztük be az épület Németországban élő tulajdonosának a beleegyezését” – indokolta a késlekedést Cseh Gábor, az EMNT Maros megyei elnöke. A nemzeti tanács vezetője azzal az ötlettel állt elő, hogy amennyiben az ingatlan tulajdonosa tovább halogatja az írásos beleegyezés megadását, az ablakba, függöny helyett teszik ki a zászlót.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
szóljon hozzá!