A kamara Vasile Astărăstoae elnök által aláírt nyílt levelében ugyanakkor ironikusan gratulál Pontának azért, hogy az egészségügyi költségvetésből sikerült egymilliárd eurót elkülönítenie a gyógyszervállalatok felhalmozódott adósságainak törlesztésére, ám a rezidens orvosok fizetésének emelésére kért 40 millió euró még mindig sehol sincs, holott korábban megígérték.
A levélben az orvosok azt is elmondják, hogy tavaly azért nem történtek tömeges felmondások az egészségügyi rendszerben, mert nem akartak választások idején még több szociális feszültséget kelteni, ám kijelentik: nem szabad azt hinni, hogy a továbbiakban is jóindulatról fognak tanúságot tenni.
Az orvosok levelükben leszögezik: nem szeretnének közalkalmazottak lenni, ugyanakkor szakmájuk szabad gyakorlásának jogát is követelik a döntéshozóktól. Emlékeztetnek, kéréseikkel a miniszterelnök tavaly még teljes mértékben egyetértett, azok teljesítéséért azonban a választások elmúltával sem tett semmilyen konkrét lépést. „Kérjük, felvilágosításul pontosítsa, hogy a kormányzás a második Ponta-kormánnyal kezdődött-e, és ezzel együtt feledésbe merült-e minden, amit az első Ponta-kormány ígért” – áll a nyílt levélben. Ebben a kamara meghívja a kormányfőt március 28-án tartandó közgyűlésére, éles hangon bírálva tétlenségét és ígéreteinek be nem tartását, ugyanakkor felszólítva Pontát: magyarázza meg, miért nem lehet az orvosok kívánságainak eleget tenni. A levél ugyanakkor leszögezi: az orvosok elvárják, hogy a kormány mihamarabb egészségügyi stratégiával álljon elő, amely tisztelettel viseltetik szakmájuk iránt.
Az orvosi kamara nyílt levelében érezhető iróniával jegyzi meg, megérti, hogy a kormányfő bokros teendői, például televíziós beszélgetős műsorok miatt nem volt ideje sem az ő, sem a romániai orvosok függetlensége miatt aggódó, nemzetközi szervezetek felvetéseire válaszolni. Ponta ugyanis tavaly egyetértését fejezte ki a kamara márciusi közgyűlésének határozatával, amelyben egyebek közt az állt, hogy az orvosoknak joguk van „az orvos-beteg kapcsolatra kiható, minden külső hatástól mentesen végezni tevékenységüket, joguk van ahhoz, hogy a döntéshozók ne hibáztassák, hanem tiszteljék őket, ugyanakkor a miniszterelnök abba is beleegyezett, hogy a szakma független jellegének megfelelően az orvosok kerüljenek ki a közalkalmazotti szférából.” A kamara szerint a jogos igényeknek sürgősségi kormányrendelettel vagy egy új egészségügyi törvénnyel lehetne eleget tenni.
A háromszéki orvosok is egyetértenek az orvosi kamara követeléseivel, bár meglátásuk szerint a jogállás tisztázásánál fontosabb megoldásra váró gondok is vannak az egészségügyben. Kerekes Jenő, az orvosi kamara Kovászna megyei elnöke a Krónikának elmondta, az orvos szakmája gyakorlása közben nem közalkalmazott, ugyanakkor állandó lejárató kampányok áldozata, az orvos-beteg viszonyban gyakran megvesztegetéssel vádolják. Fontos lenne a rezidensek fizetésének rendezése is, hiszen évekig egyetemi központokban képzik őket, ám egy nagyvárosban szinte lehetetlen megélni kevesebb mint 200 euróból, mutatott rá. Antal Álmos, a sepsiszentgyörgyi megyei kórház orvos igazgatója lapunknak elmondta, tisztázni kell az orvosok jogi helyzetét, ám sok más megoldásra váró probléma is van az egészségügyben, például a felelősségvállalás kérdése, a szakmai biztosítás, az állami és a magánszektor különválasztása, a malpraxistörvény. „Nincs költségvetés, az egészségügyi minisztériumtól és a központi egészségbiztosítótól nem kapunk segítséget, csak követelőznek. November óta nem találtak megoldást arra, hogy kinyomtassák az európai biztosítási kártyákat, a romániai polgárok úgy mennek külföldre mint Európa koldusai, egy darab papírral kénytelenek igazolni, hogy biztosítottak” – sorolta a gondokat az igazgató.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.